„Sinka István:
NE SÍRJANAK, CSAK HÍZZANAK
Én Istenem, be jó is vagy,
sorsom is vagy, hajóm is vagy.
Tüze vagy a véletlennek
s azon át az életemnek.
...Mellém állsz majd, ha kínomban
megnémulok a síromban.
Ellenségeimet lásd meg,
törpeségüket bocsásd meg.
Két kezükbe adj kenyeret,
s adjál mellé bort és tejet.
Sorsuk könyvibe azt írjad:
ezek híznak... sose sírnak.
Hízzanak meg valahányan -
én csak kopjak el soványan.
Földi javam szegényeknek,
odaadom e legényeknek.
Elfogadhatják ezt tőlem:
csillag leszek elmenőben.
1942”
(bbjnick.blog.hu/2012/06/28/_kivetve_a_magyar_irodalomtortenetbol/fullcommentlist/1#c17118319)
...„a sírt, hol nemzet sűlyed el” ti (kik?) fogjátok körülállni és ti (kik?) döntitek el, hogy mit temet(het)tek el a hatodik koporsóban/koporsóval és mit nem?...
(mandiner.blog.hu/2012/09/04/mi_van_a_hatodik_koporsoban/fullcommentlist/1#c17718578)
2011.10.11.:
Megnéztem a „GYALÁZAT Az nem lehet... Budapest regnáló főpolgármestere Dörner György színigazgatói kinevezésével közpénzen megalapította a Magyar Köztársaság első újnyilas színházát. Ez gyalázat. A döntés ellen a leghatározottabban tiltakozunk.” tartalmú tiltakozás aláíróinak névsorát. Itt: szinhaz.hu/szinhazi-hirek/42360-tiltakozas-dorner-kinevezese-ellen-neves-muveszek-alairasaval
Többségük (nyilvánvalóan) teljesen tisztában van azzal, hogy miről beszél Csurka-Dörner-Pozsgai, ismeri azt a dráma- és színházi kultúrát, amit (Csurka-Dörner-Pozsgai) újjá szeretnének éleszteni, tisztában van azzal, hogy ki volt és mit képviselt Németh, Illyés, Sarkadi, Csurka, Hernádi, Vészi, Sütő, Örkény, Páskándi stb. a XX. század második felében. Ha ennek ellenére ők aláírnak egy ilyen (tartalmú) tiltakozást, azzal nyilvánvalóvá teszik, hogy valójában mire játszanak: ez egy politikai indíttatású és célú kulturális botránykeltés (tkp. egy kultúrpolitikai puccskísérlet). Ez a kultúrában felér egy 1919-cel...
2012.06.28.:
„...kövérlaca meg még mindig mondhatná azt, hogy »nem is mernék belépni egy olyan országba, ahol a próféták után megölik a messiást is«...” (mandiner.blog.hu/2012/06/25/nyiro_ujratemetes_nagy_ar_a_semmiert/fullcommentlist/1#c17073531)
Olvasom: „(...) Magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a Nemzeti alaptantervet.
Mellőzzék abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert nézetük szerint antiszemiták voltak.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatukban kijelentették, a négy író »a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét« terjesztette és terjeszti ma is, ezért »nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék«.
Mint írták, Nyirő József a több százezer magyar áldozatot követelő Szálasi-féle puccs utáni rémuralom támogatója volt, a legutolsó pillanatig kitartott a nyilaskormány mellett, »még Sopronban is kamatoztatta tehetségét a Szálasi vezette gyilkos hordák támogatására, miközben azok további mérhetetlen szenvedést okoztak az országnak«.
A zsidó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy »egy ilyen, a gyilkosokat a legvégsőkig támogató személy« újratemetésének megszervezésében a magyar országgyűlés részt vett, »így ezzel a kvázi állami dísztemetéssel példaképül próbálták őt állítani az egész magyar nemzet elé«.
»Wass Albert élete végéig büszkén vallotta magát antiszemitának«, háborús bűnösként ítélték el, ítélete pedig mind a mai napig érvényben van - írták.
Sinka István »feltűnően durva, zsidóellenes verseivel tüzelte fel az egyszerű emberek indulatait az üldözöttekkel szemben«, Szabó Dezső műveiben pedig újra és újra felbukkan a zsidóság elleni uszítás, továbbá szellemi megalapozója volt annak a közhangulatnak, amely a zsidótörvények elfogadtatásához vezetett - fogalmaztak.
A közlemény írói elképesztőnek nevezték, hogy Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas műveit nem a magyar irodalmi részben tárgyalja a Nemzeti alaptanterv, hanem egy különálló pontban, amely az irodalmi díjakról szól, »ily módon kivetve őt a magyar irodalomtörténetből«.
A közleményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Élet Menete Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Nácizmus Üldözöttjeinek Bizottsága és a B'nai B'rith Budapest Páholy jegyzi.” (www.hirado.hu/Hirek/2012/06/25/15/Zsido_szervezetek_vegyek_ki_az_antiszemita_irokat_a.aspx#)
Töprengek, napok óta töprengek, csak azon töprengek, hogy ez a közlemény (a kibocsá(j)tók szándéka szerint), vajon, mi lehet? Talán egy, az Örkény-év apropóján született, groteszk egyperces-imitáció vagy, esetleg, a zsidók, egymás megtréfálására szánt, számunkra kibogozhatatlan csavarosságú, (abszurd?) vicce? Napok óta töprengek és nem találok válaszra, amiben megnyugodhatnék. Mert arra gondolni sem merek, hogy pld. a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében vagy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben akár csak egyetlen személy is volna, aki (komolyan!) le- vagy akár csak aláírna egy ilyen tartalmú és ilyen megfogalmazottságú szöveget.
Nem volna ideje feloldani a poént és elárulni végre (a kissé egyszerűbb észjárásúak számára is), hogy: most akkor, végül is, mi a csattanó, ki akar kivetni a magyar irodalomtörténetből (és) kit?
2012.07.02.:
„Fiúk, hová tűnt a virtus, hol lakik,
meddig hátrálunk még, a méhfalig?”
(magyarido.blog.hu/2012/06/01/szeljegyzet_a_kadar_centenariumhoz_2)
„Ennek a gyáva hunyorgásnak, ennek a meddő, buta ravaszkodásnak, ennek az elbújásnak az idők sürgetései elől veszítettük oda mindenünket, ezért lettünk a világháború legfőbb bűnbakjai, ezért veszélyesebb ránk a barátunk, mint az ellenségünk, ezért keresi a világ minden szemtelen verebe a mi fejünket, hogy arra nyugtázza az anyagcseréje eredményét.” (magyarido.blog.hu/2008/07/21/gyava_hunyorgas_vak_horizontu_meddo_taktika)
Olvasom:
„KOMMUNIKÁCIÓS IRÁNYVONAL
A MAGYAR KORMÁNYT ANTISZEMITIZMUSSAL VÁDOLÓ HANGOKRA
Több Külképviselet kérdésére, valamint a hazai és a nemzetközi sajtóban megjelenő véleményekre a következő – Miniszter úr megnyilatkozásai, valamint Giró-Szász András kormányszóvivővel folytatott előzetes megbeszélést követően – kommunikációs elemek következetes képviseletét kérjük:
I. A KORMÁNY A NYÍRŐ-ÜGYRE KEGYELETI ÜGYKÉNT TEKINT
1. Kövér László nem/nem az Országgyűlés elnökeként vett részt a megemlékezésen.
2. A Kormány egyébként sem utasíthatja az Országgyűlés Hivatalát.
3. Sem a Kormány, sem Miniszter úr nem kíván Nyirő Józsefnek sem az irodalmi, sem a politikai megnyilatkozásairól vitát nyitni.
4. A szerző irodalmi értékelése szakértők dolga és nem politikai ügy.
Pro domo: Irodalmárok állítása szerint Nyírő József munkáiban nem található meg sem antiszemita, sem rasszista megnyilvánulás. Ezt az érvet azért nem/nem javasoljuk nyilvánosan használni, mert parttalan vitákhoz vezethet akár egy félre is értelmezhető gondolat felmutatása.
5. Nyírő politikai szerepvállalása nem menthető.
Pro domo: Tény, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem adta ki Nyírő Józsefet Magyarországnak, de a büntetőeljárás hiánya önmagában nem ad felmentést a nyilvános politikai magatartás alól.
6. Nyírő Józsefnek a Nemzeti Alaptantervben történő szerepeltetése nem a politikai értékalkotás része. Az oktató felelőssége, hogy az adott történelmi személyeket is bemutassák, ne pusztán a műveikre koncentráljanak (részletesen ld. 6/A), illetve ugyancsak az oktatók felelőssége a magyarországi zsidóság történetének és a holokausztnak átfogó megismertetése (részletesen ld. 6/B).
6/A Az átfogó oktatás kérdésköréhez tartozik a német oktatásügyi párhuzam.
Németországban hasonló vita zajlott le. Kovács András professzor, a CEU oktatója, az antiszemitizmus mint társadalmi jelenség elismert kutatója erről ekként nyilatkozott – igaz magánemberi minőségben – a Zsidó Közösségi Kerekasztal 2012. június 13-án a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban megtartott ülésén:
»... hasonló vita folyt le a német közéletben arról, hogy mit kell kezdeni azokkal a szellemi alkotókkal, akik balszerencsés módon fasiszták voltak. Tehát Martin Heideggerrel, például vagy a nagy írók közül Knuth Hamsunnal, Ezra Pounddal, Esa Selinnel, és így tovább. (...) az a megoldás jött ki, hogy amennyiben egy ilyen kultúralkotó, nagyon fontos értelmiségi, és ezek mind olyanok voltak, (...) akik a holokauszt idején éltek, akkor is fasiszták voltak mint Hamsun vagy Selin, szóval nem a Wagner kategória, az volt ennek a vitának a végeredménye, hogy igen, nem lehet megkerülni azt, hogy belekerüljenek valamilyen formában az oktatás anyagába. De el kell róluk mondani, hogy kik voltak, meg kell mondani róluk világosan, hogy milyen nézeteket vallottak, ezek milyen káros nézetek voltak, milyen szörnyű tetteket követtek el, és arra kéne koncentrálni az oktatásnak, hogy micsoda nagy probléma az, hogy ilyen szörnyű emberek is írhatnak jelentős műveket, vagy létrehozhatnak jelentős filozófiai alkotásokat.«
6/B A Zsidó Közösségi Kerekasztal 2012. március 28-i napján a résztvevők megegyeztek abban, hogy a magyar közoktatás tananyagában a zsidósággal kapcsolatos ismertek elégtelenek, ezért a Kormány kezdeményezte, hogy a zsidó szervezetek működjenek együtt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel a Nemzeti Alaptanterv (NAT), valamint az egyes tantárgyak kerettanterveinek kidolgozás során. A NAT kidolgozása során tartott egyeztetések sikerét mutatja, hogy az elfogadott Alaptantervben a zsidó szervezetekkel egyeztetett valamennyi javaslat szerepel:
A. A történelem oktatásában és az ehhez kapcsolódó dokumentumokban hangsúlyosan szerepeltetni kell a Kárpát-medencei zsidóság és a magyar–zsidó együttélés történetét.
B. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításakor a Bibliai történekek feldolgozásánál utalni kell azok zsidó eredetére és a keresztény források egymáshoz való viszonyára.
C. A magyar történelem tárgyalásakor a polgári átalakulás témakörénél ki kell emelni a zsidó városi polgárság szerepét, valamint a többségi nemzet viszonyát az együttéléshez, illetve a magyar zsidóság pozitív attitűdjét és hozzájárulását a modernizációs folyamatokhoz.
D. A polgárosodás témakörében utalni kell a zsidóság emancipációjának jelentőségére és a zsidó nemzeti mozgalom kialakulására.
E. Az irodalom és a történelem oktatásában a témák között meg kell jeleníteni az európai kultúra antik görög-római, valamint zsidó és keresztény gyökereit.
F. Az oktatás során utalni kell a modern Izrael Állam létrejöttére, fejlődésének bemutatására, és a közel-keleti helyzet összetevőire.
G. Az oktatás folyamatában érinteni kell a zsidóság hozzájárulását a felvilágosult, fejlett világ, ezen belül a modern Magyarország eredményeinek megteremtésében.
H. A történelem feldolgozásakor ki kell térni az antijudaizmus, antiszemitizmus kialakulására, különböző megjelenési formáinak megismertetésére és kritikai elemzésére, valamint a holokauszt
(vészkorszak) bemutatására. Továbbá utalni kell az antijudaizmus XX. századi pápai eltörlésére.
I. A tudományok és a művészetek oktatása keretében szerepeltetni kell a zsidó származásuk miatt emigrációba kényszerült magyarok kiemelkedő teljesítményét és ehhez kapcsolódón Magyarország veszteségét.
A fenti ún. tételmondatok beépülnek a tankönyvekbe.
II. A KORMÁNY MINDENT MEGTESZ MIND SZAVAKBAN, MIND TETTEKBEN A
DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁRA
1. Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Kormány több tagja számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat. Ezek a nyilatkozatok fellelhetők és szabadon idézhetők.
2. Mind az első, mind a második Orbán-kormány lépései (Holokauszt Emlékközpont és Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozása, Holokauszt Emléknap, Wallenberg-év, egyházi ingatlanok rendezésének sikere) mind-mind igazolják, hogy nem pusztán retorikai, hanem tettek szintjén is elkötelezett a Kabinet a múlttal szembenézés terén.
3. Az új Alaptörvény és a 2010 óta elfogadott jogszabályok és azok következetes végrehajtása garantálják, hogy bárki félelem nélkül élhessen. Jó példa erre, hogy eltűntek a közterületekről a félkatonai szervezetek.
4. Az egyes negatív jelenségek kapcsán kialakuló vitákat a megtett egyértelmű lépések fényében le kell zárni és a jövőre kell koncentrálni. Áder János államfő szavait idézve minden nemzetközi partner jó szándékú segítsége kérhető az előttünk álló feladathoz:
»Szólítom Magyarország minden jóérzésű és tiszta szándékú polgárát, emeljünk közösen áthatolhatatlan lelki és szellemi falat minden rasszista, kirekesztő, öncélú gyűlölködésre okot adó megnyilvánulás elé. Javaslom, egyszer s mindenkorra tegyük világossá, senki sem érezheti magát feljogosítva arra, hogy bárkit vallási, származási, kulturális vagy nemzeti identitásában megsértsen, megalázzon, fenyegessen vagy kirekesszen. Aki mégis így cselekszik, az önmagát zárja ki a diktatúrák embertelen szellemiségét elutasító, szabadságszerető politikai nemzetünkből.«
KIZÁRÓLAG FELVETÉS ESETÉN:
Arra a vádra, hogy Magyarország, illetve a magyar állam nem vállalt felelősséget a Holokausztért a következő válasz adható: Számos magyar politikus és közéleti személy (köztük Mádl Ferenc, Martonyi János, Hende Csaba) több alkalommal is elismerte a magyar állam felelősségét. A felelősség kérdését egyértelműen rendezik a kárpótlási jogszabályok, amelyek alapján a magyar állam anyagi értelemben is felelősséget vállal a vészkorszak idején elkövetett cselekményekért.
Budapest, 2012. június 26.” (Forrás: www.vasarnapihirek.hu/friss/magyarazkodik_a_kormany_nyiro_ugy)
Amit röviden is el lehet mondani, azt miért ragoznánk hosszan? Idézek egy kommen(e)temből (innét: mandiner.hu/cikk/20120622_seres_laszlo_sarlo_kalapacs_egy_rendszervaltas_melto_befejezese#comment1224794):
...A purifikáció nem rossz dolog, nem árt néha purifikálni (sem)... Csakhogy, ha Nyírőt, mint országgyűlési képviselőt, (ki)purifikáljuk a magyar kulturális pant(h)eonból, akkor a tisztesség és az egyenlő bánásmód elve úgy kívánja, hogy minden művészt (ki)purifikáljunk onnét, aki 1944 ősze és 1990 tavasza között (valamely idegen megszállás alatt, ill. diktatúrában) bármiféle állami vagy közéleti szerepet vállalt. A napokban kíváncsiságból felütöttem az Új Irodalmi Lexikont (az első kötetet): hosszas keresgélés után sem találtam olyan (a kérdéses időszakban aktív) szerzőt benne, aki (a kérdéses időszakban) ne töltött volna be állami hivatalt vagy a hatalom által „osztott” és/vagy ellenőrzött pozíciót, ill. ne végzett volna „közéleti tevékenységet”.
No, most akkor mi legyen, hogy legyen?!...
Nyírő József
(Székelyzsombor, 1889. júl. 18. – Madrid, 1953. okt. 16.)
Fontosabb művei: Jézusfaragó ember (elb., 1924); A sibói bölény (r., I – II., 1928 – 29); Isten igájában (r., 1930); Kopjafák (elb., 1933); Uz Bence (r., 1933); Az én népem (r., 1935); Havasok könyve (elb., 1936); Madéfalvi veszedelem (r., 1939); Júlia szép leány (színmű, 1939); Halhatatlan élet (r., 1941); Az elszántak (elb., 1943); Néma küzdelem (r., 1944); A megfeszített (filmd., 1948); A zöld csillag (r., 1950); Íme az emberek (r., 1951); Mi az igazság Erdély esetében (tanulmányok, 1952) ...
2012.08.25.:
Olvasom: „A MAZSIHISZ elnöke levélben kérte Tarlós István főpolgármestert, akadályozza meg Csurka István »A hatodik koporsó« című darabjának bemutatását a budapesti Új Színházban.
Feldmájer Péter levelében utalt a Főpolgármester kijelentésére, hogy nem támogatja a darab bemutatását, mert annak vége »necces«.
A MAZSIHISZ elnöke úgy fogalmaz, hogy a Jud Süss c. film óta kevés, hasonlóan veszélyes, uszító zsidóellenes mű született. Rámutat arra is, hogy nemcsak a darab vége, hanem annak egésze is alkalmas a zsidóellenes érzelmek felkorbácsolására, ezért a darab tervezett bemutatása veszélyezteti a főváros és a főpolgármester becsületét.
Feldmájer Péter külön kiemeli, hogy a művészi szabadság elvét figyelembe véve magánszínházban esetleg bemutatható volna egy ilyen darab, de elfogadhatatlan, hogy egy faji és vallási gyűlöletet szító darabra költsenek közpénzeket.
Kéri ezért a főpolgármestert, mentse meg Budapest becsületét: zsidóellenes, uszító, antiszemita kliséket tartalmazó mondatok ne hangozhassanak el a Főváros tulajdonában álló színpadon.” (www.mazsihisz.hu/2012/08/24/feldmajer--a-fopolgarmester-mentse-meg-budapest-becsuletet-5441.html --- Az oldalon az eredeti levél is olvaható, itt: mazsihisz.hu/userfiles/file/downloadmanager/tarl%C3%B3sistv%C3%A1nlev%C3%A9l.pdf és itt: mazsihisz.hu/userfiles/file/downloadmanager/tarl%C3%B3sistv%C3%A1nlev%C3%A9l_2_oldal.pdf)
Olvasom: „Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: egy egész város tiltakozott az ellen, hogy az Újszínház élére Dörner Györgyöt nevezzék ki, s az ellen, hogy »az Újszínházat átadja a szélsőjobboldalnak, teret, közpénzt, megjelenést adjon a néhai Csurka István szélsőséges gondolatainak«. Az MSZP szerint Tarlós Istvánnak most fel kell ismernie, hogy akkor hibás döntést hozott, és meg kell tennie a szükséges lépést.
Horváth Csaba úgy véli, miután a főpolgármester csütörtökön »világosan elvégezte az értékelést«, itt az idő a döntésre. »Az Újszínházban ma a szélsőjobboldal ül tort, antiszemita darab bemutatására készülnek, amit ráadásul a következő évad egyik legfontosabb darabjának neveztek« – fogalmazott Horváth Csaba, s egyúttal a főpolgármestert arra szólította fel: »vonja vissza Dörner György színházigazgatói kinevezését, váltsa le az Újszínház immáron bevallottan, igazoltan antiszemita vezetőjét«.” (mandiner.hu/cikk/20120824_az_mszp_dorner_levaltasara_szolitotta_fel_tarlost)
Nos! A tudozsido.com jóvoltából A hatodik koporsó c. Csurka-darab olvasható a Világhálón is: sofar.tudozsido.com/files/hatodikkoporso.pdf
Én elolvastam. Nincs ebben semmi antiszemita. (Szerintem.) Ez A hatodik koporsó, egyszerűen, egy jó darab. Ahogy Csurka szokta: valahol a tragédia, a komédia és a szatíra keveréke, nagyon jó dramaturgiai érzékkel elegyítve a különböző stíluselemeket. Ha nem Trianonról szólna és nem szerepelne benne (többek között) néhány korabeli zsidó potentát is, akkor az egész magyar színházi élet ünnepelné. (Szerintem.)
2012.08.27.:
„Sikerült kimutatni a demokratikus, toleráns, magas intelligencia-hányadosú kultúrharcos értelmiségnek és segédcsapatainak, hogy mennyivel magasabb szinten állnak, mint az ostorcsattogtató vonulgató magyar bunkók. A fogadalma ellenére köztéren uszító kipás félzsidó, Dániel Péter identitászavaros totálbolond csürhéjéből »Magyar seggbe magyar faszt« feliratú molinót emeltek fel liberális értelmiségi holdudvarosok.” (www.nemenyi.net/default.asp?SID=1&AID=0&Direkt=103580)
...A hatodik koporsó nem azért fontos darab, mert olyan kimagaslóan jó (bár, továbbra is állítom, hogy nem rossz:-)), még csak nem is a témája miatt, hanem azért, mert vissza kell szereznünk az elbeszélhetőség jogát (a jogot ahhoz, hogy saját magunkról, mi, saját magunk, is beszélhessünk...). Nem véletlenül provokálnak már „Magyar seggbe, magyar faszt!”–transzparensekkel „progresszív" polgártársaink bennünket: érzik, tudják, hogy ha elvész a véleménymonopóliumuk, elvesztik hegemóniájukat a sorskérdésekről való „megmondásban”, akkor kiderül, hogy „meztelen a király”, hogy véleménymonopóliumuk bitorlás... (delphoijosda.blog.hu/2012/07/31/xix_504/fullcommentlist/1#c17634502)
2012.08.29.:
Olvasom: „A hatodik koporsó című dráma be nem mutatásáról Dörner György azután döntött, hogy megismerte Tarlós István véleményét a darabról.
Nem mutatják be A hatodik koporsó című Csurka István-drámát az Újszínházban - mondta Tarlós István főpolgármester az MTI-nek, jelezve, hogy a döntésről kedden értesítette őt Dörner György, az intézmény igazgatója. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a darabbal kapcsolatosan csak véleményt mondott, és azt megismerve Dörner György úgy döntött, hogy nem mutatják be A hatodik koporsót, helyette egy sokkal korábban írt, egészen más témájú Csurka-darabot tűznek műsorra.
(...)” www.hir24.hu/belfold/2012/08/28/nem-mutatja-be-az-ujszinhaz-a-hatodik-koporsot/
Olvasom: „Ovi megkapta a lófejet. Dörner? Ugyan!
Kár, mert jó lett volna a művészi szabadság eddigi híveitől olvasni a tiltogatós érveket.” (delphoijosda.blog.hu/2012/08/28/xx_389/fullcommentlist/1#c17650764)
Megjegyzésem volna: ...ha elolvassuk figyelmesen Feldmájer levelét (bbjnick.blog.hu/2012/08/25/_akkor_az_egesz_magyar_szinhazi_elet_unnepelne_a_muveszi_szabadsag_elvet_figyelembe_veve_maganszinha), akkor ott azt olvashatjuk, hogy „művészi szabadság elvét figyelembe véve magánszínházban esetleg bemutatható volna egy ilyen darab, de elfogadhatatlan, hogy egy faji és vallási gyűlöletet szító darabra költsenek közpénzeket”. No, most akkor hogy legyen? Ha magánszínházban bemutatható, akkor nem kelt semmiféle gyűlöletet, mert azt a törvény magánszínházaknál is tiltja; (valamint és ugyanakkor) ha mégis bemutatható magánszínházban (s államiban mégsem), akkor egyetlen állami színházban sem lehetne bemutatni egyetlen olyan darabot sem, amely, bár törvénybe nem ütköző módon, de (mégiscsak, akárhogy, valahogy) faji vagy vallási gyűlölet-gyanús... Szóval... Szóval... Szóval... (Így kapásból: a világirodalom drámatermésének legalább hetven százaléka nyomban bemutathatatlanná válna állami színházakban (mert, bár törvénybe nem ütköző módon, de (mégiscsak, akárhogy, valahogy) faji vagy vallási gyűlölet-gyanús).)...
Apdét vagy kiegészítés:
NINCS KOMPROMISSZUM! (S ezt értse mindenki úgy, ahogy tudja vagy akarja...)
„(...)
Nem mutatják be Csurka István színdarabját, A hatodik koporsót az Új Színházban (vagyis újabban Újszínházban) – közölte az MTI-vel, nem fogják elhinni, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ő a darabbal kapcsolatban csak véleményt mondott, a döntést Dörner György, a színház igazgatója hozta meg. S most Tarlós nyilván hátradől, s elégedetten megpihen, mint aki jól végezte dolgát. Holott már attól le kellett volna szakadnia a magasságos égboltozatnak, hogy ezt ő jelenti be, s nem az a szerencsétlen Dörner.
(...)
Mert Tarlós úr, az nem úgy megy – legalábbis egy tisztességes országban –, hogy a polgármester odaüzen egy színházba, oh, csak vélemény szinten, hogy milyen darabokat kéne játszani, s milyeneket pedig nem. Mert akkor legközelebb is odaüzen, adott esetben egy másik színházba, hogy nem kéne tán ezt vagy azt a darabot játszani, halott ruszkik drámáit, ne haragudjál már, direktorom, de húsz évvel a rendszerváltozás után nem problematikus ez egy kicsit? Na, ugye, megérted, gondolj arra, hogy hány ember érzékenységét sértheti... Már csak a kiegyensúlyozott művészeti élet érdekében is.
(...)
E mostani kétségbeesett gesztusa arra viszont kétségkívül jó, hogy mindenki előtt a napnál is világosabb legyen, Tarlós István ebben az ügyben már nem tud semmit helyrehozni, csak tovább ronthatja az egészet. Hiszen mi változott a betiltással? Eddig volt a fővárosnak egy nettó náci színháza. Most meg lett neki egy olyan náci színháza, aminek a főpolgármester állítja össze – közismerten kifinomult ízlésétől vezérelve – a műsorát. Nos, ezzel tényleg beljebb vagyunk.
S mert Tarlós István nem érti, s félő, hogy futtatói sem, elmondjuk még egyszer a megoldást, utoljára tán egy hete mondtuk: tessék szépen lelépni a színről! Majd a kedves utód eltakarítja a piszkos örökséget.” (magyarnarancs.hu/aszerk/tarlos-istvan-nem-erti-81450)
2012.09.04.:
Egy blogger egy blogbejegyzésben módfelett „értő” összefoglalását adja Csurka A hatodik koporsó c. drámája (eddigi) recepciójának (be(nem)fogadástörténetének) (itt: mandiner.blog.hu/2012/09/04/mi_van_a_hatodik_koporsoban). Sok „műértőtől” eltérően ő (mármint ez a bizonyos „értő” blogger) még arra is fordít figyelmet és energiát, hogy idézzen a műből. Imigyen:
„A koporsóban talált mondatok:
Rothschild: Nem árulok el titkot: én tíz év múlva és húsz év múlva is kölcsönözni akarok.
Jacob Schiff: ... kikötöm, hogy a Népszövetség első elnöke zsidó legyen Baruch: Külügyminiszter úr, lehetséges ez? Balfour: Lehetséges.
Hatodik koporsó apródja: A háborút is így nyerték meg, bomlasztó hátországi propagandával, amely aztán kijutott a frontra is. A hátország uszító, romboló sajtója, együtt a népre zuhanó nélkülözések özönével belülről vágta szét a nemzeteket, elsősorban a magyart, ahol a sajtó nagy részben zsidó volt.
Clemenceau: Amerika segítette a bolsevikokat, pénzelte őket, és több tízezer zsidó New York-i zsidó szaladt haza a pénzével, hogy folytassa a régi bótot, de azt nem lehetett folytatni. Beálltak a Csekába, komiszárok lettek, megcsinálták az Internacionálét. Én nem segítettem a bolsevikokat, de tudok róla, hogy Amerika és Anglia sok pénzt adott nekik, Kolcsaknak, Gyenyikinnek, a fehéreknek meg jóformán semmit.
Hatodik koporsó apródja: Uraim, csak nem lepte meg önöket ez a finom tájékoztatás az erőviszonyokról? Ilyenkor azt kell mondani: ez van, és szét kell tárni a kezet.”
A blogbejegyzést és a műidézeteket olvasva néhány kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyeket föl is tettem a bloggernek. Többek között az alábbi kérdés(eke)t is:
...Nem is tudod, hogy milyen találó posztodban „a koporsóban talált mondatok” fordulat! (Ebből is látszik, hogy Csurka milyen jó érzékkel választott címet!)
Mit szólnál, ha (abban) a (bizonyos) „koporsóban” olyan fordulatokat találnál, mint „zsidópiaczi bureau” (lásd Széchenyi Bach-rendszer-kritikáját) vagy „rossz lelkiismeret” és „judaista fasiszta szekta” (lásd Hamvas Béla modernitás-kritikáját)?
„a sírt, hol nemzet sűlyed el” ti (kik?) fogjátok körülállni és ti (kik?) döntitek el, hogy mit temet(het)tek el a hatodik koporsóban/koporsóval és mit nem?... (mandiner.blog.hu/2012/09/04/mi_van_a_hatodik_koporsoban/fullcommentlist/1#c17718578)
A kérdés(ek)re nem kaptam választ az „értő” bloggertől.
„KRISZTUS URUNK KERESZTJÉT A MAGYAR VISZI” (Hetényi Tibor rajza, 1920) (epa.oszk.hu/00800/00861/aetas/images/2003_3-4-11.gif)
2012.09.11.:
Szóval: ...Maga is elfelejti, hogy Csurka drámát és nem poloskát írt? (...) A hatodik koporsó egy dráma és nem történeti, történetfilozófiai értekezés vagy politikai program. Csurka itt nem megmond, hanem egy tragédiát (erkölcsi konfliktust) ábrázol. A dráma akkor működik, ha a néző azonosul a főhős (itt: a hatodik koporsó apródja) tragédiájával (erkölcsi konfliktusaival). Csurka azért volt népszerű a hetvenes-nyolcvanas években, mert egyáltalán nem didaktikus. Itt, ebben a drámában, sem az. Egy teljesen irreális szituációba helyezi a saját sorsának kulcsát kereső főhőst, egy olyan keretbe, amiben a szembesülés és szembesítés lejátszható. Olyan ez (olyan is), mint mikor Vitéz László palacsintasütővel püföli az Ördög fejét...
(...Írhattam volna hétfejű sárkányt is, de (mivel) Csurkánál többé vagy kevésbé mindig minden átitatódik szatírával (a népmesékre pedig ez nem jellemző) ezért maradtam a vitézlászlós-ördögös hasonlatnál...) (Innét: delphoijosda.blog.hu/2012/07/31/xix_504/fullcommentlist/1#c17630939 és innét: delphoijosda.blog.hu/2012/07/31/xix_504/fullcommentlist/1#c17631100)
2013.06.02.:
„Ahhoz, hogy zsidó igazán szabadnak érezze magát, uralkodnia kellene minden nem zsidón - ami neki még emancipációnak is kevés, az a többiek számára rémuralom.” (Németh László, 1935)
„A zsidókkal baj van. Nem az a baj, hogy a sok szenvedésből és nyomorúságból nem tanultak semmit – ki tanult valamit? Senki. Nem, az a baj, amit tanultak. Megtanulták a fasizmust, s a maguk zsidó módján csinálják tovább. Megtanulták, hogy a nihil forradalma, ez az anarchikus életérzés lehet üzleti, társadalmi gyakorlat. Minden szabad és lehet, csak mert lehet. Ennél veszélyesebb leckét nem is tanulhattak. S hajlamuk van erre.” (Márai Sándor, 1946)
Olvasom: „Mély megdöbbenéssel értesültem róla, hogy Tormay Cécileről közteret nevezett el a Fővárosi Közgyűlés. Ugyanakkor végtelenül sajnálom, hogy – a labdarúgás szeretete okán – szívemhez oly közel álló Albert Flóriánt, egy lapon emlegetik olyan személlyel, akit nem népszerűsíteni, hanem kiírnunk kell a köztudatból. Egy író műveit szubjektíven lehet csak megítélni. Valakinek tetszik, valakinek nem. Azonban a múltban élt, a közéletben szereplő Tormay Cécileről a történelem már véleményt alkotott.
A II. világháború magyar áldozatainak emléke, a kirekesztés, a rasszizmus, és az antiszemitizmus elfogadhatatlanságának erős hite az, amit a XX. század tanulságként kell, hogy jelentsen mindannyiunknak!
Alapvető társadalmi és morális feladat, hogy Magyarországon ne lehessen olyan személyről közterületet elnevezni, aki támogatta a numerus clausus fennmaradását, és személyesen köszöntötte a fasiszta Mussolinit, jelezve ezzel a közvélemény számára egyértelmű állásfoglalását a fasizmus eszmeisége felé.
Nem lehet számunkra példakép, és nem viselheti közterület sem a nevét annak, aki műveiben zsidózik, uszít és a fasizmus ideológiáját népszerűsíti.
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Alapvető emberi normaként kezelendő felszólításunk tartalma, hogy gondoljon a még mai is közöttünk élő holokauszt túlélőkre is, akikkel szemben nekünk, utódoknak feladatunk úgy cselekednünk, hogy nekik ne kelljen a múlt borzalmait felidézniük, egy nyíltan antiszemitáról elnevezett köztér padjain ülve, szembesülve azzal a tudattal, miszerint az ő életüket tragikus körülmények közzé sodró és családtagjaikat kiirtó eszmeiség támogatást és támogatókat kap közéletünkben.
Bízva a Főpolgármester Úr eddig is megismert, a rasszizmust szigorúan elitélő hozzáállásában kérem, hogy javítsák ki az elkövetett hibát, amely csak a tájékozatlanság okán fordulhatott elő.
Tisztelettel:
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesületének elnöke” (www.mazsihisz.hu/2013/05/30/nem-lehet-peldakep,-aki-muveiben-a-fasizmus-ideologiajat-nepszerusiti-6193.html)
Olvasom H*rovitz elnök levelét --- amely az egyik legszemérmetlenebb és legképtelenebb zsaroló szöveg, amellyel életem és történelmi tanulmányaim-olvasmányaim során találkoztam --- és megvilágosodom: az antiszemitizmus problémája holnaptól --- sem történeti vonatkozásaiban, sem a napi gyakorlatban --- nem probléma többé, mindössze annyit kell tennünk, hogy megfordítjuk a kérdést és nem úgy tesszük fel (tehát, nem azt vizsgáljuk), hogy „ki antiszemita?” és „mi antiszemita?”, hanem úgy (tehát, azt vizsgáljuk), hogy „ki nem antiszemita?” és „mi nem antiszemita?”. A magyarországi zsidó szervezetekre --- mint ebben a kérdésben legkompetensebbekre --- vár az a nemes feladat, hogy megalkossák azt a világos, egyértelmű, jól áttekinthető és közérthető kritériumrendszert, mely szerint ki is, mi is, nem tekinthető antiszemitának. Tessék, parancsoljanak!
Apdét vagy kiegészítés:
„(...)
»We are not aware of any official definition [of anti-Semitism],« Blanca Tapia of the EU’s Fundamental Rights Agency told JTA on Tuesday.
Tapia was answering a query on the recent removal from the agency’s website of a »working definition« of anti-Semitism that was adopted in 2005 by the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia — the EU entity that her organization has replaced.
(...)” (www.jta.org/2013/12/04/news-opinion/world/eu-anti-racism-agency-unable-to-define-anti-semitism-official-says)
Innét bbjnick.blog.hu/2011/10/11/ez_gyalazat_egy_tiltakozas_margojara és innét bbjnick.blog.hu/2012/06/28/_kivetve_a_magyar_irodalomtortenetbol és innét bbjnick.blog.hu/2012/07/02/nyiro-ugy és innét bbjnick.blog.hu/2012/08/25/_akkor_az_egesz_magyar_szinhazi_elet_unnepelne_a_muveszi_szabadsag_elvet_figyelembe_veve_maganszinha és innét bbjnick.blog.hu/2012/08/27/a_hatodik_koporso_a_vagy_magyar_s_ggbe_magyar_f_szt és innét bbjnick.blog.hu/2012/08/29/a_hatodik_koporso_a_vagy_ovi_megkapta_a_lofejet és innét bbjnick.blog.hu/2012/09/04/a_hatodik_koporso_a_vagy_a_sir_hol_nemzet_sulyed_el és innét bbjnick.blog.hu/2012/09/11/a_hatodik_koporso_a_vagy_csurka_dramat_es_nem_poloskat_irt és innét bbjnick.blog.hu/2013/06/02/ki_nem_antiszemita
