„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha a jelennek halványúl sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!”
Garay János: AZ ÁRPÁDOK. VEZÉRHANG (részlet)
1. Németh László 1942-es nagy Széchenyi-tanulmányát (a Széchenyiről valaha írt, gyanítom, legtisztességesebb és legihletettebb dolgozatot) kerestem a Világhálón. Tudtam, hol keressem. A Németh-életműsorozat (a „rózsaszín sorozat”) Az én katedrám című kötetének harmadik, 1983-as kiadása tartalmazza a munkát (annak idején itt olvastam én is), tehát ennek a tanulmánygyűjteménynek a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain megtalálható digitalizált változatát „nyitottam meg” (itt: dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1006&secId=96998). Meglepetten tapasztaltam, hogy a Széchenyi-tanulmánynak se híre, se hamva. Az én katedrám digitális változatának forrásaként az 1983-as kiadást jelölik meg, de arra, hogy a szöveg nem volna teljes (mint ahogyan nem az, több fontos tanulmány is hiányzik belőle), az oldalszélen található hiányos eredeti oldalszámozáson kívül, semmi sem utal.
Ezután vadászatra indultam a Széchenyi-tanulmány után: azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
2. A Hunnia Széchenyi egyik legfontosabb műve. 1834-ben kezdte el írni, majd 1858-ban (a Bach-rendszer németesítő törekvései elleni tiltakozásként) újra elővette és kiadatta. E kiadás köteteit a korabeli kormányzat nyomban le is foglalta. Azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
3. Széchenyi 1844. október 1-én felszólalt a főrendiházban a magyarországi zsidóság emancipációjának témájában. A beszéd szövege gyakran hivatkozások tárgya. Ma a Világhálón teljes terjedelmében egyetlen helyen olvasható: az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékének oldalán, Komoróczy Géza Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon (Szöveggyűjtemény) című munkájának (MTA Judaisztikai Kutatóközpont, Bp. 2005.) „netes” változatában (itt: www.hebraisztika.hu/szovgyujt/KG_chrest_105.pdf). Tekintve, hogy Széchenyi István sem asszír, sem zsidó nem volt, hanem…
4. Idén 150 éve, hogy elhunyt a „legnagyobb magyar”. A jelentős évfordulóhoz, természetesen, Emlékbizottság is dukál (www.szechenyiemlekbizottsag.hu). A Bizottság honlapján egy „oldaldobozból” megtudhatjuk, hogy, aki Széchenyi műveit szeretné olvasni, az egy bizonyos Logod Bt. nevű kiadó által megjelentetett CD-ROM-ról megteheti (megrendelhető postai utánvéttel 11000 HUF+postaköltség). (Ehhez nem tudok szalonképes kommentárt fűzni.)
***
Két rövid részlet két, a Világhálón nem olvasható műből:
Részlet a Hunniából, Széchenyi Magyarország nemzetiségeihez intézett szózatából: „Mi magyarok férfiúi határozottsággal elszántuk magunkat arra, hogy nemzetünket zsibbasztó bilincsei közül mindenáron vagy kiszabadítjuk, vagy virágtalan létünket csatatéren vagy akárhol veszni hagyjuk. És akkor jaj nektek és a Hazának! Habár győztesek lesztek is – mit soha nem hiszünk – még estünkben is halálos fogással ragaszkodván hozzátok, velünk együtt fogtok dűlni a számunkra Tiáltalatok nyitott sírgödörbe. S akkor kénye szerint dúlhatja majd a hont a soha nem látott kaján irigység.”
Részlet Németh László Széchenyi-tanulmányából: „Széchenyi életében nincs semmi, amiért annyira kellene szeretnünk, mint a Blick*. Hogy védi táblabírástól, betyárostól azt az emberséges (nagyképű szervezetek nélküli szervezett), forradalom előtti Magyarországot, amelynek nem volt őnála nagyobb korholója! Vele is az történt, ami sokakkal, a méltatlan Európa züllése tanította meg fajtáját becsülni.”
*Blick: Egy pillantás a névtelen visszapillantásra (Ein Blick auf den anonymen Rückblick). A Beöthy-féle Széchenyi-válogatottban – ha nem is teljes egészében, de – megtalálható – pl. itt: www.mek.oszk.hu/06700/06766/index.phtml#
Folyt. köv.