„Betyár urai így nevelték, / Nem rúg vissza, csak búsan átkoz / S ki egyszer rugott a magyarba, / Szinte kedvet kap a rugáshoz.” (Ady Endre)
Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Tegnap vetítette a köztévé (M5) Vitézy László 1979-ben forgatott Békeidő című remek dokumetumjátékfilmjét, téeszelnökökkel, párttitkárokkal, tanácselnökökkel, elvtársi zabálásokkal, iszákoskodásokkal, játszmázásokkal. Vitézy Orbán Viktor nagybátyja (egészen pontosan nagynénje első férje), ott volna a helye a kötcsei pikniken. Milyen remek filmet tudna forgatni a mai viszonyokról is! Sokat elmond pártunkról és kormányunkról, hogy ma nem készül(hetne) el egy ilyen film.
– Tsz-elnök voltál???
– Nem voltam téeszelnök és lombkoronasétányt sem építtettem soha tarvágásra. Viszont folyt ellenem vizsgálat a nyolcvanas években, mert egy iskolatársam (aki most egy nagy kormányalapítvány fideszes vezetője) feljelentett, hogy eléggé el nem ítélhető módon rendszerellenes kijelentéseket teszek; majd mikor a fülembe jutott, hogy ő volt a feljelentő és megkérdeztem tőle, hogy ez most mi ez, akkor megfenyegetett, hogy a párttitkár nagyanyjával tönkretetet engem is és a családomat is. Szóval, vannak fogalmaim arról, hogy kik voltak azok és kik ezek.
– B×××meg, 40 éves sztorikkal ostorozod magad? Egyébként mit mondtál?
– Mivel az egykori feljelentő ma magasrangú kormányhivatalnok, ez egyáltalán nem egy avítt sztori. És hogy mit is mondhattam (mit mondhatott az a p×××fej hülyegyerek, hogy mit mondtam), az soha nem derült ki vesszőfutásom során, bárkitől is kérdeztem, senki nem adott rá konkrét választ, csak általánosat (eléggé el nem ítélhető módon rendszerellenes kijelentéseket tettem).
– Ismerem az érzést, az a világ szerencsére elmúlt.
Valóban elmúlt volna?
***
Kötcse [Kattints ide!]