...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

1456 (1) 1829 (1) 1831 (1) 1841 (1) 1844 (1) 1847 (1) 1848 (1) 1848 március 15 (3) 1850 (1) 1851 (1) 1860 (4) 1861 (1) 1866 (1) 1867 (1) 1883 (1) 1901 (1) 1903 (1) 1913 (1) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (4) 1924 (1) 1928 (2) 1929 (1) 1935 (1) 1939 (1) 1945 (2) 1946 (1) 1947 (1) 1949 (1) 1954 (1) 1956 (21) 1958 (2) 1961 (1) 1963 (3) 1968 (1) 1970 (1) 1972 (5) 1976 (1) 1979 (1) 1980 (1) 1983 (1) 1984 (2) 1987 (1) 1988 (3) 1989 (2) 1989 2009 (1) 1993 (1) 1995 (1) 1 g dúr szvit gordonkára (1) 2001 (1) 2002 (1) 2003 (2) 2004 (1) 2006 (1) 2007 (2) 2008 (1) 2009 (3) 2010 (14) 2011 (13) 2012 (8) 2013 (7) 2014 (1) 2016 (1) 2017 (1) 2019 (8) 48 (1) aba novák vilmos (1) ablak a túlvilágra (1) abortusz (12) abortusztilalom (1) abramova natasa (1) absztrakt (1) abszurd (4) abuladze ketevan (1) abuladze tengiz (3) ács a galileai nazaretből (1) ács feri (1) aczél györgy (2) adagio allegro vivace (1) ádám (2) adó (1) adomány (1) adósságelengedés (1) adósságspirál (1) adósszolgálat (2) advent (5) adventi himnusz (1) adventi programm (2) ady endre (11) ady kérdés (3) áfész (1) agape (1) agfacolor (1) aggodalom (1) agranovics mihail (1) agrárpolitika (4) agresszió (7) agresszivitás (2) agyag (1) ahasverizmus (1) ahasvérus (1) ájtatosság (1) akarat (1) akarni (1) akik elvették azoknak elvenni kell (1) akinek van füle hallja meg mit mond a lélek az egyháznak (1) akkor halunk meg amikor a szívünk az égig ér (1) aktuálpolitika (1) alapállás (1) alapítás (14) alaptörvény (2) alapvető jogok és kötelességek (1) albigens (1) áldás (1) áldott szűz (1) áldozat (7) áldozathozatal (1) alföld (1) alföldi róbert (2) alj (1) alkalmasság (1) alkalmazkodás (3) alkotás (1) alkotmány (10) alkotmányos állami folytonosság (1) alkotó (1) állam (8) államiság (3) állampolgár (1) állampolgári jogok (1) állampolgárság (1) állásfoglalás az objektivitásban (1) álláskereső járadékos a szabolcs szatmár megyei nyírtelekről (1) álláspont (1) állat (1) állatkísérlet (1) allergia (1) állhatatosság (5) álnok (1) álom (5) alvilág (3) amerikaiak (1) amerikai film (4) amerikai irodalom (6) amerikai plán (1) amikor én gyermek voltam édesanyám becézgetett engem (1) amis martin (1) analizált (1) analógia (1) andante allegro vivace (1) anderson paul w s (1) andorai péter (1) andrássy út (1) angolok (1) angol film (2) angol irodalom (4) angyal (1) ángyán józsef (4) animációs film (1) antaeus (1) antall józsef (1) antikvitás (1) antiszemiták (3) antiszemitizmus (5) antiszemitizmus rasszizmus kód (3) antiszociális (1) antitézis (1) antropológiai film (2) ántsz? (1) anya (4) anyag (3) anyám anyám kedves édesanyám de szomorú vasárnap délután (1) anyám könnyű álmot ígér (1) anyanemzet (1) anyaországi magyarság (1) anyaság (1) anyatej (1) apa (1) apátia (1) apokalipszis (1) apokalipticizmus (1) apostolok cselekedetei (1) aprószentek (2) aquinói szent tamás (2) aranymosás (1) aranyos rózsabogár (1) arany jános (1) arc (2) archaitás (1) aréna (1) argentin kutatók (1) arisztokrácia (1) arisztokratizmus (1) ártatlanság (1) ártérierdei csavargás (1) artyemjev eduard (1) árulás (1) assisi szent ferenc (1) asszimiláció (3) asszony (1) asszonyok (1) ateista (2) ateista materializmus (1) ateizmus (5) átkelés (1) átnevelő központ (1) atom (1) atomenergia (1) atomerőmű (1) atra hasis (1) atya (3) aurelius augustinus (1) autarkia (3) autonóm személyiség (1) avatar (1) ávh (1) avilai szent teréz (1) ávo (1) azonosságtudat (1) az angolok megszállták indiát (1) az aradi vértanúk (4) az asszony (1) az atya egyszülötte (1) az egyetlen igaz istenben való hit (1) az egyházi törvénykönyv (1) az egyház jogainak védelme (1) az élet gyökere (1) az élet kenyere (1) az élet lelke (1) az élet szeretete (1) az élet vizének folyói (1) az elveszett régi gyöngédség édene (1) az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (2) az ember tragédiája (1) az ének megmarad (1) az erkölcsi érték evidenciája (1) az eszmélődő élet (1) az ezerkilencszáznyolcvanas évek (1) az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepe (1) az igazság a valóság (veritas!) (1) az igazság bizonyító ereje (1) az igazság fénye (1) az imádkozó szűzanya (1) az információkhoz való hozzájutás joga (1) az ismeretlen szerzetes (1) az istenbe vetett rendíthetetlen hit (1) az orleans i szűz (1) az örök élet vágya (1) az úr kegyelme (1) az úr trónusa előtt (1) az utolsó napok szentjeinek jézus krisztus egyháza (1) a bálna arca (1) a bárány imádása (1) a birodalom tekintete (1) a család éve (1) a fáraó (1) a föld dübörög (1) a fűzfa és a szél (1) a győzelmes élet öntudata (1) a hatalom forrása (1) a hatodik koporsó (1) a hőkölés népe (1) a holokauszttagadást büntető jogszabály (1) a jaroszlavli nagy panagia (1) a jócimbora balladája (1) a jövőtől való semmi nem várás (1) a jó szolgálata (1) a jurta belsejében (1) a kapitalizmus vége (1) a kaptár (1) a katolikus egyház katekizmusa (3) a katolikus egyház katekizmusának kompendiuma (1) a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (1) a kontárság kultusza (1) a kor géniusza (2) a láthatatlan történet (2) a lék a bárkán (1) a lélek tökéletesítése (1) a lírikus epilógja (1) a lyukas zászló (1) a magyarság sorsa (2) a magyarság sorskérdései (4) a magyar helyzet (1) a magyar kultúra napja (1) a magyar próza napja (1) a magyar széppróza napja (1) a magyar vidék (8) a magzati élet védelme (1) a másik az én méltóságom őre (1) a medúzák ösztöne (1) a minőség forradalma (1) a módszeresség mégiscsak nagyszerű dolog (1) a munka világa (1) a népi mozgalom és folyományai (1) a párduc (1) a rabul ejtett értelem (1) a rendszerváltás rendszere (2) a skarlát betű (1) a szabadság titkos döntése (1) a szellem hamissága (1) a szellem igazsága (1) a szentek egyessége (1) a szentek közössége (1) a tárgynélküli világ (1) a temetetlen (1) a tevékeny élet (1) a tömegek lázadása (1) a törvény szelleme (1) a vándor és a bujdosó (2) a varangy a nyakukba ül (1) a világ dicsősége (1) a zarándok elbeszélései (1) baál (1) babits mihály (1) babona (1) bach j s (3) bagos (1) bajnai gy g (1) baker frederick (1) bal (4) balassi bálint (1) balliberálisok (9) balogh erika (1) baloldal (12) balsors (10) bambergi apokalipszis (1) bányászjárás (1) barabás miklós (1) bárány (2) bárcsak lányokat is soroznának (1) barikád (4) bárka (1) barsi balázs (1) bartók béla (2) bartus lászló (1) bary józsef (1) bátorság (4) batthyány lajos (1) bayer zsolt (2) bazdmeg (1) bázisdemokrácia (1) baz megye (1) bbc (3) bb king (3) bébéjénikk (1) bécs (2) becsület (3) beethoven ludwig van (2) befogadás (5) befogadók (3) befogadó nemzet (1) behódolás (1) bejáratos kijáró (1) béke (7) békesség (2) békés andrás (1) béke és barátság (1) belerúg (1) belgium (1) belloc hilaire (1) belül van a tarkája (1) belváros (1) benkő gyula (1) bereményi (1) bereményi géza (19) berlin (1) berry graham (1) berzsenyi dániel (1) beszéd (2) betánia (1) beteljesedett (1) bethlen korszak (2) betlehem (2) bevándorlók (3) biblia (6) bibó istván (4) bingeni szent hildegard (1) bioetika (1) bioszűrő (1) birka (1) birkák (1) birtok (1) bit (1) bizalmatlanság (1) bizalom (6) bizonyítás (1) bizonyosság (2) bizonytalanság (5) biztonság (2) bleibtreu moritz (1) blick (2) blogceleb (4) boboschewski alexander (1) bob dylan (1) bocsánatkérés (1) bocvadze zejnab (1) bodri (1) bod péter (1) bogdány jakab (1) böjt (1) bölcsesség (2) bölcső (1) bölcsőde (1) boldogasszony éve (1) boldogság (1) böll heinrich (1) bolsevikek (5) bolsevizmus (6) börtön (1) botrány (5) botránykampány (2) branyiszkó (1) brautigan (1) brit kutatók (1) bruckner anton (1) brus günter (1) budaházy (1) budapest (7) buenos aires (1) bujtor istván (1) bukarest (1) bukolika (1) bukott állapot (1) bűn (27) bűnbánat (7) bűnbocsánat (3) bűncselekmény (1) bűnhődés (3) bűnös (2) bűnözés (2) bűnrészesség (1) bűntelenség (1) büntetés (1) büntetőjog (1) bűntudat (1) bűn és bűnhődés (1) burkina faso (1) busby matt (3) caesarok élete (1) capote truman (1) carey john (1) caritas (1) caritas in veritate enciklika (1) casals pablo (1) castorp hans (1) centesimus annus enciklika (2) cereteli akaki (1) chesterbelloc (1) chesterton g k (14) chopin fryderyk (1) christe eleison (1) christian caudwell (1) christian morgenstern (1) chyra andrzej (1) cia (3) cigány (3) cigánykérdés (1) cigányok (5) cigányság (16) cigányügy (1) cigány népek langy szívű sihederje (1) címszó (1) cionnácik (1) civilizáció (1) civilizációs fordulat (1) civilszféra (2) civil társadalom (3) cívisváros (1) claudel paul (3) combray (1) comet (1) cooper (1) csak azért szeretnék falu végén lakni (1) család (6) családi pótlék (1) csángó (1) csángómagyar népzene (1) csapó utca (1) csatáry lászló (1) csatornalakó (1) csehek (1) csehország (1) csehszlovákia (1) csehszlovákok (1) cseh bereményi (1) cseh tamás (22) cselekvés (1) csendes temetőbe van egy rezgő nyárfa (1) csengey dénes (5) csepeli györgy (1) cserhalmi györgy (1) csészealj (1) csevengur (1) csíksomlyó (2) csíksomlyói kegyszobor (2) csillaghullás (1) csillag ádám (1) csing csang (1) csípőprotézis (1) csoda (1) csokonai vitéz mihály (1) csönd (1) csöndesség (1) csontváry kosztka tivadar (7) csoóri sándor (4) csoport (1) csoportban érvényesülő cselekvésmódok (1) csubak (1) csúcsragadozó (2) csúfos fejeink (1) csüggedtség (1) csurka istván (4) csutak (15) csutakaszürkeló (1) cs szabó lászló (1) cudar dolgok (1) curtis jed (1) czakó gábor (2) c dúr csellószonáta op 102 no 1 (1) daimón (1) dajka (1) darwin (1) dávid ibolyka (1) day doris (3) deák ferenc (3) debrecen (2) dekadencia (5) dekadens (1) deklaráció (1) dekoráció (1) delacroix eugene (2) delaware indiánok (1) deluze j b (2) demagóg (1) demagógia (6) demokrácia (55) demokráciakritika (1) demokrata (3) demokraták (3) demokratizálás (1) demokratizmus (11) demokratúra (1) démonitás (1) démonok (1) depresszió (1) derkovits gyula (1) destrukció (1) detonáció (1) deus caritas est enciklika (2) dezinformáció (1) dezinformálás (1) dezintegráció (1) diadalmas szent kereszt (1) diák (1) dialektika (2) dialektikus elme (1) dialektikus materializmus (1) dicsőség (2) didakhé (1) dies est laetitiae (1) diktatúra (6) dilettantizmus (1) dimenzióváltás (4) ding dong dong (1) dinnyés józsef (1) direkt morál és rossz lelkiismeret (1) diszkrimináció (2) döbrentei kornél (4) dobszay lászló (2) dodó néni (1) dögevő (2) döglött vörös oroszlán (1) dohányos (2) dohányosbűnözés (2) dohányzás (3) doktrinák (1) doktriner demokratizmus (1) dokumentumfilm (2) dominancia (1) dörner györgy (2) dosztojevszkij (1) dosztojevszkij f m (4) dózsa lászló (1) dráma (1) drogkultúra (1) drog rehabilitáció (1) dr kocsis máté (1) düh (1) dúlt keblű mélymagyarok (1) dunai (15) dunántúl (1) duna tv (1) dürer albrecht (3) dzsanelidze nana (1) ebes (1) echo tv (2) edelman eric (1) edelman paweł (1) édesanyám nem tudok elaludni (1) egalitarizmus (3) egan sam (1) égbekiáltó bűnök (1) egyénelvű társadalom (1) egyenlőség (6) egyensúly (1) egyetértés (3) egyetlen remény (1) egyezség (1) egyház (6) egyházi törvény (1) egyházpolitika (2) egyházzene (1) egyiptom (1) egyiptomi sivatag (1) egyiptomi szent mária (1) egység (5) egyszemélyes zenekar (1) együttélés (4) együttérzés (4) együttműködés (2) együvétartozás (2) egy bogár (1) egy immoralitás (1) egy mondat a zsarnokságról (1) egy népszavazás margójára (1) egy női test elmocsarasítása (1) egy pillantás a névtelen visszapillantásra (1) egzisztencialitás (1) ég és föld (1) éhség (1) eichmann adolf (1) éjszaka (4) éjszakai bevetés (1) éj anyánk (1) elbeszélhetőség (3) elbizonytalanítás (2) elemi ismeret (1) élet (37) életadó és megtartó erő (1) életféltés (1) életfogytiglan (1) életösztön (4) eliah wood (1) elidegenedés (2) elidegenülés (1) elit (20) elitek (2) elízium (1) eljövetel (3) elkötelezettség (1) elkülönülés (2) ellehetetlenítés (3) ellehetetlenülés (2) ellenforradalom (1) ellenkultúra (1) ellenség (1) elmebajos alternatívák (1) elmélkedések az evangéliumról (2) élmény (1) elmondhatatlanul sértetlen (1) elms robert (1) előítélet (1) élők (1) előre megtervezett csoportban érvényesülő cselekvésmódok (1) elpisz (1) elrohanás (1) elszámoltatás (2) elvakultság (1) elvégzett munka (1) elvek (5) elvek alapján végiggondolt művészet (1) elveszett paradicsom (1) elvonatkoztatás (1) emancipáció (1) ember (3) emberek (7) emberiség (1) emberi jogok (5) emberi méltóság (1) emberkép (1) emberkísérlet (1) embervadászat (1) embervolt (2) ember állat hibrid (1) ember judit (1) ember mivolt (1) emelkedő nemzet (2) emigránsok (1) emlék (1) emlékezet (12) emlékezetkiesés (3) emlékezetvesztés (5) emőd (1) empátia (1) ensz (1) enyészpont (4) én vagyok aki a veséket és a sziveket vizsgálja (1) eötvös józsef (1) eötvös károly (1) epicentrum (1) építkezés (2) érdek (2) erdély (1) erdélyi józsef (1) erdélyi magyar irodalom (1) erdély miklós (1) erdő (1) erdős virág (1) erech (1) erény (2) eresz alatt fecskefészek (1) érettség (1) érettségi vizsga (2) érett középkor (1) erkölcs (42) erkölcsiség (2) erkölcsi érzék (1) erkölcsi normák (1) erkölcsi válság (1) erkölcstan (1) erkölcstelen (1) erkölcstelenség (1) ermey ronald lee (1) ernst max (1) erő (2) erőszak (4) erőszakos világ (1) érték (15) értékközpontúság (2) értékrend (1) értékválság (1) értékvesztés (9) értelem (5) értelmetlen (1) értelmezési keret (3) értelmiség (7) értelmiségi (5) értelmiségi bűnözők (1) értelmiségi elit (1) értelmi fogyatékosság (1) értelmi tisztesség (1) érvek (2) érvény (5) érzéketlenség (1) érzés (1) érzet (1) esély (1) esélyegyenlőség (2) eseményhorizont (3) esik eső hullámzik a balaton (1) eskü (4) esszenciális magyarság (2) esterházy péter (2) ész (1) észak magyarország (5) esztergom (1) esztétikai érzék (1) esztétikus (8) es ist vollbracht (1) ethosz (5) etika (5) etikus (8) etiópok (1) eukarisztia (1) európa (24) európaiak (2) európai baloldal (3) európai ember (2) európai film (1) európai közösség (3) európai magyar (2) európai unió (4) európa eső után (1) európa végállomás (2) européer (1) eutanázia (1) éva (1) evangélium (2) evidence (1) evilág (1) exkvizit immoralitás (1) experimentális film (1) ex lex állapot (1) ezekiel (1) ezekiel könyve (1) ezerkilencszázötvenhat (15) fábri zoltán (1) faguet émile (1) fájdalom (1) fajikérdés (1) faji misztika (1) fajsúlyos nemzet (2) falak (1) falu (1) faludy (1) faludy györgy (1) falugondnok (4) farizeusok (2) farkasszem (1) fasiszták (1) fasiszta magyarok (2) fasizálódás (1) fasizmus (1) fátimai jelenések (1) faust (1) fbi (3) fecskemadár szállott a vasútra (1) fegyver (1) fehérember (2) fehér barlang (1) fehér kopogás (1) fejtő ferenc (1) feketelyuk (4) fekete barlang (1) fekete egzisztencia (3) fekete fehér (2) fekete gyula (2) fekete istván (1) fekete reakció (1) féktelen félelem (1) feladat (2) félelem (6) félelem nélkül (1) felelős (1) felelősség (7) felelősségérzet (1) felelőtlenség (1) felhasogat (1) felhívás (2) felhívásmágia (1) féligazság (1) félközel (1) felsőbbrendű ember (1) feltámadás (5) feltámadt krisztus (1) feltép (1) felügyelőbizottság (1) felvidéki magyarok (1) felvilágosodás (2) feminizmus (1) fene ette (1) fenn (1) fenntarthatóság (4) fenomenológia (2) fény (1) fenyőünnep (1) fénysebesség (1) ferenc pápa (2) férfiak (4) férfikor (1) feri (2) feszty árpád (1) ficánkoló mókuskák kontúroznak a mező zöld szőrében (2) fides (1) fidesz (2) fidesz kormány (2) file (1) filippieknek írt levél (1) film (27) filmfelvétel (1) filmvázlat (1) filozófia (2) fine russell lee (1) fiú (2) fkgp (1) fogalom (2) fogalomalkotás (3) foglalkoztatáspolitika (4) föld (1) földényi f lászló (1) földi pál (1) fölöttünk (1) folyamatosság (1) folyó (1) folytonosság (1) folyvást rívó kicsi palkó az igazság szelíd bajnokának társa és legjobb barátja (1) főnéni (2) főnix (1) forradalom (16) fosztottság (1) fotográfia (3) franciaország (3) francia film (3) francia irodalom (1) frank a nagyító (1) frász (1) frejndlih alisza (1) freudizmus (1) freud sigmund (3) fricke ron (1) friedrich c d (3) friss raj (1) frontális lobotomia (2) frontátvonulás (2) (1) független (1) függetlenítés (3) függetlenség (8) független kisgazda- földmunkás- és polgári párt (1) független progresszív baloldali értelmiség (1) fühmann franz (2) fukusima (1) fundamentalizmus (2) furik (1) furtwängler wilhelm (1) fut (1) gábor miklós (1) gabriel syme (1) gagyi (2) gajdec (1) galgóci betlehem (1) galilea (1) garaboncosok (2) garay jános (1) gárdonyi géza (1) gasztronómia (1) gaz (1) gazdagság (1) gazdag gyula (1) gazdaság (2) gazdasági reform (1) gehlen arnold (1) geller (1) gender-ideológia (2) genetika (1) genocídium (2) genti oltárkép (1) giorgobiani ediser (1) giotto (di bondone) (4) giz gaz (1) glass philip (1) globális felmelegedés (1) globális klímaváltozás (1) globalizmus (10) gobbi hilda (1) godard j l (1) gödöllő (1) goethe johann wolfgang von (1) gőgös gúnár gedeon (1) gomorra (1) gondolatok (1) gondola hu (1) gondolkozás (1) gondviselés (1) gonoszság (4) gordony (1) görögkatolikus (1) gottes zeit ist die allerbeste zeit (1) grif madár (1) grinko nyikolaj (1) groteszk (3) grúzia (2) grúzok (1) grúz film (1) grúz irodalom (1) guantanamo (1) gulyáskrém (1) gyalázat (1) gyanakvás (2) gyarmati politika (7) gyász (3) gyávaság (3) gyengeelméjűség (1) gyengeség (1) gyerek (1) gyerekek (1) gyermek (9) gyertek el a névnapomra (1) gyilkos (2) gyilkosság (8) gyimesi pálma (1) gyógyulás (1) gyökérélmény (1) gyöngyöspata (2) gyötrelem (1) győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat (1) gyűlölet (8) gyűlöletkeltés (1) gyurcsány ferenc (4) gy f (2) h.jani bácsi (1) habartbab (1) háború (5) háborús taktika (1) hagon garrick (1) hagyomány (31) hajdúdorog (1) hajlékony ragadozónk (1) hajléktalan (1) hajnalcsillag (1) hajó (1) hajrá (1) hála (1) haladó honi értelmiség (3) halál (27) halálösztön (3) halálos bűn (1) halhatatlanságtudat (3) hallgatás (1) hálózat (1) hamis (1) hamisság (1) hamistudat (2) hamis értelmezési keret (1) hamis narratíva (1) hamis próféták (1) hamlet (1) hamvas béla (12) hamvazószerda (1) hankiss elemér (1) harag (1) haragszik a főhadnagy úr a menetszázadra (1) harangszó (1) harmadik birodalom (1) harmadik köztársaság (7) harmatozzatok (1) háromperhármas (1) háromszázegyes (1) harrach péter (1) harwood ronald (1) hatalmi ösztön (1) hatalmi visszaélés (1) hatalom (47) hatalombitorlók (1) hatalomgyakorlás (1) hatalomtechnika (3) határ (1) határontúli magyarság (1) határozat (1) hátrányos helyzet (1) hatvannyolcas (1) hatvannyolcasok (2) hát te kinek mondasz engem (1) haumann péter (1) haveri kutyák (1) hawking (1) hawthorne nathaniel (1) haza (11) hazafiság (2) hazám (1) házasság (2) haza a magasban (1) hazugság (41) hedonista (1) hegedűs zsuzsa (1) hegemónia (1) hegy (1) helsingőr (1) helyőrség (1) hepatitis (2) hérakleitosz (2) herczeg csilla (1) herkules (1) hernádi gyula (1) hetesi zsolt (1) hétmillió megnemszülethetett (1) hetvenes évek (2) hét (a lánc) (1) heym stefan (1) himnusz (4) himnuszok könyve (2) hírmondók (1) hírtv (1) hisztéria (2) hit (28) hitel (3) hitelesség (2) hitetlenség (3) hittan (2) hitünknek asszonya (1) hitványság (1) hitvédelem (1) hivatás (1) hivatásrend (1) hivatottság (1) (3) hobo blues band (1) hóhér (2) hóhér daru pista az igazság szelíd bajnoka (1) hóhér vigyázz (1) hőkölés (1) holdutazás (1) hollóháza (1) holohit (2) holokauszt (2) holokauszttagadás (2) holtak (1) holttest (1) homály (1) homogenizáció (8) homoszexualitás (9) hopik (1) horatio (1) horatius cocles (1) horn gábor (1) horror (2) horthy korszak (2) horváth elemér (1) hoszé ármándó (1) hóvirágünnep (3) hó hegy beszéd (1) hrabal (2) hübrisz (1) huitzilopochtli (1) huizinga johan (1) huligánok (1) hülyeség (1) hülye pénz (1) humanista (1) humanitás (4) humanizmus (3) hunnia (1) hűség (4) húsvét (5) huszárik zoltán (1) huszonnyolcezer forint (1) húsz év (1) idegenek (1) idegenség (1) idegenszívűség (1) idelenn (1) identitásvesztés (6) ideológia (12) ideológiai harc (8) ideológiai terror (7) idiotész (1) idő (3) időutazás (1) igazolás (1) igazság (46) igazságosság (5) igazságszolgáltatás (3) igazságtalanság (1) igazságtétel (13) igaz ügy (1) igaz válasz (1) ige (1) igen (1) ígéret (1) iglódi istván (3) ii jános pál pápa (2) ii rákóczi ferenc (1) ikon (2) ikon a hóban (1) ilf petrov (1) illés györgy (1) illő és üdvös (1) illúziórombolás (1) illyés gyula (7) ima (3) imádkozó indiánok (1) imádság (1) imagine azaz képzeld el (1) imf szerződés (2) immoralitás (6) immunitás (1) impresszionizmus (1) india (1) indiánok (1) individualista (1) individualizmus (8) információ (2) információs érték (1) inke lászló (1) innováció (1) intellektuális bűn (1) internacionálé (1) internet (4) internetező (1) intézményiség (1) intolerancia (2) intrika (1) ipolyi arnold (2) iraki háború (1) írásjel (1) írástudó (1) irgalmasság (1) irgalom (1) irigység (2) irodalom (43) irodalomtörténet (10) irokézek (1) irreális (1) isa (1) isák józsef (1) ischler (1) iskola (7) iskolafogászat (1) isoz kálmán (1) isten (15) istenfélelem (2) istenítélet (3) isteni gondolat (1) isteni igazságosság (1) isteni szél (1) istenképiség (1) istenkeresés (1) istenszülő (1) isten anyja (2) isten báránya (2) isten fia (3) isten igazságában járni (2) isten képmására teremtetett az ember (1) istván király árva népe (1) ítélet (3) iván k (1) izrael (1) izsák abba (1) izzó rét (1) jacobus de voragine (1) jagger mick (1) jaj de magas jaj de magas a nyárfa teteje (1) jancsi (1) jankura péter (3) jános evangéliuma (4) jános passió (1) járványforrás (2) jászol (1) jeanne d arc (1) jég (1) jegyes (1) jelen (34) jelenések könyve (3) jelentés (1) jelky andrás (2) jellem (3) jelszó (1) jeruzsálem (1) jézus (2) jézus ima (1) jézus krisztus (17) jézus krisztus anyja (2) jhvh (2) (3) jobb (1) jobboldal (7) jog (4) jogrend (2) jogszolgáltatás (4) jogtalanság (2) jogtalan írás (1) jókai mór (3) jól gondolkozni (1) jól megfogózni (1) jövő (39) jövőkép (1) józan ész (4) józsef attila (7) jubileum (1) júdás jobb (1) juhász gyula (1) juliska (1) juss (1) justice for hungary (1) kábelcsere (1) kábelhiba (1) kabuki (1) kádár-korszak (2) kádárkor (9) kádárvilág (11) kádár centenárium (2) kádár jános (4) kajdanovszkij alekszandr (1) kaland (1) kalász lászló (2) kállay ferenc (1) kálmán györgy (1) kálmán olga (1) kalocsai (3) kálvária (1) kamarás istván (2) kamasz (1) kannás fehér (1) kant immanuel (1) káosz (1) kapitalizmus (5) kapitány úr sej haj ha felül a lovára (1) kapzsiság (1) karácsony (5) karácsonyi himnusz (1) karácsony gergely (1) karácsony sándor (1) karafiáth orsolya (1) karakter (3) karaktergyilkosság (1) karamazov (1) karinthy ferenc (1) karó (1) karrierépítés (1) kartal zsuzsa (1) karthágó (1) katarzis (2) katolicizmus (37) katolikus (13) katolikusok (13) katolikus családi és emberi jogok intézete (1) katolikus egyház (25) katolikus énekeskönyv (1) katolikus teológia (4) katolikus válasz (2) katonadal (9) katona józsef (1) katyń (1) kauzalitás antikauzalitás (3) keats john (1) kebelén kenyere (1) kecskék (1) kedves édesanyám engedjen el a bálba (1) kegyelem (9) kegyenc (1) keitel harvey (1) kékcédula (2) kék ibolya búra hajtja a fejét (1) kelet (2) kelet felé (1) kellia (1) kemény katalin (1) kemény zsigmond (1) kempis tamás (1) kényelem (1) képes krónika (1) képíró sándor (1) képmutatás (2) képzelet (2) képzőművészet (1) kérdés (2) kerényi imre (2) kereskedelmi televíziózás (1) kereszt (2) keresztben jégeső (1) keresztény (11) kereszténység (89) keresztényszociális gondolat (1) keresztény hagyomány (1) keresztfa titka tündököl (1) kereszthalál (1) kérnitudás (1) kert magyarország (4) készenlét (1) készülő sírfelirat (1) kétezerhatosok (1) kétkedők (1) kétszínű (1) kettő (1) kettős beszéd (1) kiáltást visznek (1) kiberiáda (1) kiegyezés (1) kieślowski krzysztof (1) kifordul (1) kígyó (2) kijáró (1) kijowski andrzej (1) kiközösítés (1) kilakoltatás (2) kimentem a kertbe a rózsafabokort tövébe (1) kimentem én az erdőre egyedül sétálni (1) king stephen (1) kint a pusztán nincsen bokor kisangyalom nem akadtam virágra (1) kinyilatkoztatás (1) kirakat rendezés (1) királyi zászló jár elől (1) kirekesztés (1) kirelejszom (2) kisbirtok (4) kisebbség (13) kisebbségben (1) kisebbségi jogok (1) kisebbségi sors (1) kisember (1) kísérleti film (1) kísérletsorozat (1) kísértés (1) kisgazdák (1) kisiskola (2) kiskertembe rezedát ültettem (1) kispolgár (1) kiss benedek (1) kistávol (1) kistelepülés (1) kistérség (1) kisvárda (1) kiszolgáltatottság (4) kis ország (1) kis szocializmus (1) kitartás (1) kiváló szocialista brigád (1) kizáródási pont (3) kizökkent világ (1) kizsákmányolás (1) ki jézus krisztus? (1) klán (1) klebelsberg kuno (3) kleist heinrich von (1) klerikálfasizmus (1) klerikális reakció (1) klerikus (1) klérus (1) klikk (1) knyazsinszkij alekszandr (1) koalíciós időszak (1) köd (1) kodolányi jános (1) koherencia (2) kölcsey ferenc (3) kolera (1) kollektív akarat (1) köllő miklós (3) koltai lajos (1) költészet (1) költöznek a csalogányok mennek messzi tájra (1) kommentár (1) kommunikáció (5) kommunisták (8) kommunizmus (13) komorowska maja (2) komplexitás (1) kompromisszumkészség (1) koncepciós perek (1) koncsalovszkij a sz (1) kondor béla (4) konfliktus (1) konstruált valóság (1) konstruktivitás (1) konszenzus (2) konszenzusdiktatúra (4) konszenzusterror (6) konszolidáció (2) kontárság (1) konyhatechnológia (1) könyörgő őzikék (1) könyörület (1) könyvtár (1) konzervativizmus (4) konzervatívok (1) konzervatív liberális (1) konzumidiotizmus (1) koprodukció (2) korhelyzet (1) korízlés (1) korlátoltság (1) kormány (2) kormányzás (6) kormos istván (1) környezetpolitika (4) környezettudatosság (4) környezetvédelem (1) korosztály (1) korpusz (1) korrumpálhatóság (1) korrupció (2) korszakalkotó (1) korszellem (3) kósa lajos (1) kossuth lajos (2) köszöntő vagy induló (1) koszorú (1) kosztolányi dezső (1) kötcse (31) kötelesség (2) köteles kapcsolat (1) kovács andrás (1) kovács béla (1) kovács klaudia (1) követ (1) kowalski władysław (1) koyaanisqatsi (1) közbeszéd (1) közbiztonság (1) közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése vétsége (1) közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése szabálysértés elkövetésének gyanúja (1) közélet (8) középkori költészet (1) középkori zene (1) közép európa (1) közérdek (3) közérzet (2) közhasznú munka (1) közhely (1) közintézmény (1) közjó (2) közjogi gondolkodás (2) közjogi hagyomány (2) közjó és kapitalizmus (1) közkút (2) kozmopolitizmus (1) köznevelés (3) közoktatás (3) közösség (89) közösségfejlesztés (1) közösségi ember (1) közösségi etika (3) közösségi média (2) közösségvállalás (7) közös jövő (1) községi könyvtár (1) közszolgálatiság (1) közügy (1) közvélemény (2) kreált konfliktus (2) krisztus (5) krisztus feltámada (1) krisztus követése (1) krisztus legyen reményünk (1) krisztus titokzatos teste (1) kriszusnak szülője (1) kritikus szemlélet (1) krízis (9) króm dioxid (1) kroto harry (1) krúdy gyula (1) krumpli (1) kulcs (3) kulcs a lelkemhez (1) különbség (1) kultikus közösség (1) kultúra (18) kulturálisörökség védelem (1) kultúrális élet (1) kulturális piac (1) kultúrfölény (2) kulturkampf (5) kulturpesszimizmus (1) kultúrpolitika (2) kultuszpolitika (1) kürénei (1) kurtág györgy (1) kurtág márta (1) kuruc info (1) kurva (1) kusturica (1) kút (1) kutyafos (1) küzdő egyház (1) kveszelava rezo (1) kyrie eleison (2) kyrie paschale (1) labirintus (1) laci net (1) lada (1) ladányi (1) ladányi mihály (2) ladik (1) ladó gyula lajos (1) lady diana (1) laikusok (1) lajos (3) lajtha lászló (1) laktanya (1) laméter kapitány (2) lance armstrong (1) langy tankok (1) lászló andrás (1) lászló gyula (1) látás (1) láthatatlan kéz (1) latinovits zoltán (2) latin irodalom (1) lázadó (1) lázár (1) lázár jános (5) lázár szombat (1) lázár szombatja (1) lebœuf frank (1) lecke (2) lecskésbab (1) legendák (1) legenda aurea (1) legutko ryszard (1) lehány (1) lehet (1) lék (1) leköp (1) lélek (7) lélekrablás (1) lélekvándorlás (2) lelepleződés (1) lelkiismeret (11) lem stanisław (2) lengyelek (2) lengyelország (3) lengyel film (3) lengyel irodalom (3) lenin v i (2) lenn (1) lennon (1) lennon john (2) lépcsős szavak (1) leszarás (1) lét (4) létjogosultság (1) léttartomány (1) levegő (1) levél (1) levelezőlap (1) levétel a keresztről (1) levizel (1) libanon (1) liberálbolsevizmus (5) liberális (3) liberális demokraták (4) liberális konszenzus (4) liberalizmus (29) liliom (1) liturgia (1) live on the coke side of life (2) lízing (2) lmp (1) lobotómia (1) logikus (8) logosz (3) long john silver (2) loquebantur variis linguis apostoli (1) losonczi pál (1) lót (1) lovak (1) lugal (2) lugossy lászló (1) lukács evangelista (1) lukács györgy (1) lupsa monostor (1) maár gyula (1) mácsai pál (1) macska (2) madách imre (2) mádi szabó gábor (1) magánügy (1) magasabb politika (1) magasan repül a daru (1) magas jegenyefán sárgarigó fészek (1) magas kút rovátékján nem jó vizet húzni (1) magritte rené (1) magukfajta (1) magunkfajta (1) magyar (20) magyarázatigény (1) magyargyűlölet (7) magyaridő blog (4) magyarok (8) magyarok nagyasszonya (1) magyarország (220) magyarországnak kegyes nagyasszonya (4) magyarság (230) magyar állam (1) magyar asszonyok (1) magyar baloldal (7) magyar charta (1) magyar dráma (2) magyar elitek (8) magyar ember (2) magyar emigráns (1) magyar értelmiség (4) magyar európai (2) magyar festészet (3) magyar film (10) magyar föld (1) magyar gregoriánum (6) magyar hang (1) magyar idő (3) magyar irodalom (35) magyar jövő (3) magyar költészet (3) magyar kommunista párt (1) magyar közösség (1) magyar közösség-összeesküvés (1) magyar kő ballada (1) magyar kultúra napja (1) magyar lélek (1) magyar mythologia (2) magyar nemzet (1) magyar nép (2) magyar népdal (9) magyar népzene (10) magyar nóta (9) magyar nyelv (4) magyar önkép (32) magyar politikai tradíció (7) magyar társadalmak (2) magyar televízió (1) magyar történelem (2) magyar zene (2) magyar zsidó együttélés (2) magzat (3) magzatgyilkosság (4) magzati állapot (2) maharadze avtandil (1) majakovszkij (1) majakovszkij v v (2) május elseje (1) malevics kazimir (1) mancika (4) mangalicák (1) mániás depresszió (2) manichaeusok (2) manicheizmus (2) manipuláció (12) mann thomas (1) márai sándor (1) március tizenöt (2) mária (1) máriacelli kegyszobor (1) máriapócs (3) máriapócsi könnyező szűzanya (1) mária kertje dacföld (1) mária országa (5) marokkói tanító (1) márta (1) mártír (1) marxizmus (1) másik jános (2) második világháború (3) más faj (1) materialista (1) materializmus (8) máté evangelista (3) máté evangéliuma (2) mátrix (2) matthews vaughan (1) mátyás király (1) matyi (3) maya fátyol (1) mazsola és tádé (1) meddőség (1) média (10) médiapiac (1) medikus (1) meditáció (1) medúza (1) megalázottság (1) megalázott nő (1) megbántottság (1) megbocsájt (1) megbotránkoztatás (1) megdicsőült egyház (1) megegyezés (1) megélhetés (1) megélhetési bűnözés (1) megérkezés (1) megerősítés (1) megértés (6) megfélemlítés (3) megindul (1) megint (1) megismerés (1) megismerhetőség (2) megítél (1) megmarad e a magyarság? (3) megoldás (2) megöltek egy huszárt hatvan forintjáért (1) megrontás (2) megszabadulás (1) megszállás (2) megszentelt ország (1) megszólítás (1) megtérés (4) megtévesztés (1) megtisztulás (1) megtorlás (1) megújulás (1) megváltás (3) megváltó (3) megváltónk (1) megvert engem az anyám (1) mehofer christian (1) melba kocka (1) melegfront (1) mellers wilfred (1) méltányosság (8) méltóság (78) melville herman (1) mélyen fekvő magyarság (1) mélymagyar (59) mélymagyarok (1) mélymagyarságoskodás (1) mélypszihológia (1) mélyrepülés (2) mély franciaország (1) menekülés (1) menekülés az úrhoz (1) mennyország (1) menteni ami menthető (1) menyegző (1) menzel (2) mérdek (2) mérték (15) mértékvesztés (18) merton thomas (2) messianizmus (1) messiás (1) mészöly géza (1) metál (1) mezőgazdaság (4) me jazé hogy én sápadt legény vagyok (1) me too-kampány (1) michnik adam (1) miért engedi meg isten a rosszat? (1) mihalkov nyikita (1) mikor jöttök ? (1) mikszáth kálmán (1) milton john (1) mindenség (1) mindenszentek (2) mindenszentek királynéja (1) mindenszentek litániája (1) minden gyerek lakjon jól alapítvány (1) mindszent (1) mindszenty józsef (2) minichmayr birgit (1) minőség (1) misztérium (1) misztika (1) mitanni (1) mítosz (2) mi (az apja f***ról szól) a narkomán pszichiáter vadvirágos álma (2) mi kutyánk kölyke (1) miłosz czesław (2) mkp (1) mobilposta (2) moby dick vagy a fehér bálna (1) mocsár (2) mocskos provokáció (1) modernitás (18) modernizáció (4) modernizmus (4) módszer (1) módszeresség (1) mohács (1) molnár tamás (3) moloch (1) monopolhelyzet (1) monostori imre (1) monreal (1) mont blanc (1) moody s investors service (1) morál (18) morális problémák (1) móricz zsigmond (4) mormonok (1) most lenne időben (1) mother night (1) motiváció (1) motiválatlanság (3) motiváltság (2) mozart w a (1) mozdonyok (1) mozgóképes műveltség (1) mozi (1) mszp (1) mucius scaevola (1) muehl otto (1) mularczyk andrzej (1) múlt (36) münchhausen (1) munka (1) munkabér (1) munkácsy mihály (1) munkahelyteremtés (1) munkaügyi központ (3) muszlim (1) művelt és jómódú nemzet (2) művészet (1) művi abortusz (8) m s mester (1) nacionalizmus (3) nácitlanítás (1) Naconxypán (1) nagybirtok (4) nagyböjt (1) nagyboldogasszony (4) nagycsécs (1) nagyhatalmak (1) nagyhét (1) nagypéntek (1) nagyszombat (1) nagysztalin (1) nagytakarítás (1) nagyterc (1) nagy ferenc (1) nagy jövő mögöttünk (1) nagy lászló (1) nagy szellemi szegénység (1) nagy titok (1) nánás (1) nanoszonda (1) nanotechnológia (1) naprakészség (1) napút (1) naqoyqatsi (1) nazaret (1) ndk (4) negyedik dimenzió (1) négyesy lászló (1) nehézvíz (1) nektikus (1) nemecsek (1) nemesség (1) nemes asszonyunk (1) németek (1) németh györgy (1) németh g béla (1) németh lászló (19) németország (3) német asszonyok (1) német film (2) nemszemély (4) nemzedékek (1) nemzet (78) nemzetállam (1) nemzetbiztonság (1) nemzetféltés (1) nemzethalál félelem (1) nemzetiség (1) nemzetiszocialisták (1) nemzetiszocializmus (2) nemzeti egység (1) nemzeti elkötelezettség (2) nemzeti elkötelezettségű magyar értelmiség (1) nemzeti érzület (1) nemzeti kiegyenesedés (1) nemzeti lét (2) nemzetkoncepció (3) nemzetközi összeilleszkedés (1) nemzetpolitika (8) nemzettudat (1) nem én kiáltok (1) nem gyilkoltam nem is loptam mégis félnek tőlem (1) nem megy már itt semmi (1) nem tetszik a rendszer (1) nénikém a lányát nem magának tartja (1) neonacionalizmus (2) neonépiprimitív (4) nép (18) népfelkelés (1) néphatalom (1) népirtás (3) népi demokrácia (1) népi urbánus vita (1) népkeresés (1) népmese (1) nero (1) net (1) neutrínó (1) nevelés (9) niemen czesław (1) nihilista (1) nihilizmus (1) nincs halálos érv a maradásra (1) nincs is annál betyárosabb élet (1) ninidze ija (1) ninidze merab (1) nirvána (1) nobel díj (2) noé (1) női mivoltában megalázható nő (1) nők (4) nőkérdés (1) normák (1) nothing is real (2) nowakowski przemysław (1) nszk film (1) numeroff richard (1) numerus clausus (1) nyáry krisztián (1) nyelv (1) nyírő józsef (1) nyitottság (1) nyitott kabátban (1) nyolcvankilencesek (3) nyomorékká tétel (1) nyomorúság (1) nyugalom (4) nyugat (5) nyugati pályaudvar (1) nyugat balkán (1) nyugdíj (1) nyugtalanság (1) objektív társadalomábrázolás (1) óceánátrepülés (1) ocsigava nato (1) odaáti sanyi bácsi (1) óév (1) ogre (1) ohio indiánok (1) ojibbeway indiánok (1) okozatológia (3) oktatás (12) oktatáspolitika (3) október (1) október huszonhárom (3) olasz film (2) olasz irodalom (1) olasz kutatók (1) olbrychski daniel (1) ölelés (1) olimpia (1) oly korban nem éltem (1) önállóság (1) önámítás (1) önátfestés (1) önazonosság (4) önbecsülés (6) önbizalom (2) önérzet (3) önfeladás (1) önfeltárás (1) önismeret (9) önkény (1) önkontroll (1) önkormányzat (1) önkormányzati választások (1) ono yoko (1) önreflexió (1) önsegély (1) öntudat (8) önvédelem (2) önveszejtés (1) önvesztés (1) opportunizmus (1) optimista (1) orbán (2) orbán beszéd (2) orbán gyűlölet (1) orbán ottó (1) orbán viktor (21) ördög (6) ördögök (1) orehóczki miklós (9) örkény (1) örkény istván (6) örökkévalóság (2) örökös csönd (1) örökség (3) örök élet (2) oroszország (3) oroszság (1) orosz film (2) orosz irodalom (4) orosz rendező (2) őrség (1) országgyűlés (1) országház (1) országimázs (1) orvos (1) orwell george (1) osi (1) őslakosok (1) ősnáci (1) ősök (2) ostaszewska maja (1) ostromállapot (1) ősz (1) ószövetség (1) osztottság (1) osztrák film (2) osztrák prémesbogár (1) ottawa indiánok (1) otthon (1) ötvenhatosok (7) özönvíz (1) p.howard (1) pacem in terris enciklika (2) paks (1) paleolit-táplálkozás (1) pályi andrás (1) panagia (1) panasztalan idő (1) páncél (1) pangás (1) pannónia (1) pápai szentmise (1) paplan (1) paprikajancsi (1) parabola (1) paraclitus egrediens (1) paradicsom (1) paradigma (1) paradzsanov szergej (1) paranoia (1) paraszt (1) parasztság (1) parasztvakítás (1) párbeszéd (2) párizsi békeszerződés (1) párkapcsolat (1) parlament (4) párt (1) pártkongresszus (1) pártok (1) pártosság (1) pascal blaise (1) pasikowski władysław (1) páskándi géza (1) passzív rezisztencia (2) pásztor (2) pátka (1) patkány (1) patmosz (1) patrióta (1) patriotizmus (1) pável ágoston (1) pazár (15) pázmány péter (4) pedofília (2) peinture conceptuelle (1) példa (3) penderecki krzysztof (1) pénz (4) pénzügyi rendszer (1) perspektíva (18) petőfi 73 (1) petőfi parafrázis (1) petőfi sándor (4) petronius maximus (1) pettenkoffen august (1) phone (1) pilinszky jános (6) piombo sebastiano del (1) piramisok (1) piros ildikó (1) pisztisz (1) plagiarius (1) plágium (1) plakát (1) platón (2) platonov andrej (1) pláza (1) pléhkrisztus (1) pluralizmus (1) poeltenberg ernő (2) poe edgar allan (1) pogány rabság (1) poimén (1) pokol (5) polányi mihály (1) polgárháború (1) polgári jenő (1) polgármester (2) politika (9) politikai hovatartozása következtében megalázható nő (1) politikai korrektség (9) politikai nemzet (2) politikai osztály (2) politikai skizofrénia (1) politikai szocializáció (1) politikum (2) politikus (3) politikus ember (2) popkultúra (1) populizmus (1) pörköltszaft (1) poszler györgy (1) posztkommunista vadállat (1) posztkommunizmus (3) posztmarxista tudomány (1) posztmodern (6) pound ezra (3) powaqqatsi (1) prades (1) pragmatica sanctio (1) prájdfeszt (6) pray kódex (1) préda (4) prepotens hitetlenség (1) prepotens immoralitás (1) primer választás (1) primitivizálódás (1) próbáknak ideje (2) probyn robin (1) profán (2) profitéhség (1) program (1) progresszió (16) prohászka lajos (2) prohászka ottokár (7) prókátor (1) protestáns szemle (1) proust marcel (1) prus boleslaw (1) psavela vazsa (1) pszeudoegzisztens (1) pszeudológia (1) pszichiáter (1) pszichoanalízis (1) pszichológia (2) pszichoterápia (1) puccskísérlet (1) puli (1) pulszky ferenc (2) pulszky károly (1) puncsfuré (2) pünkösd (3) pusztulás (1) quetzalcoatl (1) quis revolvet (1) racionális (1) racionalizmus (1) rácjárás (1) radnóti miklós (2) radwan stanisław (1) raffaello (di giovanni santi) (1) rágalom (1) ragályi elemér (3) rajk lászló (1) rajz és vizuális kultúra (1) rákosi mátyás (1) rasszizmus (4) raszkolnyikov (1) ratkó józsef (1) ratzinger joseph (8) reakció (1) reakciós ember (1) realizmus (1) református gyűlölet (1) reformkor (1) reggel (1) reggio godfrey (1) régizene (1) rejtekhely (1) rejtett vagy álcázott elitek (1) rembrandt (harmenszoon van rijn) (3) remény (16) rend (14) rendőrség (1) rendszer (3) rendszerváltás (13) rendszerváltozás (15) rendszerváltoztatás (13) rendszerváltoztatók (1) renucci robin (1) részérdek (3) részvételi demokrácia (5) részvételi krízis (1) részvétlenség (1) rétes (1) rettegés (1) révai józsef (1) rezervátum (1) richard brautigan (3) ricsaj (1) rigalánc (1) riport (1) rituális gyilkosság (2) robespierre (1) rock and roll (1) rodin (1) roedelus hans-joachim (1) rogán antal (1) rohadás (1) rohde armin (1) rokonok (1) rom (1) róma (3) roma (1) rómaiaknak írt levél (1) római irodalom (1) római pápa (1) romániai magyar irodalom (1) román orthodoxok (1) róma bukása (2) roncsfilm (1) rorate (1) rossz (4) rosszindulat (1) rövidfilm (1) rózsa (1) rózsabogárgyűjtés (1) rozspálinka (1) s.o.s. (1) saint michel de cuxa apátság (1) saját szerep (1) sajnálat (1) sajóbábony (1) sajtó (6) sajtószabadság (1) sajtótörténeti jelentőség (1) salt lake city (1) sárga tengeralattjáró (2) saría (1) sarkadi imre (1) sárkány (2) sáska (1) sátán (5) sava nicolae (1) schmitt pál (3) schneider athanasius (1) schola hungarica (6) scruton roger (1) seb (2) sebő ferenc (3) segítség (1) sematizmus (1) semmi (3) senki (1) sertésállomány (1) sertésinfluenza (1) shapcott thomas (2) shaw g b (1) shreck (1) sík a pusztám sem halma sem erdője (1) sík sándor (3) simmel georg (1) sinka istván (8) sinkó lászló (1) sion (2) sírás (1) sirokkó (1) site (1) skarsgård stellan (1) skype (1) slambuc (1) snoopy (1) sobociński witold (1) sokaság (1) sokol rádió (1) sok pénztől megbüdösödött költészet (1) solymosi eszter vére (1) sólyom lászló (3) somlai margit (1) sophia (1) sorsélmény (38) sorskérdések (34) sóska (1) sötétség (5) sóvárgás (1) sovcolor (1) spes (1) spiró györgy (2) st.amour (1) star wars-filmek (1) stenka danuta (1) stephen hawking (1) stirlitz (1) stressz (2) suetonius (1) suhannak visszaszállnak (1) sulpicius severus (1) superbus gőgös (1) surrexit christus hodie (2) sűrű köd (1) sütő andrás (2) svéd film (1) svéd francia film (1) szabadelvűek (1) szabadgondolat (1) szabadság (38) szabadságharc (8) szabad föld (1) szabad föld kalendárium (1) szabad nép (1) szabad példa (1) szabad préda (3) szabad vallásgyakorlás (1) szabad verseny (1) szabálysértés (1) szabolcs szatmár bereg megye (1) szabó béla istván (1) szabó dezső (9) szabó istván (2) szabó józsef (1) szájensz fiksön (2) szájer józsef (1) szakmaiság (2) szalai ákos (1) szálasi ferenc (1) szaldó (1) számadás (1) számonkérés (1) szánalom (1) származás (1) szász jános (2) szász lászló (1) szdsz (1) szeb (1) széchenyi év (4) széchenyi istván (14) széchenyi istván naplója (1) szegénység (4) szégyen (1) székely himnusz (1) székely jános (1) székely orsolya (3) székesfehérvár (1) szellem (2) szellemi parazitizmus (1) szellemi pénz (1) szembesítés (3) szembesülés (3) személy (18) szemere pál (1) szemétdomb (1) szemiták (1) szent (3) szentéletű optyinai varszonofij (1) szentessy gyula (1) szentháromság (4) szentimentalizmus (3) szentkorona (2) szentkorona tan (2) szentlélek (5) szentség (1) szentviktori ádám (1) szentviktori hugó (1) szent ágoston (2) szent ambrus (1) szent istván király (4) szent lajos francia király (1) szent lászló (1) szent mihály arkangyal (1) szent nino (1) szent pál apostol (1) szent remény (1) szent szűz (1) szent zsófia (1) szenvedély (1) szenvedés (1) szenvedő egyház (1) szép (1) szeplőtelen (1) szépség (1) szép versek (1) szerapión (1) szerelem (1) szerencse (1) szeretet (15) szerződések (1) szétkergetés (1) szétkergettetés (1) széttépett zsoltár (1) szikra jános (1) szilágyi tibor (1) szili katalin (1) sziluán sztarec (1) szimbolizmus (1) szimbólumalkotás (1) színészek (1) színes géza (3) színház (2) szintézis (1) sziriat oszlopai (1) szittyák (5) szivárvány (1) szkafander nélkül (1) szkíta aranykincsek (1) szlovákia (3) szlovákok (2) szó (1) szocialisták (2) szocialista realizmus (1) szociális érzékenység (1) szociális gondolat (1) szocialitás (14) szocializmus (9) szociálpolitika (5) szociográfia (5) szócska miklós (1) szodoma (2) szodómia (3) szögi lajos (1) szólásszabadság (5) szolgálat (1) szolgaság (1) szolidaritás (12) szolnoki paraszt (1) szolonyicin anatolij (1) szolzsenyicin a i (2) szonett (1) szorongás (1) szorongatottság (1) szövegértés (1) szövetkezet (1) szövetség (1) szövetséges ellenőrző bizottság (1) szovjet-orosz irodalom (1) szovjethatalom (1) szovjetkommunizmus (2) szovjetterror (3) szovjetunió (4) szovjet film (3) szovjet megszállás (1) szovjet orosz irodalom (3) szovjet orosz rendező (2) szovkolor (1) sztálinizmus (2) sztálin j v (2) sztalker (2) sztárblogger (4) sztavrogin (1) sztichira (1) sztrájktörő (1) sztrugackij arkagyij (1) sztrugackij borisz (1) szubkultúra (1) szudétanémetek (1) születés (2) szülőföld (2) szüntelen imádkozzatok (1) szúnyogirtás (1) szuperszónikus (1) szuprematizmus (1) szurippak (1) szürke (1) szurokisten gyermekei (1) szuverenitás (20) szűz (1) szűzanya (4) szűz mária (4) szűz titok (1) tabakov oleg (1) táguló világegyetem (1) tairo kemmyo sato (1) tájkép (1) tájkép szivárvánnyal (1) taking sides (1) találjuk ki magyarországot (4) találkozások háza (1) támadás (2) tamás gáspár miklós (3) tamkó sirató károly (1) tanár (11) táncbeli tánc szók (1) táncházi muzsika (1) tandori dezső (1) tanítóképző (1) tanú (1) tanulság (1) tanúság (1) tanúságtétel (1) tanú folyóirat (1) tanya (1) tao (1) tao te king (1) tárgyiasítás (2) tarhonya (1) tarkamagyarmicsoda (1) tarkán kurtát cserél (1) tarkovszkij a a (5) tarlós istván (1) tarquiniusok (1) társadalmi igazságosság (1) társadalmi krízis (1) társadalmi párbeszéd (1) társadalom (7) társadalombiztosítás (1) társadalomismeret (1) tatárszentgyörgy (1) tea (1) tehetetlenség (1) tejkaramella (1) tekintély (1) tekintet (1) tékozló ország (1) télapó (1) teleki lászló (1) televízió (3) tellér gyula (2) temető (1) templom (2) tények (2) tényfeltárás (1) teoretikus elmélkedések (1) teremtés (3) teremtés könyve (2) teremtő értelem (1) terméketlenség (1) természet (1) természettan (1) terror (7) terrorszervezet (3) tér idő szakadék (2) testvér (2) testvériség (2) tészta (1) tett (3) tévedés (1) tévelygés (2) tévhit (1) tévirat (1) tézis (1) thieme thomas (1) thomas mann (1) tiborc (1) tiltakozás (1) tiszaeszlár (1) tiszaeszlározás (1) tisztánlátás (3) tisztaság (1) tisztázás (3) tisztelet (2) tisztesség (6) tisztességtelenség (1) titok (1) tízparancsolat (1) tolerancia (2) töltött káposzta (1) tölt em ények (1) tolvaj (1) tomasi di lampedusa giuseppe (1) tömeg (4) tompa mihály (1) töredékesség (1) tormay cécile (3) törpe jános (1) történelem (42) történelmi film (2) történelmi retúr (1) történelmi tárgyú festmények (1) törvény (9) törvényesség (4) törvényhozó (1) törvényi szabályozás (1) törvénykezés (1) totalitarizmus (2) tótfalusi istván (1) tóth menyhért (1) toursi szent márton (1) tour de france (1) toyota (1) trabant (1) tradíció (24) tradicionális (1) transzcendens (1) trianon (5) tudás (2) tudattalan (2) tudattalanság (2) tudomány (1) tükör (10) tukur ulrich (1) tulajdon (1) túlvilág (1) turisztika (1) tűz (1) tűzvész (1) twin peaks (1) übermensch csandala (1) üdvösség (3) üdvösség kútja (1) üdvözítő (1) üdvözlő kártya (1) ufa stúdió (1) ufo (1) ugyanis (1) ügyvéd (1) újév (2) újjászületés (1) újraalapítás (13) új esztendő (1) új magyarország (5) új nemesség (1) új politika (1) üldözés (2) ungvári tamás (1) ünnep (1) úr (1) uralom (1) üresfejűség (1) úristen (1) úrnapja (1) urunk színeváltozása (1) úr angyala (1) usa (5) uszítás (5) út (2) utilitarizmus (1) útkereszteződés (1) utóirat (1) utolsó ítélet (1) utópia (1) utószó (1) vád (1) vadon (1) vadszamócalegelés (1) vágy (2) vagy (1) vagyon (1) vajda lajos (1) vajthó lászló (1) vakgyűlölet (1) válasz (2) választás (9) választások (1) választójog (1) vallás (9) valláserkölcs (3) vallásfilozófia (1) valódi (1) valódi én (1) valóság (82) valóságentrópia (1) valóságérzékelés (56) valóságigény (63) valóság nagybátyánk (13) valós frontvonal (4) válság (7) válságkezelés (3) váltóláz (1) változás (1) változó világ (1) van (1) van der weyden rogier (1) van eyck hubert (1) van eyck jan (1) van gogh vincent (2) várakozás (1) várakozó sebek (1) varázsló (1) varga katalin (1) vári györgy (1) varjúpörkölt (1) várkonyi nándor (1) vasaló asszonyok (1) vasfüggöny (1) vatopedi efrém igumen (1) vazul (1) végidők (1) véleménydiktatúra (5) véleményformáló elit (6) véleménymonopólium (6) véleményszabadság (4) véleményterror (7) velimirovic nyikolaj (2) vendée (1) veni sancte spiritus (1) vér (2) veréb (1) véresszájú bill (1) verhovenszkij (1) vértanúság (2) vérvád (2) veszély (1) vészi endre (1) veszteség (2) vezeklés (3) vezető véleményformáló értelmiség (3) victrix causa deis placuit sed victa catoni (1) vidék (4) vidéki értelmiség (1) vidéki magyarország (1) vietnami csüngőhasú disznók (1) világ (2) világháló (3) világi hatalom (1) világkommunizmus (2) világnézet (4) világnézeti semlegesség (2) világosság (3) világtorony (1) villamos (2) virágvasárnap (1) virrasztás (1) virtuális valóság (4) virtualitás (4) virtus (1) vírus (1) visconti luchino (1) visszaélés (6) viszony (1) viszonyrendszer (5) vita (1) vitányi iván (1) vízözön (1) vizuális kultúra (1) völkischer beobachter (1) vona gábor (3) vonnegut kurt (3) vonzalom (1) vörösmarty mihály (2) vörösterror (1) vörös óriás (1) vukán györgy (1) wajda andrzej (2) warhol andy (2) wass albert (1) waterman m a kölyök (1) webkultúra (1) weöres (1) weöres sándor (7) wesele (1) white daniel (1) wittgenstein ludwig (1) wittner mária (1) wojtyła karol józef (2) wok (2) wood georgie (3) wounded knee (1) wyandot indiánok (1) wyspiański stanisław (1) xiii leó pápa (1) xii piusz pápa (1) xvi benedek pápa (8) xxiii jános pápa (3) xx század (1) yorkshire i disznók (1) youtube (8) z. (1) zakeus (1) zala márk (3) zarándok (1) zarándoklat (1) zene (1) ziętek ewa (1) zirner august (1) żmijewski artur (1) zolnay pál (3) zourdoumis leonidas (1) zrínyi miklós (6) zsánerfestészet (1) zsarolás (1) zsebtükör (1) zsidó (3) zsidóság (5) zsidó nép (1) zsinka ferenc (1) zsoltárok könyve (1) zsoltárvers (1) zsugán istván (3) Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.02.14. 04:27 bbjnick

A közös, a dilettáns, a sokaság, Illyés Gyula és Hérakleitosz

Címkék: isten filozófia tűz etika törvény dilettantizmus illyés gyula hérakleitosz komplexitás misztérium sokaság logosz daimón természettan arisztokratizmus raffaello (di giovanni santi)

„… a közöset kell követni; miközben viszont (…) a sokaság úgy él, mintha saját értelemmel bírnának”

„(…) A dilettáns főismérve, hogy azt veszi komolyan, amit nem kell komolyan venni...”

 

A napokban Illyés naplóit olvasgatva egy a dilettantizmusról szóló gondolatra bukkantam:
 
“(…) A dilettáns főismérve, hogy azt veszi komolyan, amit nem kell komolyan venni. Ha száz kötetet ír, százszor nagyobb dilettáns. Ha milliók komolyan veszik őt magát, milliószorta-nagyobb dilettáns; így persze már kártékony is.
 
És mit kell komolyan venni? Ha azt csak így ide lehetne írni! Hisz az a művészet, arra csak rásejdíteni is. Amit a dilettáns eldob, az mindenesetre fölveendő. Amire rátapos, az szétszedendő, megvizsgálandó. Amit leköp, megtörlendő; amit méregnek bélyegez, megízlelendő – kifőzendő –, pontosan Hérakleitosz tana és utasítása szerint. (…)”

(Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1961-1972). Magyar Elektronikus Könyvtár, Internet)
 
A naplóbejegyzés 1961-ből származik és nem nehéz kitalálni, hogy milyen körülmények között és milyen lelkiállapotban írhatta Illyés. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek az illyési gondolatok (születésük idejének és körélményeinek beazonosítása után) nyomban jelen viszonyainkat juttatták eszébe. Bár Illyést manapság nemigen emlegetjük és előítéleteink is vannak vele szemben bőséggel (megengedem, nem minden alap nélkül), de, mint (ezek, a dilettantizmusról írott) sorai is bizonyítják, sajnos, nem változott annyit körülöttünk a világ, hogy az illyési oeuvre teljesen aktualitását vesztette volna. (Bizony, tudott ő, ha akart, “forró szövegeket” is írni.) Még az is meglehet, hogy napról napra egyre aktuálisabbá válik?! Forgassuk csak meg jól a fejünkben Illyés szavait, és ne féljünk az analógiáktól…
 
Jónéhány évvel ezelőtt egy barátom, aki műszaki értelmiséginek készült, megkért, ugyan segítsek már neki egy Hérakleitosz-dolgozat megírásában. Készítettem hát egy hevenyész vázlatot, ami alapján (szerintem) megírható egy Hérakleitosz-dolgozat. Most, Illyés hivatkozása kapcsán, elővettem és átolvastam ezeket a régi jegyzeteket. És úgy találtam, határozottan közelebb vittek ahhoz, amire Illyés gondolhatott (mindenesetre mélyítették az idézet által megnyitott/feltárt perspektívát...). Kirakok, ide a blogra, ezekből a jegyzetekből néhány részletet, hátha van más is (rajtam és a barátomon kívül), aki hasznukat veszi. Tessék:
 
(Az idézett Hérakleitosz-szövegek forrása: Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A peszókratikus filozófusok. Atlantisz Kk., Bp., 1998.)
 
“A sok dolog megtanulása arra nem tanít, hogy esze legyen az embernek…” (Hérakleitosz fr. 40 (részlet))
 
Hérakleitosz helye meglehetősen sajátos a Krisztus előtti VII.–V. századi görög filozófusok sorában. Az alkotót és a művet két tulajdonsága is kiemeli a kor bölcseletéből: az egyik a végletes arisztokratizmus – amely Hérakleitosz életét éppúgy jellemezi, mint gondolkodását –, a másik az a Hérakleitosz fellépéséig páratlan komplexitásigény, amelynek a filozófiatörténet első “nagyrendszer”-ét köszönhetjük. E tulajdonságok (arisztokratizmus, komplexitásigény) – meglehet, paradox módon – kiegészítik egymást s teszik a hérakleitoszi művet azzá, ami: egyszerre archaikus beavatási misztériummá, “pap-királyi kinyilatkoztatássá” – mert hiszen így is olvasható – és a bölcselettudomány egyik legfontosabb alapszövegévé, amely olyan fogalmakat “emel” a filozófia tárházába, mint a Logosz, a panteizmus, a dialektikus lét, a létet a mozgással azonosító aktualizmus etc.   
 
A “hérakleitoszi gondolat” mélységét és terebélyességét mi sem igazolhatja számunkra meggyőzőbben, mint az a tudománytörténeti tény, hogy (az idealista) Hegel éppúgy, mint (a materialista) Marx az – a kortársai által csak “sötét” jelzővel illetett – epheszoszi bölcselőt tekinti gondolkodása legkorábbi előzményének. De a művészetekre ugyancsak erős termékenyítő hatást gyakorol Hérakleitosz – a XX. században különösképpen: talán elég ha csak két olyan, szemléletben, alkotói alapállásban egymástól távolabb nehezebben elképzelhető gondolkodó-irodalmár zsenit említünk, mint az argentin Jorge Luis Borges és a magyar Hamvas Béla (kiknek munkásságában kulcsmotívum Hérakleitosz alakja és filozófiája).
 
Az emberi történelem legragyogóbb személyiségeinek hatása – olykor búvópatakként, időnként felszínre törve, majd újólag rejtve –, láthatjuk, folyamatos a szellem történetében. (E kontinuitás kultúránk egyik legfontosabb pillére, ha ugyan nem tekintjük gerincének.) Hérakleitosz, kétségtelenül, egyike e személyiségeknek.
 
 
“Hérakleitosz Bloszón (vagy mások szerint Hérakón) fia, epheszoszi. Akméjában a 69. Olümpiasz idején volt. Büszkébb és gőgösebb volt bárkinél, mint ez az írásművéből is kiviláglik, amelyben ezt írja: >>A sok dolog megtanulása arra nem tanít, hogy esze legyen az embernek; hiszen különben Hésziodoszt is megtanította volna rá és Püthagoraszt, Xenophanészt és Hekataioszt is.<< (…)” (Diogenész Laertiosz (Kr. u. III. sz.): Híres filozófusok élete IX 1) (A Diogenész Laertiosz-idézet forrása: Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A peszókratikus filozófusok. Atlantisz Kk., Bp., 1998. 271. p.)
 
Az epheszoszi Hérakleitosz életének valós eseményeiről nagyon keveset tudunk. Már születésének és halálának pontos időpontja sem ismert. Különböző ókori szerzők különféle megjegyzései és hivatkozásai alapján – Diogenész Laertiosz kijelentéséből (“Akméjában a 69. Olümpiasz idején volt.”) például arra következtethetünk, hogy (Hérakleitosz) Kr. e. 504–501 körül volt negyven éves – az az általánosan elfogadott tudományos vélekedés alakult ki, hogy élete és tevékenysége valamikor a Kr. e.-i 540-es és 480-as évek közé tehető.
 
Ugyan “viselt dolgairól” már az ókorban is számos életrajzi fikció burjánzik, ám ezek leginkább a hérakleitoszi szövegekből levezetett megalapozatlan spekulációk (vegetarianizmusa, vízkórossága, az epheszoszi polgárok törvényalkotási felkérésének vagy éppen az epheszoszi királyi korona elutasítása etc.). A nevéhez kapcsolódó jelzők, melléknevek is – “rejtvényben szóló” (Phleiuszi Timón), “melankolikus, indulatos” (Arisztotelész), “homályos” (Cicero) etc. – többnyire a róla alkotott vélelmeken és hiedelmeken alapulnak semmint konkrét tényeken. Ha bizonyosságokat keresünk életrajzában, akkor e kevés ténnyel be kell érnünk: Epheszoszben élt, régi arisztokrata családból származott és rossz viszonyban volt polgártársaival.
 
A hérakleitoszi töredékekkel – bölcseletének dokumentumaival – kapcsolatban sem mondható teljesen tisztázottnak minden kérdés; mivel ezek a töredékek csak későbbi szerzők hivatkozásaiból rekonstruálhatók (így időről-időre szövegkritikai viták alapjául szolgálnak). (A töredékek forrása számos; többek között olyan szerzők művei, mint: Alexandriai Kelemen, Arisztotelész, Arisztokritosz, Diogenész Laertiosz, Euszebiosz, Hippolütosz, Órigenész, Plutarkhosz, Porphüriosz, Sextus Empiricus, Sztobaiosz, Themisztiosz etc. (ugyanaz a gondolat, értelemszerűen, több hivatkozó szerzőnél is megjelenik).) Máig bizonytalan például a hiteles töredékek pontos száma (132 – 136 töredék), mint ahogyan az is, vajon létezett-e egy “alapmű”, egy Hérakleitosz által írott “könyv” (több ókori szerző bizonyosra veszi, hogy Hérakleitosz hátrahagyott egy munkát “A természetről” – esetleg “Múzsák” – címmel; ennek azonban ellentmond az ismert töredékek korántsem egységes nyelvezete (stílusa) – a legtöbb töredék “aforizmatikus” stílusa, “jóslat”, “kinyilatkoztatás” jellege szóbeli közlésen alapuló “tanítás” utólagos rögzítésére utal, ugyanakkor ismerünk olyan töredékeket is, amelyek mintha egy hosszabb, “írásban megfogalmazott” értekező mű részletei volnának).
 
Hérakleitosz megismerésének (és megértésének) további nehézsége, hogy számos későbbi kommentátorának és “követőjének” sok vonatkozásában “hibás” és ellentmondásos “értelmezési hagyománya” (is) meglehetősen megnehezíti a töredékek elfogulatlan értelmezését. (Hérakleitosz nem alkalmazza a formális logikai kategóriákat (“(…) [Hérakleitosz] hajlamos rá, hogy ugyanazon (vagy nagyjából ugyanazon) dolgot hol istennek, hol az anyag egyik formájának, hol meg egy viselkedési szabálynak vagy princípiumnak írja le, amely mindazonáltal a dolgok fizikai összetevője is. (…)” (Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A peszókratikus filozófusok. Atlantisz Kk., Bp., 1998. 278. p.)) – mivel bölcseletének témája elsődlegesen nem a fejlődés és a változás mechanizmusa, hanem sokkal inkább az az egységbe foglaló Valóság, amely az alapjukul szolgál –, ezért már olyan nagyformátumú gondolkodók számára is problémát jelentett a “homályos hérakleitoszi eszmékbe” való mélyebb behatolás, mint Platón vagy Arisztotelész. E “nem egészen pontos” platóni-arisztotelészi “Hérakleitosz-hagyományt” csak tovább “terhelték” a “követő” Kratülosz és a sztoikusok torzításai és – részben – már így öröklődött tovább Theophrasztosz, az alexandriai Apollodórosz, a pontoszi Hérakleidész, a sztoikus Kleanthész és más szerzők műveiben.)
 
 
“A LOGOSZT ILLETŐLEG, AMI NEM MÁS, MINT EZ…”
 
“A Logoszt illetőleg, ami nem más, mint ez (ami itt következik), az emberek mindig értetlennek bizonyulnak, mind azelőtt, hogy meghallották volna, mind amikor egyszer már meghallották. Mert jóllehet minden dolog e Logosz szerint történik, mégis a tapasztalatlanokhoz hasonlítanak amikor olyan szavakat és tetteket tapasztalnak ki, amilyeneket én elmagyarázok, midőn minden egyes dolgot megkülönböztetek fölépítése szerint és kimutatom, hogyan van; de a többi ember ugyanúgy nincs tisztában azzal, amit ébren cselekszik, mint ahogyan elfelejti, amit alvás közben tesz.” (Hérakleitosz fr. 1)
 
“Ezért a közöset kell követni; miközben viszont – a Logosz közös – a sokaság úgy él, mintha saját értelemmel bírnának.” (Hérakleitosz fr. 2)
 
“Nem énrám, hanem a Logoszra hallgatva bölcs dolog egyetérteni azzal, hogy minden dolog egy.” (Hérakleitosz fr. 50)
 
Hérakleitosz fenti töredékei a Logosz fogalmát járják körül. Az emberek többsége (azért) képtelen fölismerni az igazságot, mivel saját, elkülönült, félrevezető értelmet “szerkeszt” magának; az igazság ugyanis közös, minden dologra érvényes, mindenki számára hozzáférhető. Amit az embereknek föl kellene ismerniük az a Logosz (hérakleitoszi megközelítésben valószínűleg a görög szó “arány”, “mérték” értelmében). A Logosz szerinti elrendezés eredményeként (ugyanis) a dolgok összessége – bár látszólag sokféle, különálló részből áll – egyetlen összefüggő egészben egyesül (amelynek maguk az emberek is részei). Tehát a Logosz nem csak/több mint “arányos elrendezés”; Hérakleitosz mint a “dolgok tényleges összetevőjét” (“az elsődleges kozmikus alkotóelemet”?) fogja fel azt (“Egy a bölcs dolog: ismerni az igaz nézetet, hogyan kormányoztatik minden mindenen keresztül.”.
 
 
“AZ ÚT FÖLFELÉ ÉS LEFELÉ EGY ÉS UGYANAZ.”
 
“Az út fölfelé és lefelé egy és ugyanaz.” (Hérakleitosz fr. 60)
 
“Tenger: a legtisztább és a legmocskosabb víz; a halaknak iható és életben tartó, az embereknek ihatatlan és pusztító.” (Hérakleitosz fr. 61)
 
“És azonos(ként van bennünk) az élő és a holt, meg az éber és az alvó, meg az ifjú és az öreg; mert ezek átváltozva azok, és azok átváltozva ezek.” (Hérakleitosz fr. 88)
 
“A betegség az egészséget teszi kellemessé és jóvá, az éhség az elteltséget, a fáradozás a megpihenést.” (Hérakleitosz fr. 111)
 
E töredékek a “minden dolog egy” kijelentést hívatottak alátámasztani, “nyilvánvaló” ellentétek közötti kapcsolatokat igazolva: ezek az ellentétek – Hérakleitosz szerint – nem valóságosak,
 
csupán ugyanazon dolog vált ki ellentétes hatásokat vagy
 
csupán ugyanazon dolog különböző aspektusai tesznek lehetővé ellentétes leírásokat vagy
 
mert ugyan ellentéteknek tűnnek, de nem léteznék az egyik dolog a másik nélkül vagy
 
mert ugyan ellentéteknek tűnnek, de lényegüknél fogva kapcsolódnak össze (több szubsztancia alkot egy entitást: “ugyanazok”).
 
(Tehát – Hérakleitosz szerint – nem valóságosak az olyan ellentétek, amelyek egyazon alanyban foglaltatnak benne vagy egyazon állandó folyamat különböző állomásai.)
 
 
“AZ EGYBEFOGOTTAK EGÉSZEK ÉS NEM EGÉSZEK…”
 
“Az egybefogottak egészek és nem egészek: (ez) összetartó és széttartó, összehangolt és összehangolatlan, az összesből (származó) egy és az egyből (származó) összes.” (Hérakleitosz fr. 10)
 
“Az isten: nap éj, tél nyár, háború béke, elteltség éhség; úgy másul, mint (a tűz) midőn füstölőszerekkel összekeveredik, és az egyesek illata alapján kapja neveit.” (Hérakleitosz fr. 67)
 
“Az emberi alkat nem rendelkezik igaz ítélettel, az isteni ellenben rendelkezik vele.” (Hérakleitosz fr. 78)
 
“Az isten számára szép minden dolog és jó és igazságos, ám az emberek némely dolgot igazságtalannak feltételeznek, másokat meg igazságosnak.” (Hérakleitosz fr. 102)
 
Az sokaság egység – az egység sokaság, vagyis “ a dolgok összességéből egység alakul ki” és (csak) ez egységből kiindulva különíthető el a dolgok diszkrét (elkülönült) jellege. (Hérakleitosz az “egybefogottak” alatt – a 10. töredékben – (bizonyára) “valójában egységet alkotó” ellentétpárokat ért, amelyek bár egészek, ugyanakkor az “egység” részei is.)
 
A 67. töredék egy költői képben (hasonlatban) ábrázolja (analogikus megközelítés) a sokaság-egység viszonyt. (Egyfajta analogikus magyarázatát adva így Isten “természetének” is)
 
Végeredményében úgy a 10., mint a 67. töredék az “egység” (vagyis, hogy “a dolgok teljes sokasága egyetlen, koherens, meghatározható komplexumot alkot”) leírása/ábrázolása.
 
 
“HA VALAKI NEM REMÉLI A REMÉLHETETLENT, NEM FOG RÁTALÁLNI…”
 
“Ha valaki nem reméli a remélhetetlent, nem fog rátalálni, hisz kikutathatatlan és nem vezet oda út.” (Hérakleitosz fr. 18)
 
“Nem értik, a viszálykodó hogyan van egyetértésben önmagával (széttartva hogyan tart össze önmagával): ellenfeszülő összeköttetés, amilyen az íjé és a lüráé.” (Hérakleitosz fr. 51)
 
“A láthatatlan összeköttetés a láthatónál erősebb.” (Hérakleitosz fr. 54)
 
“A (dolgok) természet(e) rejtőzködni szokott.” (Hérakleitosz fr. 123)
 
E töredékekben Hérakleitosz (egy) a világ egészének működésére vonatkozó szabály “megvilágítására” törekszik: a dolgok egysége a felszín alatt van (megtalálásához meggyőződésre és kitartásra van szükség, mivel első pillantásra nem átlátható) és (tulajdonképpen) az ellentétek kiegyensúlyozott kölcsönhatásán alapul. Ezen “ellenfeszülő összeköttetés” költői erejű megfogalmazása az 51. töredék, amelyben az íjban és a lürában – a húrban és a keretben – keletkező feszültséghez hasonlítja e kölcsönhatást (e feszültségek révén az eszközök kiegyensúlyozott, állandó és működőképes egységet alkotnak).
 
 
“…MINDEN DOLOG VISZÁLY ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉG RÉVÉN TÖRTÉNIK.”
 
“A háború mindennek atyja, mindennek királya, és egyeseket isteneknek tüntetett fel, másokat embereknek, egyeseket szolgákká tett, másokat szabaddá.” (Hérakleitosz fr. 53)
 
“Tudni kell, hogy a háború közös, és az igazságosság viszály, és minden dolog viszály és szükségszerűség révén történik.” (Hérakleitosz fr. 60)
 
Hérakleitosz egyik legáltalánosabban ismert és elterjedt metaforája a háború-metafóra. Nála ez (minden bizonnyal) az ellentétek egymásra gyakorolt hatását jelenti – “minden dolog viszály és szükségszerűség révén történik” (hiszen a kozmosz teljes egyensúlya csak akkor tartható fönn, ha az egyik irányba ható változás előbb-utóbb a másik irányba hatóhoz vezet, azaz ha “harc”–“háború” folyik). A metafora népszerűségét valószínűleg annak (is) köszönheti, hogy jól alkalmazható tényleges tapasztalataink világára.
 
 
“AZ UGYANAZON FOLYAMOKBA LÉPŐKHÖZ MÁS ÉS MÁS VIZEK ÁRADNAK.”
 
“Az ugyanazon folyamokba lépőkhöz, más és más vizek áradnak.” (Hérakleitosz fr. 12)
 
“Szétszór és összegyűjt … összetevődik és hátrahagy … közeledik és távolodik. (Hérakleitosz fr. 91)
 
A híres folyó-hasonlat legnépszerűbb magyarázata Platón nyomán terjedt el, aki Kratüloszában ezt mondatja Szókratésszel: “ … Hérakleitosz azt mondja, hogy >>minden mozog és semmi sem áll<<, meg aztán a folyónak áramlásával hasonlítva össze a létezést, azt mondja, hogy >>nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba<<.” (Platón összes művei I. – III. Európa Kk., Bp., 1984., I. kötet 772. p.) Ám ezen interpretáció amilyen népszerű, épp olyan sok Hérakleitosz-magyarázó ellenvetését váltotta ki. Máig is számos értelmezési kísérlet születik, amelyek ugyanakkor (általában) abban egyetértenek, hogy Hérakleitosz e töredékeiben a folyam a világ alkotóelemei közt fennálló egyensúlyt jeleníti meg (avagy azt a fajta egységet, amelynek alapja a mérték és az egyensúly megmaradása a változás során).
 
 
“A TŰZÉRT CSERÉBE A VISZONZÁS A DOLGOK ÖSSZESSÉGE, ÉS AZ ÖSSZES DOLGOKÉRT A TŰZ…”
 
“Ezt a világrendet [amely mindenki számára ugyanaz] nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.” (Hérakleitosz fr. 30)
 
“A tűz fordulópontjai: először tenger, a tengernek fele föld, fele meg >>perzselő villám<< (azaz tűz) … <a föld> tengerként szétterül és ugyanazon arány szerint méretik ki, ami azelőtt állt fenn, hogy földdé vált volna.” (Hérakleitosz fr. 31)
 
“A villám kormányoz minden dolgot.” (Hérakleitosz fr. 60)
 
“A tűzért cserébe a viszonzás a dolgok összessége, és az összes dolgokért a tűz, miképp az aranyért cserébe a javak, és a javakért az arany.” (Hérakleitosz fr. 90)
 
Hérakleitosznál a “tűz” (e töredékek tükrében) a kozmosz része (és) az anyag archetipikus formája, (ugyanakkor) a természeti folyamatok forrása (is): maga az egészében vett világrend (tehát – leginkább – tűzként írható le).
 
A tisztán kozmikus tűz azonos az aithérral (amely betölti a fénylő égboltot és körbeveszi a világot), a lelkek lakhelyével; maga a lélek is tűz (az anyag irányító formája). A villám, a tűz legtisztább és legfénylőbb megnyilvánulása, irányító képességgel bír.
 
Ami bizonyos (a töredékek egyértelműen nyilvánvalóvá teszik), hogy minden tűz világosan megtestesíti a változásban meglévő mérték törvényét, amely a világfolyamatban benne foglaltatik és amely a Logoszban nyer kifejezést.
 
A hérakleitoszi kozmológia is a fentiekből következik: a három világanyag – a tűz, a tenger és a föld – között végbemenő változások kiegyensúlyozzák egymást; a kozmológiai folyamatok mozgatója a tűz (a tűz Logosz-természete: A tűzért cserébe a viszonzás a dolgok összessége, és az összes dolgokért a tűz, miképp az aranyért cserébe a javak, és a javakért az arany.”).
 
 
“…HOGYAN KORMÁNYOZTATIK MINDEN MINDENEN KERESZTÜL.”
 
“Az egyetlen bölcs dolog akarja és nem akarja, hogy Zeusznak a nevén szólítsák.” (Hérakleitosz fr. 32)
 
“Egy a bölcs dolog: ismerni az igaz nézetet, hogyan kormányoztatik minden mindenen keresztül.” (Hérakleitosz fr. 41)
 
A hérakleitoszi bölcselet célja: megérteni a Logoszt. Abszolút megértés az ember számára ugyan nincs (“Az emberi alkat nem rendelkezik igaz ítélettel, az isteni ellenben rendelkezik vele.”), ugyanakkor a Logosznak, a dolgokban lévő analógiás elrendezés szerkezetének vagy közös elemének, a mértéknek “megismerésére” törekvés jelentheti a bölcselet egyetlen valódi módját, s így a (lehetséges) megelégedést nyújtó életformát.
 
A 32. töredék a tekintetben nem hagyhat kétséget bennünk, hogy az “egyetlen bölcs dolog” – Hérakleitosz szerint – Isten (és fölvetheti Isten, a Logosz és a Tűz viszonyát: ezek a “fogalmak” – Hérakleitosz “rendszerében” – vajon (egyként) egybeesnek-e az “egyetlen bölcs dologgal”, netalán különböző “megvilágításai” (aspektusai) annak?).
 
 
“A LÉLEK HATÁRAIRA JÁRTADBAN NEM TALÁLSZ…”
 
“A lelkek számára halál vízzé lenni, a víz számára halál földdé lenni; ámde a földből víz lesz, a vízből meg lélek.” (Hérakleitosz fr. 36)
 
“A lélek határaira jártadban nem találsz, menj bár végig minden úton: olyan mélységes aránya (logosza) van.” (Hérakleitosz fr. 45)
 
“A férfi, ha lerészegedett, serdületlen fiú vezeti; botladozik, nem veszi észre, hova lép, nedves lelke lévén.” (Hérakleitosz fr. 117)
 
“Száraz lélek a legbölcsebb és legkiválóbb.” (Hérakleitosz fr. 118)
 
Az ember élete elválaszthatatlan az őt körülvevő világtól (“…minden dolog egy”; “…minden dolog e Logosz szerint történik…”), mindkét szférának ugyanaz az agyaga és ugyanazok a törvényei. Ahogyan a hérakleitoszi kozmológia a három világanyag – a tűz, a tenger és a föld – között végbemenő változások kiegyensúlyozódására épül, s ahogyan a kozmológiai folyamatok mozgatója a tűz, úgy a hérakleitoszi emberkép is hasonló elgondoláson alapul.
 
A lélek (a maga “igazi” állapotában) tűzből áll (a kozmikus tűz reprezentatív darabja). Nedvességből jön létre és elpusztul, ha teljesen vízzé válik. (A természeti és a lelki folyamatok analóg “természete” és kölcsönhatása!) A “száraz [tüzes] lélek a legbölcsebb és legkiválóbb”, mivel ebben az állapotában birtokolja leginkább a kozmikus tűz irányító “hatalmát” (Logosz-természetét).
 
 
“NAGYSZERŰBB HALÁLOK NAGYSZERŰBB OSZTÁLYRÉSZEKET NYERNEK…”
 
“Nagyszerűbb halálok nagyszerűbb osztályrészeket nyernek…” (Hérakleitosz fr. 25)
 
“Az ember az éjszakában fényt gyújt magának, miután látása kialudt; amikor él, akkor alva érintkezik a halottal, éberen érintkezik az alvóval.” (Hérakleitosz fr. 26)
 
“Halhatatlan halandók, halandó halhatatlanok, élik ezek halálát, halják ezek életét.” (Hérakleitosz fr. 62)
 
“Neki (vagy annak), ha ott van, fölkelnek, és éber őrei lesznek élőknek és holtaknak.” (Hérakleitosz fr. 63)
 
“Indulat ellen harcolni nehéz, mert amit akar, a lélek árán veszi meg.” (Hérakleitosz fr. 85)
 
“A csatában megölt lelkek tisztábbak, mint a betegségben (elhaltak).” (Hérakleitosz fr. 136)
 
“…a többi ember ugyanúgy nincs tisztában azzal, amit ébren cselekszik, mint ahogyan elfelejti, amit alvás közben tesz” – írja Hérakleitosz 1. töredékében. Ennek okát (többek között) a 26. töredékben magyarázza: “…amikor él, akkor alva érintkezik a halottal, éberen érintkezik az alvóval”. A lélek minél “tüzesebb”, annál “éberebb”, annál inkább birtokolja a kozmikus tűz Logosz-természetét. Az alvásban éberségét veszíti, tehát az analógia szerint, veszít “tüzességéből”, eltávolodik a Logosztól (“a lelkek számára halál vízzé lenni…”) – ezért hasonlítja Hérakleitosz a “többi embert” (a nem “tüzeseket”, nem ébereket, nem kiválókat) alvókhoz.
 
A halál a lelkek “vízzé válása” (azaz “kozmikus tűz”-természetük teljes elvesztése). A “nagyszerűbb halálok”-ban meghaltak – akiknek lelke a halálban sem veszítette el tűz természetét – azonban más sorsra jutnak: daimónokként fennmaradnak és/vagy egyesülnek az éteri tűzzel.
 
 
“AZ ÚR (…) NEM MOND KI SEMMIT ÉS NEM REJT EL SEMMIT, HANEM JELEZ.”
 
Hiába tisztulnak a vérbűntől vérrel szennyezve magukat, mintha valaki sárba lépve sárral mosakodnék. Őrültnek tűnne, ha kifigyelné őt egy ember, amint így tesz. Aztán meg ezekhez az isten-szobrokhoz imádkoznak, mintha valaki házakkal társalogna, mert mit sem tud arról, hogy az istenek és félistenek kik is voltaképpen. (Hérakleitosz fr. 5.)
 
“Az emberek között szokásban lévő titkos szertartásokat szentségtelenül végzik.” (Hérakleitosz fr. 14)
 
“Mert ha nem Dionüszosz tiszteletére tartanák a körmenetet és énekelnének himnuszokat a szeméremtestekhez, a legszemérmetlenebb dolgot művelnék. Ám Hádész és Dionüszosz, akinek a tiszteletére örjöngenek és lénaiai szertartásokat végeznek, ugyanaz.” (Hérakleitosz fr. 15)
 
“Az úr, akié a jóshely Delphoiban, nem mond ki semmit és nem rejt el semmit, hanem jelez.” (Hérakleitosz fr. 93)
 
Hérakleitosz vallásképe – viszonya kora, az olümposzi istenvilághoz fűződő elképzeléseihez – differenciáltnak mondható (“Az egyetlen bölcs dolog akarja és nem akarja, hogy Zeusznak a nevén szólítsák.”). Elveti a bálványimádást (“…aztán meg ezekhez az isten-szobrokhoz imádkoznak, mintha valaki házakkal társalogna…”), kétségbe vonja számos kultusz értelmét és/vagy helyességét (“Az emberek között szokásban lévő titkos szertartásokat szentségtelenül végzik.”), ugyanakkor az istenség eszméjének és a helyesen végzett szertartásoknak alapvető jelentőséget tulajdonít, mint olyanoknak, amik az embereket közvetve a Logosz megértésére vezérlik (“…minden emberi törvény egyből, az isteniből táplálkozik…”).
 
Az olyan kijelentések, mint “…Hádész és Dionüszosz (…) ugyanaz”, “az úr, akié a jóshely Delphoiban, nem mond ki semmit és nem rejt el semmit, hanem jelez” vagy “…minden emberi törvény egyből, az isteniből táplálkozik…” nemcsak a hérakleitoszi “valláskritika”, hanem Hérakleitosz bölcseletének egésze szempontjából is nagy jelentőségűek – a mű kulcsmondatainak tekinthetjük őket.
 
 
“…MINDEN EMBERI TÖRVÉNY EGYBŐL, AZ ISTENIBŐL TÁPLÁLKOZIK…”
 
“A legkiválóbbak egy dolgot választanak minden mással szemben, >>apadhatatlan<< hírnevet a halandók között; ám a sokaság jóllakatta magát, akár a barmok.” (Hérakleitosz fr. 29)
 
“A hübriszt erősebben kell oltani, mint a tűzvészt.” (Hérakleitosz fr. 43)
 
“A népnek úgy kell harcolnia a törvényért, mint a városfalért.” (Hérakleitosz fr. 44)
 
“Egyetlen ember számomra tízezerrel fölér, ha a legkiválóbb.” (Hérakleitosz fr. 49)
 
“Keresni kezdtem önmagamat.” (Hérakleitosz fr. 101)
 
“Akik értelmesen szólnak, azoknak arra kell alapozniuk, ami mindenek számára közös, miképp a poliszt a törvényekre kell erősíteniük, sőt még ennél is erősebben kell arra alapozniuk, mert minden emberi törvény egyből, az isteniből táplálkozik; ennek ugyanis annyi ereje van, amennyit csak akar, és mindenre elegendő, sőt még azon felül is marad.” (Hérakleitosz fr. 114)
 
“Az ember jelleme a daimón.” (Hérakleitosz fr. 119)
 
A filozófia történetében első ízben Hérakleitosznál fonódik össze az etika a természettannal: az ember – vallja Hérakleitosz – csupán a dolgok központi jelentőségű szabályszerűségeinek (a Logosznak) megértése következtében válhat bölccsé (és “hatékonnyá”) .
 
Hérakleitosz “daimónját” (személyes sorsát) saját jelleme determinálja (“Keresni kezdtem önmagamat.”) – nem valamiféle isteni végzetszerűség vagy sorsszerűség –; a jó emberi törvényeket (mivel a kapcsolat az emberi törvények és a Logosz között közvetett) “tüzes természetű lélekkel” rendelkező bölcs emberek alkotják, akik megértik az embereknek a világhoz fűződő valódi viszonyát (“akik értelmesen szólnak, azoknak arra kell alapozniuk, ami mindenek számára közös (…) mert minden emberi törvény egyből, az isteniből táplálkozik…”).
 
 
A hérakleitoszi töredékek értelmezése-elemzése – “homályosságuk” következtében – szükségképpen csak előfeltevéseken alapulhat, s valóban, így is olvasták mindenkori kommentátorai Platóntól napjainkig. Annak függvényében, hogy éppen milyen Hérakleitosz-képet tesz magáévá a töredékek olvasója, értelemszerűen úgy változik a töredékek értelmezési köre. Mindezzel együtt vagy mindennek ellenére a hérakleitoszi szövegek vonzereje és hatása kétezer-ötszáz éve mit sem veszít intenzitásából.
 
 
Hérakleitosz bölcseletére, a töredékek ismeretében, a következő (általános) megállapításokat tehetjük:
 
Hérakleitosz gondolkodása átfogó egységgel rendelkezik (sokak szerint a filozófiatörténet első “nagyrendszer”-alkotója).
 
Hérakleitosznál a világ valamennyi aspektusa rendszeres magyarázatot nyer összefüggésben azzal a fölfedezéssel, hogy minden természeti változás szabályszerű és kiegyensúlyozott.
 
Hérakleitosznál az egyensúly oka a dolgok közös alkotórésze (Logosza), a “tűz”.
 
Hérakleitosznál a külvilág változásait és az emberi viselkedést (egyként) ugyanaz a Logosz kormányozza.
 
Hérakleitosznál a lélek “tűz”.
 
Hérakleitosz szerint a dolgok valódi fölépítése (Logosza) megismerhető és megérthető az ember számára is (amennyiben lelke nem túlságosan nedves és nem vált tehetetlenné).
 
...
 
(Innét: bbjnick.blog.hu/2009/02/12/a_kozoset_kell_kovetni_mikozben_viszont_a_sokasag_ugy_el_mintha_sajat_ertelemmel_birnanak

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr99942102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.