...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.06.15. 20:52 Csutakaszürkeló

"Az a szolga, aki elhanyagolja ura munkáit, készüljön fel a megkorbácsolásra"

Címkék: ateista humanista szerapión egyiptomi sivatag szuperszónikus

Találtam valamit, átelmélkedésre, ami empatikus és szolidáris leledzésünk jelenlegi fokán, mind a vallásos, mind pedig az amolyan humanista-ateista-szuperszónikus szemlélettel bíró, de azért gondolkodó honfitársam és környezete épülésére szolgálhat.

(És környezete!)

Tiszta véletlenül megint az egyiptomi sivatagból. A remetéktől. Kb. 5. század.

Egy testvér kérte Szerapión atyát:

"Mondj egy igét nekem!"

Erre azt felelte az öreg:

"Mit mondjak neked? Elvetted azt, ami az özvegyeké és az árváké, és ebbe az ablakba tetted."

Látta ugyanis, hogy tele van könyvekkel.

(Eredetileg nem ide szántam. Hanem: múltkoriban a Reakción vívott egymással a mi közkedvelt bbjnickünk meg valami Cypriánus gyerek, én meg akartam volna valami okosat a nagy mérgeskedésbe közepébe bele, s ez nagyon passzentos lett volna. Azonban mire a begépelésig eljutottam, már megesett újabb száz darab komment, s ezért, meg azért, hogy megállja ez a kis dialógus önmaga is a helyét, feltettem most ide szólóban.)

Okosság, mint segítség: Le a légypapírról, próbáljunk meg a szimbólumok és analógiák hívogató televényében elmerülni. (No mákony - legyünk észnél!)

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr271187456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.06.16. 18:26:45

Csutakaszürkeló!

Nem is olyan egyszerű ez, mint azt elsőre gondolnánk:-(

Akinek nincsenek közvetlen tapasztalatai a napi létezésről, a valóságról, könnyen belegabalyodik mindeféle intellektuális csűrcsavarba. Bizonyos szempontból még kényelmesebb is úgy, hogy (az ember) a maga "klikkjének bunkerjából" szólogat ki, osztja az észt (Chesterton ír, no, és Hamvas Béla is, erről: majd idemásolom a blogba:-D), ugye.

Nekem az a tapasztalatom, hogy nemhogy érdemi párbeszéd nincs manapság, hanem párbeszéd sem igen: ahhoz a valóság iránti érzékenységre és érdeklődésre volna szükség...

ü
bbjnick