...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.09.06. 20:18 Csutakaszürkeló

El nem múló révületben

Címkék: szépség ikon örök élet ablak a túlvilágra

Szürke Ló a rezervátum elemi iskolájában találkozott először igazi ikonfestővel.

Az illető egy fekete hajú lány volt, szemüveges, és órán királylányokat rajzolt a pad tetejére.

A királylányok rajza vonalas volt és nagyon egyszerű. Fejük egy U alakú arcból és három ágra fogazott sematikus koronából állt. Testük szembe fordult, hosszú ruhájukból ferdén lefelé nyúlt ki a karjuk. Kezükben virág. A fekete hajú lányra még nyolcadikban is rá kellett szólni emiatt.

Szürke Ló a szomszéd padsorból átnézett rá, amikor rajzolt: "Merre vagy?" kérdezte, csak úgy, önmagában. És Szürke Ló a szomszéd padsorból átnézett rá, amikor az a tanári felszólítás miatt elpirult, és azt kérdezte: "Honnan jöttél vissza?"

"Csak a szép után jártam." Mondta majd harminc év múlva, tegnap, Szürke Lónak, aki ekkor éppen kondorkeselyű testvérrel rótt egyre szűkülő köröket az égen, egy prédára kitett, magasba emelendő tárgy fölött.

Rajztanáruk nem a miértet firtatta, hanem a hogyant. A fekete hajú lány szakköröse volt és nagyon ügyesen tudott már hazudni a rajzlapnak. Vetett árnyékok, reflex fények, textúrák, arányok, tengelyek, horizontok és enyészpontok: minden ismert, mind megvan. Na, de a pad kemény fatábláján...!

"Odaát ez nem így működik, odaátról én ezt hoztam." Mondta, majd harminc év múlva, olyan húsz perce, Szürke Lónak, aki kondorkeselyű testvérrel, irányított zuhanásokkal már bele-bele mart a prédába.

"Beöltözöm királylánynak", szólalt meg újra a fekete hajú, "csak így lehet túlélni."

Kondorkeselyű testvér belenézett Szürke Ló szemébe: "Akkor végeztünk is."

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr731364421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2009.09.06. 23:06:16

WILLIAM BLAKE (1757-1827)

Az angyal
(A tapasztalás dalaiból)

Álmot láttam, mily talány!
Voltam szűz királyleány,
Angyal őrzött, égi sarj,
Ne érintsen semmi baj.

S mert könnyem hullott végtelen,
Megtörölte két szemem,
Könnyem hullott, gyors özön,
Elrejtettem örömöm.

Akkor elszállt, menekült;
Rózsa-reggel felderült;
Illant könny és félelem,
Dárda, vért lett fegyverem.

S mire gyorsan visszatért,
Óvott már a dárda, vért,
Mert ifjuságom elrepült,
S fürtjeimre hó terült.

(Vámosi Pál)


The Angel
(From Songs of Experience)

I dreamt a dream! What can it mean?
And that I was a maiden Queen
Guarded by an Angel mild:
Witless woe was ne'er beguiled!

And I wept both night and day,
And he wiped my tears away;
And I wept both day and night,
And hid from him my heart's delight.

So he took his wings, and fled;
Then the morn blushed rosy red.
I dried my tears, and armed my fears
With ten thousand shields and spears.

Soon my Angel came again;
I was armed, he came in vain;
For the time of youth was fled,
And grey hairs were on my head.

Csutakaszürkeló 2009.09.08. 19:29:03

Mostan látom csak, hogy kétértelműre sikerült a dolog.
Tehát: közleményben tudatom, ezt az írást bbjnick azon kommentje erőszakolta ki, amelyben intenzív célozgatást valósított meg, kiprovokálván belőlem valamit, ami az ikonok természetével kapcsolatos.
Ja.

Csutakaszürkeló 2009.09.08. 19:30:18

És így helyére kerül az utolsó mondat.

Csutakaszürkeló 2009.09.09. 19:29:20

@Bell & Sebastian: Köszönöm, a tamil keresztény leánykák műsora tetszett a legjobban.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.09.10. 22:21:55

Már megint elolvastam. Már megint ugyan azt gondoltam. Már megint repülni szeretnék hómező felhők felett mint régen.

Csutakaszürkeló 2009.09.11. 18:19:21

@inszeminator: Néhány éve drogrehabilitálandó fiatal emberekkel foglalkoztam, ők fekete csápok közt vergődtek; ha megöregednek, nekik ez lesz a "régen", a "valamikor", az "egykoron".