...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.10.20. 03:43 bbjnick

Fotográfia (a)vagy a „kizáródási pont” (Egy fontos kulcs az életünkhöz 3.) 2.

Címkék: film magyarország valóság magyarság tényfeltárás hagyomány ideológia ragályi elemér magyar film szembesítés modernizáció önreflexió fotográfia 1972 tradíció szociográfia iglódi istván sebő ferenc zolnay pál kizáródási pont zala márk sorsélmény gyökérélmény jankura péter köllő miklós székely orsolya zsugán istván

 
„Meg kell a búzának érni, meg kell a búzának érni,
ha minden nap meleg éri, ha mindennap meleg éri.
Meg kell szívemnek hasadni, meg kell szívemnek hasadni,
ha mindennap bánot éri, ha mindennap bánot éri.” (1)
 
 
„… mi sem áll távolabb tőlem, mint annak a felszínes és felelőtlen filmcsinálási módszernek a dicsérete, hogy <<felveszek egy csomó anyagot, aztán a vágóasztalon majdcsak összeáll belőle valami film>>. Számomra természetes, hogy tisztességes és lelkiismeretes dokumentumfilmes csak olyasvalamihez kezdhet a kamerával is utánajárni, amit elméletben tud és már alaposan ismer. De ilyen esetekben is, adott pillanatokban rendszerint létrejön egy úgynevezett <<kizáródási pont>>. Amikor az emberek és a dolgok egyszer csak másról kezdenek vallani, nem a szorosan vett, eltervezett témáról. Éppen ezeknél a <<kizáródási pontoknál>> kell nagyon érzékenynek bizonyulnia a dokumentumfilmesnek, s a váratlanul felvetődő más problémát, más szituációt követni a kamerával. Ilyenkor szinte önmagát termeli ki a téma, s születnek a jelentős, valóban jó dokumentumfilmek, mert ilyenkor jelenik meg az anyagban a líra, a költészet is. Tapasztalatom és meggyőződésem, hogy a dokumentum és a költészet bizonyos ponton találkozik, s egyszer csak megjelenik a vásznon a nyers, kisszerű köznapi élet poézis. Engem ez érdekel leginkább: hogyan lehet újra és újra létrehozni ezt a különös varázslatot.” (2)
 
Ha a(z ezerkilencszáz)nyolcvanas évek végén írnám ezt a bejegyzést, Zolnay Pál (3) idézett (eredetileg 1972-ben megfogalmazott) gondolatait a maga korában nagyon bátor és nagyon újszerű (tulajdonképpen áttörést hozó) gondolatokként jellemezném. Ma (kettőezerkilencben) azonban úgy kell jellemeznem, mintha 1972-ben írnám ezt a bejegyzést: nagyon bátor és nagyon újszerű (gondolatokként). Így jártunk.
 
A Fotográfia c. film keletkezéstörténete ugyancsak érdekes és tanulságos történet. Zolnay elbeszéléséből tudjuk, hogy az alapötlet egy árvízi dokumentumfilm forgatása közben ötlött fel benne: egy gazzal felvert udvaron, egy összeomlott vályogház mellett beszélgettek egy asszonnyal, aki (a természeti katasztrófában) gyakorlatilag mindenét elvesztette. Egyetlen dolgot sikerült megmentenie, egy olcsó esküvői színes fotográfiát. „Legfontosabb, hogy ezt sikerült megmenteni a víztől. Ez olyan érték nekem, hogy nem adnám egy tehénért!” (4) – mondta az asszony a filmeseknek. A stáb köré hamarosan körégyűltek a szomszédok is, akik mind hasonló helyzetben voltak és mind hasonló lelkesedéssel mutogatták (a víztől szerencsésen megmentett) vándorfotográfusok által készített igénytelen-giccses családi képeiket. Ez az élmény egy a vándorfotográfusok tevékenységéról, annak hatásáról szóló rövid(dokumentum)film elkészítésére ösztönözte Zolnayt. A rövidfilm készítése során szerzett élmények és tapasztalatok azonban tovább foglalkoztatták, eladdig, hogy egy „dokumentum-játékfilm” forgatásába kezdett. Két nagyszerű (és kellően „szituációérzékeny”) színésszel (Iglódi Istvánnal és Zala Márkkal), a vándorfényképészek tevékenységét imitálva, a helyzetben rejlő lehetőségeket kihasználva, járja a Fotográfia c. film forgatócsoportja a magyar vidéket és rögzítik mindazt, ami rögzíthető. Az alapkoncepció, a tényfeltárás („ugyan miért is adja egy vidéki nyugdíjas másfélhavi nyugdíját oda egy otromba giccsért?”) azonban lassan szembesítéssé válik (erre (is) utal Zolnay e bejegyzés elején idézett interjúrészletben), majd önreflexióvá: nem mi (a filmesek, az „értelmiségiek”) ítéljük meg őket (a „népet”), hanem ők, az ő életükben rejlő mélységek ítélnek meg minket. (A film utolsó kockáin Zala Márk tekintete erről a felismerésről – „sorsélményről”, „gyökérélményről” – üzen nekünk.)
 
Igen messzire vezetne, ha most a Fotográfia születésének idején uralkodó társadalmi környezet és kulturális atmoszféra boncolgatásába fognánk. Legyen elég itt most annyi, hogy a hetvenes évek legeleje volt ez, az értett kádárkor kezdete. A rezsim túl volt már a megtorláson, túl volt már a téeszesítésen, túl volt már a bedőlt új gazdasági mechanizmuson, eddigre/addigra elkészült már a (manapság csak) kádári kompromisszum néven emlegetett mákony (méreg), mely a kezetört-lábatört, magatehetetlen társadalom végletes és végleges tudatvesztését volt hivatott biztosítani (ez a méreg a hetvenes évek folyamán fel is szívódott és el is érte célját). A Fotográfia szereplői ennek a világnak az alakjai. És ezek az alakok (még) meg tudják fogalmazni, meg tudják jeleníteni nekünk az „egzisztenciális konzekvenciát”: számukra és az általuk megjelenített karaktereken keresztül számunkra még megnyílnak a „tárnák” és megelőlegeződnek a perspektívák, és még meg tud fogalmazódni a kérdés (amelynek csak így, a maga teljességében van értelme és megfogalmazásának képessége, megfogalmazódása maga a válasz): „Honnan jöttünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?”.
 
És azóta?
 
(…)
 
…meglehet, nem telik el néhány év és az 1990 és 2010 közötti időszakot úgy fogják emlegeti, mint a tizenkilences kommün, a negyvennégy-negyvenötös nyilasuralom és a Rákosi-korszak után az elmúlt száz év szellemileg legsötétebb korszakát; aminthogy meglehet, beáll (ad absurdum: intézményesül) a jelenlegi „sötétség” és az éjben fel-felvillanó „tremendumoktól” elcsigázott/felajzott csőcselékként halálrarettegjük magunkat és/vagy agyonmarcangoljuk egymást… (9)
 
Egy kép a Fotográfia című filmből
 
E blogban eddig is igen gyakran írtuk már le a valóság (5), a valóságigény (6) és a valóságérzékelés (7) szavakat. Némiképp performansz jelleggel két felhívást is közzétettünk, ugyancsak a valóságért folytatott küzdelem jegyében (8). E „filmajánlót” is tekintsd, Olvasó, a valóságigény egy újabb megnyilvánulásának.
 
A valóságért folytatott küzdelem (tervezett) következő állomása egy a tükörkonstrukciókról és az analogikus gondolkodásról szóló bejegyzés lesz. (Ha eső nem lesz, lesz…)
 
***
 
 
(2)Zsugán István: A nyers valóság poézise. Zolnay Pál. in: Zsugán István: Szubjektív filmtörténet 1964 – 1994. Osiris-Századvég, Bp., 1994., 216. p. (eredetileg megjelent: Filmvilág, 1972. 9. szám)
 
 
(4) Zsugán István: A nyers valóság poézise. Zolnay Pál. in: Zsugán István: Szubjektív filmtörténet 1964 – 1994. Osiris-Századvég, Bp., 1994., 216. p. (eredetileg megjelent: Filmvilág, 1972. 9. szám)
 
 
 
 
 
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés (2011. július 6.):
 
„Meg kell a búzának érni, meg kell a búzának érni, / ha minden nap meleg éri, ha mindennap meleg éri. / Meg kell szívemnek hasadni, meg kell szívemnek hasadni, / ha mindennap bánot éri, ha mindennap bánot éri.” (Zolnay Pál Fotográfiája megjelent DVD-n):
 

38 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr491462328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.10.20. 18:21:30

Ebben a történetben van egy másik is - ezek a családi fotográfiák, néha többméteres méretükkel a polgárosodást, a falun élők vágyakozását tisztes (nagy)polgári élet után, az elvágyódást és még mennyi mindetn fejeznek ki a maguk módján…
Mert a főúri passzió, a festőművészek által készített családi olajportrék előbb leszállottak a nagypolgári miliőbe, majd a szolídabb polgári közegbe - legfeljebb a méretük változott, s az áruk szintúgy. Hírdették az öntudatot, a családi hagyományokat őrízték és nemzedékről nemzedékre öröklődtek. "Ómamicska" portréja a falról elenyészett mára a felvidéki sarokházból egy szoba meg egy szűk átjáró-amiben-konyha-fürdőszoba-megminden-re olvadt lakrésszel együtt.
A fotográfia születése "még szélesebb néprétegek… stb, stb. Ezért (is) vot szükség városon fényes műteremre (Mai Manó például), hogy a polgárok odacsábuljanak. Sikk lett a családi fénykép, művészi termék. Falun meg, persze, mentek a divat után, mint mindenben. (Tudom, ez most lesajnálón hangzik, de így igaz.) Igaz az is, hogy falun nem volt fényképészeti műterem, csak a nagyobb városokban. Megszületett viszont a vándorfényképész, hogy a század múltával, mikor rendelt ideje lejárt, tovatűnjön ő is.
Hogy a mi mágnesekkel őrzött pixeleinkből marad-e valami az utókorra - én azt nem tudom…

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.10.21. 22:12:42

OFF: Ezúton is megkövetem Kristóf Attila urat, a Magyar Nemzet íróját; amiért rendszeresen elorzom jellegzetes, cikkzáró félmondatát.
Szolgáljon mentségemre, hogy nagy-nagy tisztelettel, s nem haszonvágyból teszem.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.10.23. 07:47:39

@Mormogi Papa:

Vízióm volt. Magunkat láttam egy nagy-nagy árvíz után, amint egy blúréjdisket szorongatva kucorgunk a romokon, de akárhogy is bámuljuk az a blúréjdisket, az csak saját tanácstalan és kétségbeesett ábrázatunkat tükrözi vissza.

Ó, micsoda, micsoda látomásos reggel ez!:-)

ü
bbjnick

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.04.10. 12:16:17

és most mi van Szilvayval? mit lehet leszűrni belőle?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.04.11. 06:21:40

@tesz-vesz:

Nem tudom, mi van, van-e egyáltalán valami Szilvayval:-)

Arra gondolsz, hogy a Konzervatórium-blogon megkommenteltem a "táncházas"-posztját és linkként odabiggyesztettem ezt a bejegyzést? Azt csak azért tettem, mert ez a bejegyzés is annak a korszaknak a kulturális-szellemi mozgását idézi. És fel szerettem volna hívni a figyelmet arra, hogy sokkal több történt ott és akkor, minthogy néhány unatkozó b*zis egyetemista elkezdett citerázgatni és hegedülgetni a KISZ-klubban:-)

ü
bbjnick

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.04.14. 13:02:15

@bbjnick: nagyon tetszett a kommented a versmobos mandinernél is :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.04.14. 22:20:06

@tesz-vesz:

Te még mindig nem kommentelhetsz a Mandineren? Vagy csak nem akarsz? (Bár, igaz, hogy ahonnan engem egyszer kidobnak, oda én sem mennék vissza...)

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.18. 21:38:53

Eddig sikerrel fogtam magam vissza a Mandin - nem hiányzik, hogy a sok troll meglátogasson :-(
(Törölni meg nem szokásom - kivéve a blogrincs miatti duplázásokat :-)

Tudtam én, hogy valahonnét ismerős ez a mondat:
<<felveszek egy csomó anyagot, aztán a vágóasztalon majdcsak összeáll belőle valami film>> Kéremszépen, itt Claude Lelouch-ra utalnak, akinek egy filmjében dolgoztam. itt: www.imdb.com/title/tt0085477/
Az ő híres mondása volt: "Tournez, tournez, il en restera toujours quelque chose!"
'Forogjon a kamera, forogjon - valami majd csak marad belőle!' Pedig nagyon is tudatosan dolgozott - van emlékem róla. És naponta edzett egy fa kamerával - mert kézből szeretett dolgozni. Saját kameramannja volt magának - így mindig első szemből tudta, megfelel-e a snitt :-)
A mondás arra vonatkozott, hogy a forgatási nap költségei közül a nyersanyag ára elenyésző - főként ahhoz képest, ha valami kimaradt és vissza kell menni a helyszínre...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.18. 21:42:35

Bocsánat, "elfogalmaztam" magam :-(
Saját maga kameramanja volt - így érthetőbb. Világitó operatőr viszont dolgozott mellette: Jean Boffety - aki a körülmények miatt rettentően gyorsan, csendesen, szerényen - de jól dolgozott. Rá ugyan nem kellett "várni" :-)
Félelmetes mennyiségű anyagot csináltunk meg azon a két napon...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.04.19. 06:44:21

@Mormogi Papa:

Azon gondolkozom, láttam-e (azt) a filmet? Azért nem tudom eldönteni, mert el tudom képzelni (úgy értem, el tudom képzelni a filmet):-) Annyira jellegzetesek a Lelouch-filmek, hogy a felderengő képekből összeáll a fejemben egy Lelouch Piaf-film:-)

Egyébként @Csutakaszürkelóval akár tapasztalatot is tudnátok cserélni, mert ő pedig (ha jól tudom) egy Jean-Paul Rappeneau-filmben játszott:-D A Cyranoban:-)

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.19. 14:31:06

@bbjnick: Annak én voltam a másod-rendezőasszisztense magyarországon :-) Végigcsináltam az egsz előkészítését, a szereplőválogatást (magyarul Casting-ot) és mind a hét forgatási hetet idehaza. A másik ötre nem vittek ki :-(
Mellesleg én fordítottam a diszpóskönyvét (azon volt mit, a forgatókönyvet más csinálta, de a színmű magyar fordítását tőlem kérte kölcsön hozzá…)
És még egy rakást. Októberben lesz 30 éve… hogy ide sodort a sors :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.04.19. 18:55:47

@Mormogi Papa:

Nohát, akkor ti már dolgoztatok együtt!!!:-) Ugyan, elmondja-e nekünk @Csutakaszürkeló a véleményét a másodasszistensről?!:-)

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.19. 21:18:07

@bbjnick: Ha ez segít: már akkor is szakállas voltam - ámbátor jó negyedszáz kilóval könnyebb :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.04.20. 14:55:24

@Csutakaszürkeló! Emlékszel még a Cyrano forgatásán a másodasszisztensre?! (Lásd a kommentsorban fentebb!):-)

ü
bbjnick

Csutakaszürkeló 2011.04.20. 19:53:59

@bbjnick: @Mormogi Papa: Nocsak, az eddigieket elaludtam...
Mínusz huszonöt, bocs, plusz huszonöt kilós másod-rendezőasszisztensre nem igazán, látványtervezőre, Depárgyiőre, az ő olasz dublőrjére, meg egy buzeráns sminkes csávóra - ja, és egy szocialista kitüntetésekkel teletűzdelt farmerjakós pirotechnikás jóemberre azért még ma is emlékszem.
Én, mint spanyol zsoldos.
Ha lenne szkennerem, küldenék magamról képet: adakozzatok szegény nekem egy szkennerre!

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.20. 21:13:54

Ezio Frigerio volt a díszlettervezője (a látványtervező még nem igazán volt divatos kifejezés :-) aki egy Maseratival járt és nagyon meglepődött, mivel a sok nevezésből az egyetlen Oscart nem ő kapta, hanem - a felesége, Franca Squarciapino a ruhákért :-)
A dublőr szerintem nem olasz volt, hanem angol - egyben a film vívás-párbaj jeleneteinek koreográfusa és mint ilyen, világklasszis), a neve William (=Bill) Hobbs ...
A sminkesre nem emlékszem, melyik volt az említett :-) de szerintem Jean-Pierre Eychenne lehetett... bár egyáltalán nem mindenki került a főcímbe - jómagam se. Az állambácsinak ez nem volt fontos, csak a valuta...
Kopár Dieu viszont hamarost megint itthon lészen, nem borászi minőségében - ámbár úgy se lenne rossz :-)
Szilvásvárad külön szám volt - a spanyolok ugyan kicsivel távolabb voltak, de eljött az ő idejük is :-) Emlékszem, az "ökörsütés" felvétele után a berendezésnek nem maradt ideje biológiai hulladékként kezelni a csak látványnak sütött ökröt - és pechükre egy hét (?) múlva vissza kellett menni felvenni egy kihagyott snittet... Volt ájuldozás... Mázlim volt: a "second unit" csinálta...
A legrosszabb élményem a statisztaszervező nagydarab "samesza" volt (korábban is ismertem, csak nem erről az oldaláról). A július 14-e alkalmából rendezett fogadás után busszal vittek vissza minket Egerbe. A pasas mögöttem ült, és a nadrágja feneketlennek tűnő zsebeiből egymás után húzta elő a bontatlan üveg márkás külföldi italokat... Eladni vitte, ez is kiderült az élettársával folytatott kommunikációból...

Csutakaszürkeló 2011.04.21. 19:59:54

@Mormogi Papa: A dublőr márpedig olasz olt és passz: Uff, én szóltam.
A Bill Hobbs pedig egy igen szimpátikás emberke. Volt, nekünk leszerelő félben lévő honvéd elvtársaknak.
Annak örülhetsz, hogy a forgatás szüneteiben nem kellett bujkálnod a homokos sminkes elől, amikoris a műkoszt és a kötelezően meghagyandó borosta feketeségét igyekezett kiigazítani.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.04.25. 21:16:56

@Csutakaszürkeló: Igen, sejtettem -a spanyol katona (itt éppen hazája érdekeit védő, tehát nem zsoldos :-) megnevezésből.
Ennek a dublőr kérdésnek még utánanézek - Bill akkor helyettesítette Depit, mikor egy fél-álomjelentben (amit pesti műteremben vettünk föl) egyedül győzött le száz ellene felbérelt orgyilkost...
Azért nehéz ügy, mert az IMDb-n is csak néhány embert sorolnak fel a rengeteg közreműködőből.
Szilvásváradon én is jártam reggelente a lovardában kialakított smink-fodrász részlegben - de alapvetően a katona-felettesek intézték ezt a részét a reggeli "felkészülésnek", meg volt egy magyar (mondjuk) akciórendező, aki a felkészülésnél dirigálta a fegyverfogási gyakorlatokat. Miközben mi Pesten forgattunk...
Mindenhol nem lehet az ember egyszerre...
A díszlet építését pedig Francine Meunier ellenőrizte (ő sincsen az IMDb-n :-( ) aki az egész előkészítést és Casting-ot végigcsinálta...

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.05. 15:32:15

@Csutakaszürkeló: nekem van szkennerem!:)

de vidéken van

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.05. 15:39:21

@Csutakaszürkeló: melyik jelenetbe volt a spanyol zsoldos? melyik perc? most letöltöm és kikockázom,és elküldöm emailbe:) vagy felrakjuk a netre, és ezzel riogatjuk vele a gyereket :)

ha nem leszel jó elvisz a spanyol zsoldos.
elvisz a csutaszürkeló:)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.05. 15:46:50

itt le is lehet tölteni elvileg, nem kell torrentezni, remélem a legendás magyar szinkronnal van.
végre egy jó filmet találtam.

mozi.premierfilmek.net/?p=7501#more-7501

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.05.05. 19:07:55

@tesz-vesz:

"ha nem leszel jó elvisz a spanyol zsoldos.
elvisz a csutaszürkeló:)"

:-D (...) :-D (...) :-D ...

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.05.05. 23:17:27

@Csutakaszürkeló: Bocsánat, nem koncentráltam a probléma lényegére :-)
Mivel itthon minden előzetes figyelmeztetés mellőzésével besz@rt a nyomtatónk (eltörött benne valami apró műanyag izé :-() kéthavi tipródás után vettünk egy kombinált izét: nyomtató+fénymásoló+szkenner a hülyeboltban. A pirosban, nem a kékban :-) "ÁÁÁÁkciós" áron az egész kijött egy tizes alatt a HáPétől.
Igaz, a feketeleves majd a patronvásárlás leend: az többe kóstál. Illetve az XL töltetű esetében a FF és a színes patron egyenként olcsóbbak, a kettő együtt drágább. Még jó, hogy csak kettő kell bele.
Apropos, lesz a kurtaszemlén egy film. Itt olvastam:
www.mno.hu/portal/782077
"Török Ferenc Apacsokja (forgatókönyvíró Bereményi Géza) közép-európai tragédiát visz filmre. Egy huszonegyedik századi ifjú rendezőről szól, ki élete első filmjében édesapja hatvanas évekbeli élményét szeretné megfilmesíteni. E nemzedék fővárosi fiataljainak egy része sajátos módon fejtett ki passzív ellenállást a sokak által aranykornak hazudott, hamis nosztalgiáikban rózsaszínre festett hatvanas években a Kádár-korszak burkolt, de egyáltalán nem puha diktatúrája ellen. Indián táborokat alapítottak, törzsi szokások szerint éltek. „A film a filmben” történet tragikus, de a korra nagyon jellemző fordulatot vesz: kiderül, hogy a társaságból valaki besúgó (Csányi Sándor alakítja). Rokon témájú alkotás Dézsy Zoltán Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmje, amely ugyanezt a problémakört a demokratikus ellenzék prosperitásának évadján mutatja meg. Az is rokon a két közép-európai tragédiafilmben, hogy a végén kérdőjel van: miért nem tudtuk meg 1990-ben, hogy kik tették tönkre az életünket?"
Ismerős?

Csutakaszürkeló 2011.05.06. 18:47:26

@tesz-vesz: @Csutakaszürkeló: nekem van szkennerem!:)

de vidéken van

Én is vidéken vagyok.
(Tegnap a "szellemi" pénzt osztották, ma a "családit": tegnap és ma ez a vidék egy boldog vidék.)

A helyzet az, hogy mi begyakoroltunk, azután felvettek (az operatőr fiúk) egy rakás domboldalról le-, rozsföldön keresztül való vonulást, sáncostromot, verekedést egy égő malomnál (gyüttek közbe befele a lovak is); de az egészből nem sok minden került be a kész filmbe. Amikor látom, akkor töredék másodpercnyi időkre oda tudok mutatni, hol talán felsejlek, ámde viszont, mivel én voltam helyőrségünk fotósa (is), volt apparát, s készítettünk magunkról fennképeket. Na, ezeket szkennelném én be.
Osztán csak vigyázzatok magatokra, bár @Mormogi Papa: neked üzenem, szerencséd a túlsúly: fájós derékkal nem viszlek el.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.05.10. 12:22:07

@Csutakaszürkeló: Őszinte hálám - ámbátor nem én rrrrendeltem a szenet… Tesz-vesz és persze bbjnick érdemelné :-)))

Még gimnazista koromban jöttek filmezni a gimnáziumba - amolyan korabeli elgondolkodtató film készült a "'dicsőséges 133 nap - az un. Tanácsköztársaság" idejéről diák-tanár szemszögből. Persze volt statválogatás (akkor még nem volt divatszó a "Casting") és ki is válogattak - feltehetőleg azért, mert akkor még "korabeli" rövid hajam volt. (Ez később változott :-) Több napig tartott, mi ott vártunk étlen-szomjan a folyosón és persze magam se tudom magamat felfedezni a képen. Igaz, a tévé képernyője kicsi…
Pedig volt egy komoly közelink is: a pozitív hőssel kellett lejattolnunk - mert persze "azokban a napokban" ugye demokratikusan viselkedtek a tanárok is… Főhősünk evégett bejött az osztályterembe és kezet fogott a gimnazista gyerekekkel.
Ez a film volt az:
www.imdb.com/title/tt0068898/combined
Őszintén szólva Latinovitson kívül - Ő volt a tanár - csak egyetlen emberre emlékeztem - pedig még fogalmam se volt róla, ki ő és mit is csinál a filmben - mégpedig Illés "Papi"-ra. Valahogy olyan volt az egyénisége, hogy emlékezni kellett rá…
A fene se gondolta még akkor, hogy a filmgyárban kötök majd ki végül. Pedig lett volna ismerős, de én nem az a fajta ember vagyok… és nem is bántam meg.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.28. 00:44:12

@Mormogi Papa: megnézném ezt a filmet. mit kell tudni Latinovitsról mit csinált?
zsidózott megint?

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.05.30. 09:03:25

@tesz-vesz: Abban az időben egy magyar filmben ? :-))) (1973 - de előbb forgatták)

A "Magyar ugaron" az alatt a 133 nap alatt játszódik, és Zihaly Kálmán - Tanár volt a szerepe, aki átveszi (úgy rémlik) az iskola vezetését és "reformálni" próbálja a szellemét.

Aztán persze minden megváltozik. De őszintén szólva felnőttként nem láttam, csak akkor - és nemigen vettem észre magamat a vásznon, pedig persze az izgatott leginkább :-)
Azt azért élből eldöntöttem, hogy gyerekszínész nem leszek - a három "profi" olyan idétlen hülye volt, hogy csak na. Lehet, azóta kinőtték :-)

Azt viszont sajnálom, hogy a filmben játszó sok kiváló színésszel (nagyrészt) sohase dolgozhattam együtt...
www.imdb.com/title/tt0068898/fullcredits

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.01. 19:16:58

@Mormogi Papa: Abban az időben egy magyar filmben ?"

nem, hanem a természetben, a szünetekben, vagy mikor ivott.
tippem szerint ezért utálták egymást a várkonyi zoltánnal

Mensáros, Páger, Körmendi, ez ugyanaz a Blaskó aki most alföldit védi?
Őze Lajos nagy kedvencem.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.06.02. 16:09:54

@tesz-vesz: Nem kizárt - de én nem kerültem olyan közel, hogy ezt hallhassam… És nem is biztos, hogy szerettem volna. Mert… volt egy szomorú tapasztalatom, az akkori k. titkár nekemrontott, hogyaszongya:
- Hallom, … et. hogy te zsidózol!
Nos, annyi történt, hogy valaki annak apostrofált, én meg (abban az időban szokott riposzt) azt találtam neki mondani:
- Vagy te!!!

Hát ennyi… :-(
Másvalakit hallottam - olyasvalakit, akinek egyik nagy szerepe Tevje volt :-))) De az már sokkal később volt - egy váltással később.

Az említettet nem tudom, azonos-e a "sárgaföldit" védővel. Legalább a frankok így mondják. Meg a sitzfleisch-et úgy, hogy "művészbejáró" :-)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.09. 21:04:01

@Mormogi Papa: a történet nagyon jó:D

vagy te :D

és mit mondott a titkár? nem lehetett zsidózni?
ki volt ez Tevje?:)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.06.10. 20:47:51

@tesz-vesz: Elébb a könnyebb... Tevje az Tóbiás, a tejesember - ebből készült a "Hegedűs a háztetőn" című zenés darab.
Musical, mit mnyúzni kell...

Nos, a titkár... ott lakott az egész család a Szt. István Park fölötti egyik lakásban, aminek a két erkélye nagyobb volt, mint a mi lakásunk. Pedig az se volt aprócska, három szoba + személyzeti... No, a papamama mindketten tulajdonlották a "szochazás" kitűntetést... és a papa a népszabónűl volt valami főmufti.
Szóval, szerinted...? Miért ugrott rá...?
Ha nem tudnám úgy (bár régen nem láttam), hogy szegény kivándorlott Ausztráljába, meg se írnám talán :-)))

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.06.12. 02:22:50

@Mormogi Papa:

Furcsák ezek a fiúk, ezek a "titkársz*rmazású" fiúk! Még rövid és viharos "mozgalmi" életemben volt nekem is egy sajátos (vagy jellemző?) konfliktusom egy fiatalemberrel, aki akkoriban KISZ-funkci volt (nagyon kis KISZ-funkci, de csak KISZ-funkci), ma pedig "igen magas" országos MAZS*HISZ-funkci:-)

Feljelentett a fiatalember, hogy (szerinte) én uszításra és bomlasztásra használom a KISZ-t. Nekem jóakaróim megsúgták, hogy miben mesterkedik a hátam mögött, erre én félig ironikusan, félig indulatosan "lepondróztam". (Nagyon komoly konfliktus volt ez: voltunk mindketten vagy tizenhat évesek:-D) Ekkor újból feljelentett, hogy én "leférgeztem". Ekkor már "beszélgetésre" lettem "berendelve". Én ezt tudomásul vettem, de kértem legyen ő (kis feljelentgető barátom) is jelen: tisztázó beszélgetés, ugye. A beszélgetés végén, amin iskolavezetői és KISZ részről is többen részt vettek, végülis, az a döntés született, hogy nem történt semmi különös (azon kívül, a szokásos jelenségen kívül, hogy két h*lyegyerek egymást b*szogatja):-)) Ezen kis feljelentgetős barátom annyira bepöccent, hogy másnap odajött hozzám és sértetten, gyűlölködve "megfenyegetett", hogy (aszongya): neki a nagymamája nemtudommilyen pártbizottsági nemtudommilyen kisisten és ő engem vele egy életre elintéztet! Ezen csak röhögni lehetett: hát, röhögtem rajta egy jót. (Mondom, ez az egykori kiscsákó ma valami MAZS*HISZ-funkci:-))

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.06.15. 20:47:20

@bbjnick:
Pszt, nem fiú volt. A többi stimmel :-)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.06.29. 11:29:46

@Mormogi Papa: azt gondoltam miért, de mi volt a válasza, a "vagy te" riposztra?

"de elvtárs, ezt akkor se lehet"
felfogta?

@bbjnick:
és mi volt a kisszel akkoriban? midnenki belépett, akinek tovább kellett tanulni?
orbán most akkor kiszes volt? mintha már le lett tárgyalva az ügy, hogy nem.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.06.29. 15:13:29

@tesz-vesz: Ha nem éltél akkor, azt sem tudhatod, hogy a Magyar Néphadsereg állományában kötelező volt a KISz-tagság.

Így aztán Lentiben például, ahová két helyről vittek embereket: a sittről frissen szabadult, katonai szolgálatukat még le nem töltött bűnözők kerültek ide egyrészt, akik meg nem onnét jöttek, azok előfelvételt nyertek a Papneveldébe vagy a Református, Luteránus lelkészi képzésre… Gondolom, "Hadd szokják" alapon.

Nos, ott is 100 %-os volt a KISz-tagság - mert a felsőbb vezetés így látta jónak. Hogy nem akart belépni valaki? Nem kérdezték…