...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2010.02.10. 05:36 bbjnick

„…az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét…” (a)vagy Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 1.

Címkék: trianon nemzet történelem magyarország magyarság nacionalizmus függetlenség öntudat 1920 konszolidáció 1919 1928 horthy korszak klebelsberg kuno neonacionalizmus művelt és jómódú nemzet bethlen korszak fajsúlyos nemzet kultúrfölény

 
Bejegyzés írásába kezdtem Klebelsberg Kuno gróf (1875 – 1932), politikus, kultúrpolitikus, többek között vallás- és közoktatásügyi miniszter (mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/08068.htm & hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kun%C3%B3) „nagy találmányáról”, a neonacionalizmusról. Azonban már az első lépéseknél szembesülnöm kellett azzal a – jelen szellemi állapotainkról sokat eláruló – ténnyel, hogy Klebelsberg-szövegek gyakorlatilag nem találhatóak a Világhálón (pontosabban: egy-két rövid szövegtöredéken kívül én semmit sem találtam tőle).
 
Klebelsberg nem volt sem különösebben jelentős „tudós”, „rendszeralkotó”, sem különösebben jelentős „stiliszta”; írásai, amelyek szinte kivétel nélkül közérthetően és színvonalasan megfogalmazott politikai programok és beszédek, illetve politikai tárgyú publicisztikák, nem tartalmaznak „szenzációkat” és nem nyújtanak különleges esztétikai élményt sem. Ugyanakkor számunkra (ma élők számára) ismeretük mégiscsak fontos volna: egyrészt, mert a két világháború közötti politika valós viszonyairól és természetéről csak nagyon hiányos ismereteink és igencsak torz elképzeléseink vannak, és Klebelsberg-szövegei, már rövid ismerkedés után is, erősen új megvilágításba helyezhetnék számunkra „azokat az időket”; másrészt, mert olvasásukkal betekinthetnénk egy olyan politikai kultúrába, amelyről ma legtöbbünk még csak elgondolni sem meri, hogy valaha is létezett/létezhetett. Klebelsberg ugyanis valódi államférfi volt, korának egyik legmeghatározóbb (egyik leginkább meghatározó) államférfia, egyike azoknak, akiknek a Trianon utáni magyarság megmaradását, megerősödését köszönheti.
 
Tanévnyitó ünnepség a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1927. szeptember. A kép bal szélén gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter.
 
Hirtelen felindulásomban elhatároztam, hogy (mielőtt megmondom Klebelsbergről a „magamét”) vállalva a gépírókisasszony szerepét, időm és erőm függvényében, begépelek és a blogon közzéteszek néhány Klebelsberg-szöveget/szövegrészletet. Kezdjük talán ezzel:
 
„Az egyes ember is, a nemzet is, ha nagy krízisen esik át, nemcsak kárát látja a krízisnek, hanem hasznát is. Lelke, mely új világba transzponálódik, eközben megújhodik. Miránk, magyarokra nézve a világháború elvesztésének szerencsétlenségét még megduplázta az, hogy úgy a forradalom, mint az ellenforradalom lelkileg teljesen meddőnek bizonyult: nem hozott egyetlen új eszmét, egyetlen eredeti gondolatot sem, amely a nemzeti élet felfrissüléséhez vezetett volna. (…) A Bethlen-kabinetnek jutott (…) feladatul, hogy úgy a forradalmat, mint az ellenforradalmat likvidálja és a normális életet helyreállítsa. (…)
 
(…)
 
Gróf Bethlen István politikai elgondolása alapján eljutottunk odáig, hogy a legyőzött és megcsonkított kis Magyarország sok tekintetben konszolidáltabb képet nyújt, mint több úgynevezett győztes állam. Bethlen István szilárd platformot teremtett, amelyen most a nemzet nyugodtan dolgozhat tovább. Szinte észrevétlenül egészen új ország épült fel a régi romokból, a régi alapokon, de új erőkkel. Valami új közszellem van kialakulóban, amely egyelőre inkább az öntudat alatt húzódik meg, de már munkában van. Ez az új közszellem nagyon keveset tartott meg az ellenforradalomból, semmit a forradalomból, semmit a forradalom szenvedő világából, de kikristályosodva még mindig nincs. A magyar publicisztikának és zsurnalisztikának lenne egyik legnemesebb feladata, hogy ezt az öntudat alatt lappangó új közszellemet a nemzet lelkéből az öntudat világosságára pattantsa, vezesse és irányítsa.
 
Én az iskola révén különösen két vezéreszmét igyekszem az új nemzedékbe belevinni: az erkölcsi alapokon nyugvó nacionalizmust és a gazdasági termékenység gondolatát. Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell, hogy nevezzem. Neonacionalizmusnak annak ellenére, hogy mi, magyarok, az Európában élő nemzetek között a legrégibb nacionalisták vagyunk. Az ókor klasszikus népei, a görögök és a rómaiak ismerték a, mondhatnám, mai értelemben vett nacionalizmust. A népvándorlás azután mindent összekavart, de a középkor érzelmi és eszmei zűrzavarában nálunk születik először újra a tiszta nemzeti gondolat. Ennyiben a nacionalizmus nem új, hanem nagyon is régi, viszont tartalma egészen új. Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáció és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált miután elszakadtunk Ausztriától. Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állameszmének beleplántálásáért azoknak a népeknek lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és a német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke elszakította tőlünk nemzetiségeinket. A magyar nacionalizmus ekként elvesztette legfőbb tartalmát, és így a régi érzés elé új célokat kell állítani. Integritási kérdésekről aktív miniszter magasabb tekintetekből az ország kára nélkül alig beszélhet. Így a magyar nacionalizmus csak két más céljáról szólhatok: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek.
 
(…)
 
(…) …jellemző a magyar közgondolkodásra nézve, hogy még ma is legalábbis mint fenegyerekeket emlegetik azokat a kártyásokat, akik a múlt század középső évtizedeiben egyetlen éjjelen egész vagyonukat elvesztették. A pazarlásnak és a kockáztatásnak valóságos romantikája él minálunk, és ezzel szemben gazdaságtörténelmünk nem is említi azokat, akiknek az anyagi javak termelésében sikereik voltak. Pedig nem is szólva a nagy szerzőkről, nagyszerű dolog folyik, szinte a szemünk előtt: az Alföld tanyavilágának kialakulása… Nemcsak népesedési és telepedési mozgalom ez, hanem vagyonszerzés is, a legtermékenyebb munka, amit magyar ember végezhet. És most a népiskolákkal utána megyünk új szállásaira a tanyai népnek és visszük utána a vallási és nemzeti gondolatot és a magyar neonacionalizmus új eszméit.
 
Nem akarunk mindig félárnyékban ülni, nem akarunk mindig nyomorogni és nélkülözni, pusztulni és tengődni, hanem az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét, és ennek a termékeny munkának révén módosabbak, e révén függetlenebbek, és mindenekfelett öntudatosabban magyarok akarunk lenni. Ez a magyar neonacionalizmus egészséges célja.”
 
(Klebelsberg Kuno gróf: A magyar neonacionalizmus (részletek)
A cikk megjelent: Pesti Napló, 1928. január 1.)
 
Folyt. köv. (a Reálpolitika és neonacionalizmus c. cikk részleteivel)
 

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr621744598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.02.10. 09:07:37

Igen tanulsággal való számunkra, hogy a "normális élet helyreállítására" tett kísérlet kezdete óta alig 7 - 8 év telhetett el, s már ilyen világos célokat tudott megfogalmazni.
Az eszmékkel kapcsolatban meg annyit: nem lehet véletlen, hogy a korabeli kabarészerzők egy része állandóan tréfálkozott Bethlennel. Is.
Persze nem minden maradt fenn, az estéről-estére alakuló változó poénok semmiképp. Bár éppen ezek a poénok árulkodnak néha arról, menyi mindent "szabadott" akkoriban...

(Téma: több olimpiai győzelem mellett vizipólóban is nyert a magyar csapat. Sokan gratuláltak Karafiáthnak, aki sportminiszter volt.)
S: ...És ahhoz gratuláltak, hogy a fiúk olyan jól képviselték Magyarországot.
H: Fiuk? Hogy lehet a Károlyra meg a Walkóra azt mondani, hogy fiuk?
S: Ki beszél a Károlyiról és a Walkóról?
H: Hát ők képviselik Magyarországot!
S: A politikában! De a pólóban a Keserű II., Homonnay, Halassy, Ivády!...
H: Ivády? A volt miniszter?
S: Annak a fia!
H: Melyik volt miniszternek a fia, a Keserű? A Bethlennek?
Sajó (nagyon dühös): De, Hacsek! Hogy beszélhet ilyen butaságot! Hát a Bethlen Keserű volt?
H: De milyen!

És ez a jelenet vége - vagyis a leghatásosabban szceníroott "poén"...

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2010.02.10. 11:39:32

Érintőlegesen talán kapcsolódik a témához: most készülök beszerezni és elolvasni egy könyvet: Kovács Imre: A néma forradalom. Tud erről valamit mondani? Amit én hallottam erről, az az, hogy a két háború közti magyarországi vidék életéről szóló szociográfia, negatív felhanggal.
Előre is köszönöm.
Üdv. Misi

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.02.11. 02:28:42

@Mormogi Papa:

:-)

Bethlen "karaktere" nagyon "benne volt" a korabeli közgondolkodásban, napi beszédtéma volt az úriszalonoktól a kocsmákig. (Nem pontos a párhuzam, de körülbelül, mint ma Gyurcsány vagy Orbán "karaktere":-))Nemrégiben olvastam egy Szabó Dezső-cikket, amiben a maga "vitriolos" módján elemezgeti a "Bethlen-jelenséget", Bethlent, mint alakot, mint személyt. Sajnos, Szabó-szövegek sincsenek fönn a Világhálón, pedig szívesen belinkelném, mert nagyon nagyot szól (szórakoztató, no:-)).

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.02.11. 03:10:30

@Mihint:

Ha meg nem sértelek, ajánlom tegeződjünk! Köszönöm!:-)

Nagyon is kapcsolódik Kovács könyve e bejegyzéshez:-)

A néma forradalom már a harmincas években "kultuszkönyv" lett (talán 1937-ben jelent meg). Kovács Imre kapott is érte/miatta három hónap börtönt és három év közügyektől eltiltást:-) Nem annyira tudományos munka (A néma forradalom), mint sokkal inkább egy "történelmi vízió és vádirat" a mindenkori magyar elitek ellen. Bizonyos körökben ma is népszerű: és, szerintem, számos vonatkozásában joggal.:-)

Nem szeretnék itt nagyon hosszú fejtegetésekbve bocsátkozni, ez itt egy komment, de ajánlom, hogy keresgélj a Világhálón Kovács Imre után, mert érdekes személyiség, különleges mégis a korra nagyon jellemző életpályát futott be. Kapcsolódik a pályája a falukutató-mozgalomhoz, a népi írókhoz, a Teleki-, Magyary-, Győrffy-féle magyarságkutatáshoz, a Kisgazdapárthoz, a Márciusi Fronthoz és a Parasztpárthoz (aminek egy időben vezető alakja is volt) is. 1947-ben elmenekült Magyarországról, mert nyilvánvaló volt, hogy a kommunisták őt sem fogják kímélni. Van egy nagyon izgalmas és tanulságos könyve (több izgalmas és tanulságos könyve is van, köztük ez is:-)), a Magyarország megszállása, amiben a német megszállástól a kommunista hatalomátvételig terjedő történéseket írja le (ahogyan ő látta, megélte).

És még egy érdekesség: nem tudom, ismered-e Bereményi Géza A tanítványok c. filmjét? Még 1985-ben írta, rendezte. Az egyik szereplőt (a Török nevezetű "karaktert") Kovács Imréről "mintázta" Bereményi:-)

archiv.filmtortenet.hu/object.56603b75-0609-43f5-ba47-4a4920a9c579.ivy

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.02.11. 08:53:49

@bbjnick: Már írtam, hogy volt szerencsém együtt dolgozni vele egy kicsit.
Megnéztem a lapot és egyből feltűnt, hogy ennyi jó színészt manapség nemigen lehet egy filmre összeszedni... Ha csak nem valami "népszanműre", amit a bankosok is hajlandóak megtámogatni...
Másfelől a szereplésre sikerült rávennie Illés Papit - ez nem semmi, ilyet csak igen kedves kolléga esetén vállalnak be filmesek :-)
És ott van egy "Fővill" is - őt több filmnél is említi az adatbázis, vele is dolgoztam.
Kátay Endre. Az IMDb 19 filmjét említi, a Filmtörténet hétről tud...

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2010.02.11. 21:46:25

@bbjnick: Megbecsülsz vele, köszönöm. Szervusz :)
Túrtam Kovács után az interneten, de meglehetősen ellentmondásos véleményekre/értékelésekre bukkantam, azért kérdeztelek Téged. A könyvet elolvasom, aztán (meg addig is) jelentkezem. Jólesik, hogy Te is úgy látod, hogy gr. Klebelsberg törekvései nem igazán választhatók el kortárs "laikusok" életérzéseitől. Ezekből lehetne most valamit gyúrni :o)
Üdv. Misi

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.02.14. 22:16:51

@Grift: Gondolom, az egykori, meg a mai kabarettereket érted...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.02.16. 17:46:20

@Grift: @bbjnick: Köszönöm, mi félregépelt félszavakból is :-)))

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.02.18. 10:29:57

@bbjnick:
Láttam néhányszor a Tanítványokat, de Kovács Imrét nem ismertem fel.
Vannak néhányak az akkori Bereményi féle időkből akik ma is szinen vannak.
Az idő sokukat kirostálta. Illetve belerostálta a szabad madarak szellemi csúcsába.

Tapasztaltam, hogy Kovács Imrét gyakran összekeverik a másik Kováccsal a Bélával.
Nem ugyanaz kérem.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.18. 17:21:56

@bbjnick: @inszeminator: azt hiszem, hogy Kovács Imrét Balkay Géza játsza.

Van egy jelenet a Tanítványokban, amikor egy kollégiumi épületben egy férfi gatyában, fején egy gázálarccal, kezében kaszát tartva "kaszál", miközben a diáktársak stopperrel időt mérnek, valamint a kaszáló mozdulatokat számolják. Szerintem a film egyik legjobb jelenetéről van szó.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.18. 17:25:14

@Gasper: ja, természetesen a kaszáló férfit alakítja Balkay Géza.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.02.19. 00:50:58

@inszeminator: & @Gasper:

Igen:-) A "kaszáló férfi", Balkay Géza, személyesíti meg a kovácsimrei karaktert:-)

Mekkora trógerság má', hogy 1990 után mindent elkövettek a "véleményformálók", hogy halvány fogalmunk se' lehessen saját történelmünkről:-( Hozták az új ideológiát és ami abba nem pászolt, az ki lett törölve a képből (meg lett bélyegezve, el lett tagadva). Ugyanazt játszották, mint annak idején a bolsevikok:-( Itt is van az eredménye, lehet benne gyönyörködni:-( És a legfájdalmasabb, hogy a mai fiatalokban már az igény sem igen van meg, hogy újrafelfedezzék, hogy visszahódítsák a nemzeti múltat:-( Pedig ideje volna már elkezdeni.

És: Bereményihez: Nagyon kevés mai alkotónak van történelmi érzéke. Bereményinek van:-) Ez minden munkájában megnyilvánul. (Szerintem A hídemberben is:-D) Vagy két éve láttam moziban, egy kamaravetítésen egy tévéfilmjét - talán Hóesés a Vízivárosban volt a címe -, döbbenet volt az is. Azóta sem láttam sehol, de még csak hallani sem hallottam róla. Elsikkasztották:-( Mint a történelmünket is:-(

És: Kovács Imréhez: Emlékszem, hogy a nyolcvanas éve végén micsoda "bibóistvánozás" ment itt a "demokratkusellenzékben". Aztán hogy elfelejtették!:-D Túl sok kapcsolódása volt (Bibónak) a nemzeti gondolathoz, a "harmadik úthoz", a modernizációs alternatívákhoz. Mert, ha már Bibó, akkor már a Parasztpárt, ha már Parasztpárt, akkor már népi mozgalom, ha már népi mozgalom, akkor már ott vagyunk a két háború közötti Magyarország sokszínű, sokvéleményű világában. Esetleg kiderül, hogy negyvenöt után potenciálisan hány alternatíva állt volna rendelkezésünkre, ha a szovjet megszállás nem dönti el egyértelműen a sorsunkat. Kinek volt az érdeke 1990-ben, hogy a nemzet alternatívákban gondolkozzon?! Érdeke volt az az exkommunistáknak vagy a kozmopolita ballibsiknek, hogy az akkor feljövő új generációból "kovácsimrék", "barankovicsok", "bibók", "slachtamargitok" stb.-k bújjanak elő...?! De most talán újra el lehetne kezdeni a leltározást, a visszanézést és az előrenézést...

ü
bbjnick

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.20. 11:54:25

@bbjnick: és hogy milyen véletlenek vannak! :)))

Tegnap délután sétálok a pesti belvárosban, amikor a Nyáry Pál utcában egy emléktáblára leszek figyelmes.
Gyorsan lőttem is neked két fotót a házról és a rajta található emléktábláról:

indafoto.hu/gasper/kovacs_imre_emlektabla/slideshow

:)

Más. Bereményi Szabó Magda-feldolgozása, a Régimódi történet is nagyon ott volt ám a szeren. Van még remény.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.02.21. 07:54:48

@Gasper:

Hohó! Köszönöm szépen! :-)

ü
bbjnick