...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2010.10.15. 17:25 bbjnick

„Ez a nacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik” (a)vagy Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 2.

Címkék: trianon nemzet történelem magyarország magyarság nacionalizmus függetlenség öntudat 1920 konszolidáció 1919 1928 horthy korszak klebelsberg kuno neonacionalizmus művelt és jómódú nemzet bethlen korszak fajsúlyos nemzet kultúrfölény

 
 
1. A klebelsbergi kultúrpolitika (ami tulajdonképpen nem más, mint nemzetpolitika) ismerete nélkül értelmezhetetlen a Horthy-rendszer. A Horthy-rendszer ismerete nélkül pedig értelmezhetetlenek jelen viszonyaink. A mai napig zajlik a különféle ideológiai alapú mítoszgyártás a korról (a két háború közötti Magyarország politikai és kulturális viszonyairól), s ami ezekben a mítoszokban általában közös: mellőzik vagy csak igen szelektíven alkalmazzák a forráshivatkozást. A szocializmus és (nagyon úgy tűnik)  a liberalizmus nem szeret olvasni, a múlt világában túlontúl elmerülni; számukra a múlt már csak megmagyarázandó tévedések sora, „önálló életértéke nincs”, ismerete másodlagos, s csak annyiban érdekes, amennyiben igazol bennünket. Talán ez az érdektelenség lehet az oka, hogy számos alapvető forrás igencsak hiányosan (vagy éppen sehogyan sem) érhető el a „magyar Világhálón”.
 
2. Nemrégiben − mint egy Szabó Dezsőről és Tormay Ceciléről szóló bejegyzés alatti kommentsorban folytatott beszélgetésben @Leskelődő nick szíves közléséből megtudtam (bbjnick.blog.hu/2010/09/28/vagy_szabo_dezso_es_te_nacik_vagytok/fullcommentlist/1#c11171285) − A magyar társadalomtudományok digitális archívuma c. internetes oldal, fájdalmas hiányt pótolva, lehetővé tette Klebelsberg Kunó jónéhány munkájának elérhetőségét. Így hát olvashatóak és letölthetőek lettek Klebelsberg politikai beszédei és cikkei (mert Klebelsberg így, beszédekben és hírlapi cikkekben hagyta ránk kultúrpolitikai − tkp. nemzetpolitikai − alapvetéseit), néhány kivétellel — kissé meglepő módon, talán a legjellemzőbbek, a legfontosabbak is e kivételek közé kerültek, amelyek annak idején a Neonacionalizmus c. kötetben jelentek meg (ez a kötet még ma sem érhető el a Világhálón).(*) De ez a hiány, reméljük, csak időleges, s rövidesen mindenki számára hozzáférhető lesz a teljes Klebelsberg-mű. (A magyar társadalomtudományok digitális archívumáról innét olvashatók, tölhetők le a Klebelsberg-szövegek: mtdaportal.extra.hu/mng.html#Klebelsberg)
 
Horthy, Klebelsberg és Gömbös Szegeden 1930-ban
 
3. A húszas évek második felére, a kultuszminiszterként − s, a magyar történelemben egyedülálló módon, a kultusztárcának rendkívüli súlyt, jelentőséget adva, Bethlen közvetlen helyetteseként is − tevékenykedő Klebelsberg az addigi politikai gyakorlatot már, mint „nagykoncepciót” is megfogalmazza: ez a neonacionalizmus koncepciója (nem volna helyes ideológiáról beszélnünk, mivel Klebelsberg maga elutasította az ideológiákat, s általában a „negatív politikai elveket”). 1928. január 8-án, a Pesti Naplóban megjelent Reálpolitika és neonacionalizmus c. cikkében így magyarázza a „széles nagyközönségnek/közvéleménynek” koncepcióját (néhány bekezdést, bekezdésrészletet idézek csak a cikkből):
 
„(…)
 
Végzetes az emberiségre nézve, hogy háborúk után rendszerint elhibázzák a békekötéseket. Nemcsak a versailles-i, saint-germaini és a trianoni békét hibázták el az 1918. évi győzők, hanem a bécsi kongresszus is helytelen alapon építette fel Európát. (…)
 
A XIX. század nacionalizmusa szemben állott az 1815-ben restaurált kisebb-nagyobb királyságokkal, fejedelemségekkel, kis- és nagyhercegségekkel. Az Itália Unita csak úgy jöhetett létre, hogy előbb összedőlt a nápolyi, a toscanai, a modenai és a pármai trón meg a pápai állam. A XIX. század nacionalizmusa tusakodás volt a dinasztiák egoizmusával, mert Németországban is a partikularizmust, a birodalmi egység ellenzését a Hohenzollern-házra féltékeny kisebb dinasztiák képviselték. Mikor azután a hetvenes években a nacionalizmus megalkotta az olasz és a német egységet, akkor maga lassanként imperializmussá fejlődött ki.
 
A XX. század nacionalizmusának egészen mások az ellenfelei. Ez a nacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik. A XX. század nacionalizmusának nem fent, a trónokon, hanem lent, a szocializmus által megszervezett tömegekben van az ellensége. Itt két ideológia áll egymással kifejezetten szemben. Ebben a harcban a nacionalizmus egészen új színezetet nyert, tartalma egészen megváltozott. Az ellen a veszedelem ellen kezd küzdeni, hogy az állam keretén belül a csoportosulás ne akként történjék, hogy a nemzeti gondolatot az intelligencia, a nemzetköziséget a fizikai munkásság képviseli, mert ez a társadalom kettészakadását és a nemzetek felbomlását jelentetné.
 
(…) Ezért mondtam már letenyei beszédemben, mikor a Göcsej új népiskoláit felavattam, hogy a nacionalizmusnak, a nemzeti politikának nagyon népiesnek kell lennie, hogy a népet megtarthassuk a nemzeti alapon. E részben meggyőződésem, hogy a népiesség nem a választójog szűkebb vagy tágabb megvonásán, általában nem az alkotmányjog terén dől el, hanem a kormányzat és a közigazgatás népbarát irányán. A fasizmus egyenesen perhorreszkálja a demokráciát, sőt lényegében diktatórikus, de kormányzata és közigazgatása egészen az olasz tömegek érdekében áll, és nem is hiszem, hogy van Európában állam, ahol éppen a fizikai munkások, meg a polgárság és az intelligencia alsóbb rétegei érdekében annyi történjék, mint éppen a fasiszta Olaszországban.
 
És ez a neonacionalizmusnak lét- vagy nemlét kérdése. Éppen Bárczy István igen tisztelt barátom elismerő szavai azért estek nekem különösen jól, mert olyan alkotó férfiú szájából hangzottak el, aki a világború előtt a fővárosban megcsinálta azt, amit én most künn az országban, de különösen az Alföldön törekszem, rendbe hozta a népoktatást.
 
Kossuth Lajos példátlan népszerűségének is mi volt az oka? Az, hogy szétválaszthatatlanul odafűzte a nemzeti gondolatot hatalmas szociálpolitikai reformokhoz, a jobbágyság megszüntetéséhez, a tized és a dézsma eltörléséhez, és a közteherviseléshez.
 
Amint az általános megfontolások köréből kilépünk, én mint reszortminiszter, természetesen csak a saját működési körömről szólhatok. Odatörekszem, hogy a szociális gondolattól átitatott kisdedóvással, főképpen a mindennapi népiskolával, az azon nyugvó továbbképző kötelező népoktatással, a gazdasági népiskolával és az iskolán kívüli népműveléssel, népkönyvtárainkkal és a polgári iskolával a magyar nemzet széles rétegeibe annyi műveltséget vigyünk be, hogy eszményi momentumokról nem is szólva, a magyar egyén a gazdasági versenyben sikeresen meg tudjon állni és főleg, hogy szerzésre képes legyen.
 
Mert folyvást ismétlem, hogy a népművelés legalábbis annyira gazdasági kérdés, mint amilyen mértékben egyúttal erkölcsi, nemzeti és kulturális ügy, hiszen gazdasági életünk a tőke hiánya és drágasága mellett, főképpen azzal a bajjal küszködik, hogy a munkateljesítmény nálunk viszonylag csekélyebb. És itt nem is annyira a munkakedv, a kötelességérzés bizonyos hiányában, tehát nem annyira erkölcsi téren van baj, mint inkább kulturális téren, a hozzáértés és a belátás bizonyos hiányában. (…)
 
Itt érnek össze a kultúrpolitika legmagasabb kérdései a nemzeti termelés sorsdöntő problémáival. Kötelességtudó, műveltebb munkásság nélkül nem emelhetjük a nemzeti termelést, a nemzeti termelés emelése és takarékosság nélkül nincs tőkeképződés. Nemzeti tőkeképződés nélkül nyomorogni fogunk és azoknak a külföldi nemzeteknek maradunk rabszolgái, amelyek nekünk időnként kisebb-nagyobb kölcsönöket adnak. A magyar nacionalizmusnak minden téren meg kell hogy legyen a maga speciális programja. Ez a program a kultúrpolitikában nem lehet más, mint: a nemzeti termelés élére európai nívón álló vezetők ezreit, a nemzeti termelés szolgálatába pedig magas erkölcsi és értelmi kultúrával bíró tömegek millióit állítani.”
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés:
 
Idézek egy kommentet egy kommentsorból (innét: mandiner.blog.hu/2010/10/14/ki_allja_a_szamlat/fullcommentlist/1#c11295537):
 
bbjnick    · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.14. 16:40:07
 
Nyugalom!:-D Nézzétek csak, hogy mit találtam!
 
Hogy el tudjunk igazodni a jelenlegi viszonyok között belinkelem, hogy mit olvas esténként, elalvás előtt, Orbán és az ő elválaszthatatlan társa, Matolcsy. Bebújnak az ágyba, hátulról átkarolják, megölelgetik, megszorongatják a már félálomban lebegő asszonykát, majd a falnak támasztják a párnát, s hátukat nekidöntve elmerülnek a szövegben:
 
„A politikai életben még növeli a nehézségeket a demokrácia, amely a közvéleménynek, a választóknak, a pártoknak, a parlamenti szavazásoknak jelentőségét intézményesen biztosította, ami súlyosan nehezedik rá a kisebb egyéniségekre. Éppen azért sok középszerű politikus úgy fogja fel a feladatát, hogy akkor népbarát és igazán demokrata, ha kilesi a tömegek hangulatát, azt formulázza, hirdeti s megvalósítani törekszik. Igen ám, de a pillanatnyilag népszerű elég gyakran nem célszerű, ami pedig célszerű, sokszor nem népszerű. Ezért a modern politikai vezető egyik főtulajdonságának éppen annak kell lennie, hogy szuggesztív erejével népszerűvé tudja tenni a célszerűt…”
 
(A szöveg egészében itt megtalálható:
 
mtdaportal.extra.hu/books/klebelsberg_kuno_utolso_akkordok.pdf
 
A gazdasági vezető c. írás - amelyből az idézet is származik - a PDF-formátumú könyv 25. oldalától olvasható.)
 
Figyelmesen olvasnak, egyre jobban magábarántja őket a szöveg. A könyvvel a kezükben alszanak el.
 
ü
bbjnick
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés, 2010. október 25.:
 
(*) A bejegyzés megírása óta több (eddig hiányzó) munka is felkerült az mtdaportal.extra.hu/mng.html#Klebelsberg cím alá; többek között a Neonacionalizmus c. kötet is.
 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr212374416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Leskelődő 2010.10.25. 11:05:27

Köszönöm a megemlítést, igazán megtisztelő és (bár kissé zavarba ejtett) jól esett :)
Szeretném tudatni, hogy az MTDA Klebelsberg további két könyvét tette elérehtővé. Az egyik pont az a Neonacionalizmus, amit hiányolt.
mtdaportal.extra.hu/books/klebelsberg_kuno_neonacionalizmus.pdf

Minden (jó) kívánsága így teljesüljön :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.26. 15:53:08

@Leskelődő:

Igen, ha minden kívánságunk így teljesülne!:-D

Köszönöm az információt; megyek is és "kiigazítom" a bejegyzést!:-)

ü
bbjnick