...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2020.02.11. 05:01 Szabó A. Imre

Milyen írót nem tanítasz?

Címkék: oktatás kampány kommunikáció kultúra történelem irodalom tanulás liberalizmus fasizmus iskola tanár baloldal érték nevelés közoktatás 2020 politikai korrektség értékvesztés értékválság mérték magyar irodalom irodalomtörténet amerikai irodalom közösségi média pound ezra ideológiai harc progresszió oktatáspolitika mértékvesztés köznevelés liberálbolsevizmus irodalomoktatás nemzeti alaptanterv liberális konszenzus olvasáskultúra

Az új nemzeti alaptanterv (NAT) kihirdetését követő, az ilyen esetekben már menetrendszerű politikai hisztériahullám talán legemblematikusabb megnyilvánulása azé a tanárnőé, aki egy „Nem tanítok fasiszta írót!” feliratú táblát tartva fényképez(tet)te magát, majd a fotót posztolta a facebookon. Hogy mi performanszának üzenete és célja, azon a magától értetődő olvasaton túl, hogy önkeresését és magány elleni harcát manifesztálja azzal, annak, még ha komolyan foglalkoztatna is minket, akkor is módfelett nehéz volna utána járni; jobb hát, ha meg sem kíséreljük a megfejtést. Azonban bármilyen felszínesen érintkezünk is a történettel, két kérdés mindenképp adja magát, amiket alkalomadtán szívesen föltennénk az akciózó tanárnőnek:

1. Kire vagy kikre gondol, amikor „fasiszta írót” emleget? Ugyanis mi többszöri alapos áttanulmányozást követően sem találtunk az alaptantervben megnevezett alkotók között fasiszta írót. [Kattints ide!] (Végül, jobb találat híján, Ezra Poundra kezdtünk gyanakodni, talán az ő szerepeltetése vágta ki tanárnőnknél a biztosítékot; Ezra Pound (1885 – 1972), amerikai költő, 1935 januárja és 1945 áprilisa között kétségtelenül olvasott fel, nagyjából heti rendszerességgel, az olasz fasiszta állam rádiójában az USÁ-t, Nagy-Britanniát és általában a nyugati demokráciákat bíráló rádiójegyzeteket, amiért is a háborút követően az amerikaiak hazaárulással vádolták meg, majd, vélhetőleg, hogy legnagyobb élő költőjük kivégzésének vagy életfogytiglani bebörtönzésnek felelősségét ne kelljen vállalniuk, elmebeteggé nyilvánították és 1958-ig elmegyógyintézetben tartották fogva.) Szóval, kire vagy kikre gondol, amikor „fasiszta írót” emleget?  

2. Miként vélekedne arról a kollégájáról, aki, mondjuk, egy olyan fotót posztolna magáról a facebookon, amin „Nem tanítok kommunista írót!” vagy „Nem tanítok zsidó írót!”, esetleg „Nem tanítok buzi írót!” stb. feliratú táblával pózolna, azaz, kérdésünk lényegében arra irányul, mit gondol arról, ha egy alkotót világnézete, pártállása, nemzeti, etnikai, felekezeti hovatartozása, szexuális irányultsága stb. alapján ítélnek meg és nem műveinek esztétikai értékei vagy irodalomtörténeti jelentősége alapján?

Csak ennyit szerettünk volna mondani. Köszönjük, hogy meghallgattak! :-) 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr6915465826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.