„Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek” (Jer 1.5)
Belegondoltatok már abba, hogy mi tulajdonképpen valamennyien művi abortusz-túlélők vagyunk?!
1957 óta Magyarországon több, mint hétmillió magzatot gyilkol/tat/tak meg a szülei! Volt olyan év (1969), amikor 154000 élve születésre 207000 művi abortusz jutott. A hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években egy megfogant életnek nagyságrenddel kisebb esélye volt, hogy „megússza” a terhességmegszakítást, mint egy, anno, a német koncentrációs táborokba vagy a szovjet Gulágra elhurcolt fogolynak, hogy túlélje a fogságot! S az arány ma sem sokkal jobb: 90000 körüli élve születésre 35000 körüli művi abortusz jut.
A túlélőknek kötelezettségei vannak! Véget kell vetnünk ennek a tébolyult, sátáni vérengzésnek! Ha nem teljesítjük küldetésünket és nem tiltatjuk be a művi abortuszt, hitvány és értelmetlen volt/van/lesz az életünk, az utánunk jövők csak megvetéssel gondolhatnak ránk.