(folytatás)
(E bejegyzés előzménye: magyarido.blog.hu/2009/01/02/lajos_feri_matyi)
Hosszú John, mint az közismert, hajószakács volt. (Gy.k.: Pista bácsi fia, nem, leszármazottja, Róbert bácsi, aki Lajos bácsi is volt egyben - már megírta.)
És mert:
Long John Silver tudta, hogy Long John Silver szakácsként dolgozott (a mélységek felett), őt is nagyon érdekelte a gasztronómia.
Utána is olvasott, véleménye is volt.
De:
A ...-i szanatórium az ápoltjait orvosilag eltiltotta az önálló véleményalkotástól. Orvosilag-rendeletileg. Frontálisan lobotómiailag.
Node:
(A srác előbb összesodort néhány szál bálamadzagot, majd a bokájára kötötte, rögzítette a szanatórium parkjában sok éve ottfelejtett telefonpózna legeslegtetején, aztán ledzsampingolt, és ott lógva, mintegy a fel nem gereblyézett száraz faleveleknek suttogta): "Ki nem szarja le?"
És mégis:
Véleményét Hosszú John néha, váratlan pillanatban, ki is fejtette.
Ült tehát Matyi Az Elmeholt a padlón a ...-i szanatóriumban a harmadik emeleten - és az előtte magasodó Silver gasztronómiai előadást tartott neki.
Miről beszélt?
Arról, hogy:
("A paradicsom, a magyar paradicsom...")
1. előljáróban leszögezné... mert igazán nem akar senkit megbántani
2. de...!
3. nagy erejű áramlatok sodrában - hangsúly a konyhatechnológián: megújítjuk a sajátunkat, utat vágunk az idegennek?
Idegen?
Éghajlatidegen, tájidegen = életidegen.
- Matyikám, barátom, sorsközösségi társam! Hát ezek beszélnek nekünk a tésztáról? Ezek akarják nekünk eladni a wok-ot, ezt a vasfazikot? Hát én kiröhögöm őket!
Lebbencsleves tepertővel,
lebbencsleves zöldséggel,
lebbencsleves, baka-tagi,
csigapörkölt,
csukasavanyó,
fasírt bográcsban(!),
gulászta,
gyenge málé cibukon,
halnokedli,
kisvarjú fokhagymás zsírban,
málékása,
süle-müle,
öregtészta,
nyúlsavanyó abárlével,
málé parázsban főve,
kondáshaluska,
varjúpörkölt zellerrel és petrezselyemmel... Hosszú John ekkor már tajtékzott:
- ...és még be sem mentünk a konyhába!
Csönd, Long John Silver melle zihált.
- ...töltött káposzta vadszárnyasok melléből málékásával...halászlé káposztacsírával... és csak semmi városi huncutság...
Matyi Az Elmeholt: végtelen nyugalom.
Tudta, hogy Silver mindezt komolyan is gondolja.
Két emelettel alattuk ezekben a percekben Lajos A Kezdő terápiás célzattal verset tanult.
"A világ az isten kertje;
Gyom s virág vagytok ti benne,
Emberek!
Én a kertnek egy kis magja,
De az úr ha pártom fogja:
Benne gyom tán nem leszek."
Mikor odaért, hogy:
"Mint a róna, hol születtem,
Lelkem útja tetteimben
Egyenes;
Szavaimmal egy az érzet,
Célra jutni álbeszédet
Tétovázva nem keres."
A többszakmájú pszichiáter, akiről mindenki tudta, hogy azelőtt a ...-i (ez egy másik ...) iskolafogászat legvadállatiasabb orvosa volt, ráébredt, miként Stirlitz a viccben; ezt is jól elcseszte.