Csutak a szanatóriumban is a klerikális reakció szekértolója
Pazár levele:
„Ne b*ssz rá se, kemény légy, mint a vídia és laza, mint a rigalánc! Pazár Micu Csutaknak”
Dunai talán mást írt volna. Talán: „Kitartás, Csutikám, légy elfogadóbb, s hamar kikerülsz.”
Ő, Csutak a kórházi vaságyon feküdt, bal lába oldalt lelóg, talpa a linóleumon. Mellette a lepedőn Pazár felbontott borítékja, fejében Dunai elképzelt levele.
Aztán homoksárga „szputnyik” versenybiciklin teker valahol egy nagyvárosban. Hirtelen kormánymozdulatokkal kerülgeti az útszéli lefolyórácsokat. A váltó nincs jól beállítva; az ütközőcsavarok folyton kilazulnak, így lépten-nyomon leesik a lánc.
Csutak Színes Gézához igyekszik.
A nővérke a hánykolódó Csutakhoz igyekszik.
Pazárnak tökmindegy: ő ráér.
Dunainak pedig már régen rossz.
