UFO-nak lenni nem jó. Semmilyen találkozásban.
Régebben Isten helyére képzeltük magunkat. De csak kis nyulak voltunk holdleső szkafanderben, pártosan, amint a Csomolungma tetejéről akartuk elérni a nagy Vörös Óriást, kinek bajsza annyi világot halálra sebzett már.
Ma az is kérdés: egyáltalán vagyunk-e? Talán vagyunk, de mivé lettünk? Jobb híján csészealjakká: retro-magányban, megrepedve, használtan, zaccos emlékezetben.
Mi itt csak aljas csészék lehetünk. Mert mindig fölénk rendelnek valakiket, akik dugig vannak aranyló ígéretekkel, fényekkel, mokkaszagú glóriával, de mindig rajtunk állva. Mi tartjuk őket időtlen ideje. Forróságukat, fölényüket is ránk égették.
UFO-nak lenni nem jó. Semmilyen találkozásban.
Egy aljas rendszer csak aljanépeket vajúdhat. Majd egyszer eljön a nagy csésze-törő. Hozsanna néked, kicsi E.T.!