„(…) A fő ellenségek nem mindig azok, akik valamennyi elvedet elvetik, hanem azok, akik látszólag nincsenek oly messze a te eszmevilágodtól, de végső fokon csak kést akarnak a hátadba döfni, hogy elfoglalhassák a helyedet, és a tekintélyedet is elorozhassák. Az ennél is rosszabbak pedig azt sem tudják, mitől lettél tekintélyes ember. Csak intrikálnak, pörlekednek, és a végén ők is előhúzzák a kést. És vajon mire mennek a sikerükkel? Kielégítik ugyan a rosszindulatukat, de csak kis időre; aztán újabb ellenségeket és áldozatokat keresnek, ellenkező esetben ugyanis lelepleződik az üresfejűségük… (…)”
(Az idézet forrása: Shapcott, Thomas: Száműzött fehér szarvas. Európa Kk., Bp., 1988.)