Az „évi rendes” homoszexuális felvonulásról (és annak folyamányairól) már annyian annyifélét összeírtak, hogyha annak csak milliomodrésze mögött is szemernyi gondolkodás rejlett volna, akkor messze nálunk lenne a legmagasabb „az egy főre eső gondolat”. A sok „f*ngszeletelés” között sikerült találnom végre egy értelmes szöveget is, nem is ismeretlentől, Saman bloggertől, a részvételidemokratától. Ez a Saman, bizony, igen okos és igen lényeglátó módon közelítette meg a kérdést! Ha valóban érdekelnek bennünket a jelenlegi társadalmi krízis okai és a krízisből kivezető út (és nemcsak a szokásos ballib, jobblib, komcsi, náci vagy éppen akármilyen „öngerjesztő handabanda” adagunkra áhítozunk) Saman bejegyzését hiba lenne kihagynunk:
„(...)
Valóban itt lenne az ideje, hogy a pártokrácia szembenézzen az elmúlt 10 évben kialakult civil ellenes politikájával és végre proaktívan teret engedjen a széles körű társadalmi részvételnek.
Ha ezek az utcai szélsőséges önszerveződések felmérték, hogy semmi esélyük nincs civilizált társadalmi vitára, a létező érdek artikulációs csatornák alkalmatlanok arra, hogy polgárként részt vegyünk a saját sorsunk alakításában, akkor talán valóban időszerű lenne feltenni a kérdést, hogy nem kellene átnézni a részvételi lehetőségek szélesebb tárházát!
(...)
Ez a részvételi krízis vezet az olyan piacgazdasághoz, ahol az aktív korú népesség fele szorult ki a munkaerőpiacról. Ez a részvételi krízis vezet oda, hogy a munkahely teremtési milliárdok elköltése nyomán nem látunk gazdasági föllendülést. Ez a részvételi krízis vezet oda, hogy a civil önszerveződések utcai zavargásokat, erőszakos fenyegetéseket szerveznek különböző társadalmi csoportok ellen.
(...)”
A bejegyzés teljes szövege itt olvasható:
