Mottó: "Sínen vagyunk, mint József Attila"
- Hijjnye, - azt mondja, - a kurvák vére folyjon patakokban!
Mesét mond a meghívott mesélő, ülünk, mi, nevelők, a nyaraló gyerekek mögött az utolsó sorban. Magasra és vékonyra nőtt nevelőtársam a maga harsány módján próbálja az ifjú közönség hangulatát fokozni.
A szegény ember éppen most fizeti ki az ördögöt, váratlanul támadt problémájának gyors megoldóját azzal, amiről még nem tud, bár az övé.
Ismerős a mese? Hogy a szegény ember hazamegy, otthon aztán az asszony egy új poronttyal várja...
A mesélő elhallgat, feláll és lehajtja a fejét.
Így vár addig, mozdulatlanul, míg a nyaraló gyermekek fel nem nőnek.
A fiúk borostásak lesznek, a lányoknak megnő a mellük és elszélesedik a fenekük. A fiúk kopaszodnak és szívverésük ritmusa megzavarodik, a lányoknak szülés után hullik a hajuk és hajszoltak és boldogok.
A hajhullós lányok mellett ülő stresszes fiúk is boldogok.
Az idő megérett a komoly szólásra.
...
(A szerző hazafiságán, miután szembesült a ténnyel, miszerint 1956-tól napjainkig közel HAT MILLIÓ magyar végezte magzati állapotban a pléhvájlingban, az ő születése évében az év minden napjának mind a huszonnégy óráját számítva óránként kb. huszonhárom, felismerve mindebből azt a TÉNYT, hogy ez a nép eladta magát - hogy senki ateista testvérünket meg ne sértsünk érzékenységében, hiszen ördög csak a mesében van - a halálnak, és látva, hogy ez adósszolgálatot a mai napig lelkiismeretesen és kellőképpen megideologizálva hajtja végre; oly mély borulátás uralkodott el, ...hogy az már csuda.)
/ Záradék:
A Nem Csak A Nácik Voltak Barnák Roma Összefogás közleménye:
"Na, most tessenek cigányozni!" /