Az anziksz képes fele:
Az anziksz hátoldalán a szöveg:
„(...) Ahhoz, hogy zsidó igazán szabadnak érezze magát, uralkodnia kellene minden nem zsidón - ami neki még emancipációnak is kevés, az a többiek számára rémuralom. (...) A zsidót egy emberséges kor nem üldözheti azért, mert zsidó. Viszont a gazdasági reformról sem mondhatunk le azért, mert a zsidóságnak ellenszenves. A magyar kapitalizmus tizmillió magyarnak volt - egészségtelen; bűne-e az a reformnak, ha tízmillió magyar javára néhány százezer zsidó (s ugyanannyi nem zsidó) alól a szabad verseny vizeit lecsapolja? Hiszen ez a nép az új feltételek közt is érvényesül úgy, mint a magyar. (...)”
1. magyar (bbjnick):
- Mit gondolsz te erről az anzikszról, Z.?
2. magyar (Z.):
- Hogy is mondta annak idején nagyapád?
1. magyar (bbjnick):
- Arra gondolsz, hogy: „Há’sz’n!”?
2. magyar (Z.):
- Hát, ha úgy mondta, akkor arra.
- Mit gondolsz te erről az anzikszról, Z.?
2. magyar (Z.):
- Hogy is mondta annak idején nagyapád?
1. magyar (bbjnick):
- Arra gondolsz, hogy: „Há’sz’n!”?
2. magyar (Z.):
- Hát, ha úgy mondta, akkor arra.
1. magyar (bbjnick):
- Úgy.
2. magyar (Z.):
- Úgy.
1. magyar (bbjnick):
- Bort?
2. magyar (Z.):
- Kicsit. Csak az íze miatt.
- Úgy.
2. magyar (Z.):
- Úgy.
1. magyar (bbjnick):
- Bort?
2. magyar (Z.):
- Kicsit. Csak az íze miatt.
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. február 3.:
Schmidt hadnagy figyelmeztetett, hogy e bejegyzés talán sokak számára nehezen megközelíthető, illetve félreérhető lehet. Schmidt hadnagy, a polgárháború hőse, sokunknál (nálam bizonyosan) nagyobb tapasztalatokkal bír a félreértések terén, ezért általában elfogadom és megfontolom ilyen jellegű észrevételeit. Most is így teszek és kiegészítéssel látom el a bejegyzést.
Tehát (a kiegészítés): Schmidt hadnagynak valószínűleg nem okoz nehézséget a „Há’sz’n!” indulatszó „dekódolása” (olyasfélét jelent(het) az, hogy: „Hiszen!” vagy „No, hiszen!”). S (valószínűleg) az sem, hogy felismerje és megértse Z. szkepszisének okát. Figyelmeztetése, nyilván, arra irányul, hogy nem mindenki van ezzel magátólértetődően így.
Schmidt hadnagy figyelmeztetett, hogy e bejegyzés talán sokak számára nehezen megközelíthető, illetve félreérhető lehet. Schmidt hadnagy, a polgárháború hőse, sokunknál (nálam bizonyosan) nagyobb tapasztalatokkal bír a félreértések terén, ezért általában elfogadom és megfontolom ilyen jellegű észrevételeit. Most is így teszek és kiegészítéssel látom el a bejegyzést.
Tehát (a kiegészítés): Schmidt hadnagynak valószínűleg nem okoz nehézséget a „Há’sz’n!” indulatszó „dekódolása” (olyasfélét jelent(het) az, hogy: „Hiszen!” vagy „No, hiszen!”). S (valószínűleg) az sem, hogy felismerje és megértse Z. szkepszisének okát. Figyelmeztetése, nyilván, arra irányul, hogy nem mindenki van ezzel magátólértetődően így.
Nos (és tehát), azok számára, akik számára nem egyértelmű, elmondom: Z. (akit elég régen ismerek ahhoz, hogy bizton állíthassam ezt) egyszerre ironikus és keserű szkepszise nem az anziksz céljára és/vagy tartalmára irányul, hanem arra a feltételezésre, hogy korunk emberében még megvan a képesség, hogy előítéletektől mentesen értelmezze, megértse és önmaga és (akár) a köz javára (is) hasznosítsa azt.
