"Én, én vagyok vigasztalótok!
Ki vagy te, hogy félj halandó embertől,
ember fiától, aki olyan, mint a fű?
Megfeledkeztél az Úrról, alkotódról,
aki kifeszítette az eget,
és megalapozta a földet;
és féltél szüntelenül, egész nap
a sanyargató haragjától,
aki pusztításra készült.
De hol van már a sanyargató haragja?"
Iz(Ézs) 51,12-13
Örvendj, Jeruzsálem
és ünnepeljetek mindnyájan, kik Siont szeretitek,
mert ma Ádám elkárhozásának köteléke föloldatott
és a paradicsom megnyittatott,
a kígyó hatalma megsemmisíttetett;
mert akit azelőtt megcsalt,
az most az Alkotó anyja lett.
Ó mélysége az isteni gondviselés bölcsességének és értelemnek!
Aki, mint bűnnek edénye minden testre halált hozott,
az az Istenszülő által az egész világ üdvösségének eszközévé lőn;
mert gyermek születik tőle, ki a legtökéletesebb Isten,
és szülése által a szüzességet megerősíti,
a bűnösség kötelékeit a pólyák által feloldja
és fiatalságával Évának gondteljes fájdalmait meggyógyítja.
Vigadozzon tehát, és buzduljon örömre minden teremtmény,
kiket megújítani jött Krisztus
és lelkünket üdvözíteni.
(előverses sztichira)
