Pázmány Péter Rövid tanúságát olvasom (Rövid tanúság mint ismerhesse meg akármely együgyű ember is az igaz hitet, 1606) és többet megértek belőle a máról, mint bármely kortársi megmondásból. Hogyan szállhatna síkra bárki is az igazságosságért az igazság ismerete nélkül?
Egy idézet a Rövid tanúságból:
„Valaki az anyaszentegyháznak az Szentírás kívül csak egy tradícióját béveszi is a hit dolgaiba, szükség, hogy hasonlóképpen bevegye a több közönséges tradíciókat is.
Mert azt kérdem az atyafiaktúl: lehetséges dolog-é, hogy az anyaszentegyháznak kézrűl kézre adott tradíciója tévelygés légyen; avagy lehetetlen? Ha lehetetlen, tehát az anyaszentegyháznak közönséges tradíciói mind egyaránt igazak. Ha pedig lehetséges, hogy hamisság légyen az ő megrögzött tradíciója; azt kérdem, honnan tudhatom, hogy nem hamis ez a tradíció is, mely előmbe adja, hogy ezt a levelet épen, tisztán Szent Pál írta? Soha bizony ennek végére nem mehetek, és így bizonytalan lészen az egész keresztyéni tudomány. Ennek fölötte, ha ilyen fő és derék dologban, mely a hitnek fondamentuma, tudniillik a Szentírásrúl való bizonyosságba bévesszük az anyaszentegyház tradícióját, miért ne vennők be egyik dologba is? Nemde nem azt mondhatnája-é nékünk is Szent Ágoston, amit a manicheusoknak, kik úgymond, ahon tetszik, hisztek a Szentírásnak (az anyaszentegyháznak), ahon nem tetszik, nem hisztek; nem az Írásnak hisztek, hanem timagatoknak. Ugyanezen Szent Ágoston másutt így ír az eretnekeknek: Válassz a kettő közt: higgyek-é a közönséges anyaszentegyháznak vagy ne higgyek? Ha azt mondod, hogy ennek ne higgyek, nem bizonyíthatsz énellenem a Szentírással, mert én az evangeliomnak nem hinnék, ha az anyaszentegyház tanítása engem arra nem vinne. Ha pedig azt mondod, hogy higgyek ennek: neked tehát nem hiszek, mert ez kárhoztat téged. És miért ne higgyem el a szavát ebben, ha elhittem, mikor arra tanított, hogy az evangeliomnak higgyek? Ha pedig azt mondod: jól cselekedted, hogy elhitted az ő tanítását az evangeliomrúl, de ne hidd, amit tanít Manicheusrúl. Oly bolondnak ítílsz-é engem, hogy bizonyos ok nélkül, amiben te akarod, higgyek neki, amiben akarod; ne higgyek? Énvelem azért sokkal künnyebben elhitetheted, hogy Krisztusnak ne higgyek, hogysem minthogy őróla valamit egyébtűl tanuljak azon kívül, akitűl megtanultam a Krisztust. Ugyanis kitűl tanulhatom jobban meg, mit tanított Krisztus, azon kívül, akinek tanúbizonyságából tudom, hogy Krisztus valamit tanított? Vajon s te jobban megmagyarázod-é, mit tanított Krisztus, kit soha el nem hinném, hogy e világon volt, ha ezt csak tetőled hallanám. Eddig Szent Ágoston.
Ezekből azért nyilván megtetszik, hogy ha egy dologban helyt adunk az anyaszentegyház tradíciójának, egyebekben is helyt kell adnunk. És azért mondja Szent Ágoston; hogy az ellen vetekedni, amit az egész anyaszentegyház bévött, nem egyéb, hanem felfuvalkodott bolondság; és akkor követjük a Szentírást, mikor azt cselekesszük, ami az egész anyaszentegyháznak tetszik. Azokban pedig, melyekrűl az Írás nem emlékezik, az anyaszentegyház szokását törvény gyanánt kell tartanunk. Ugyanezent írja Hieronymus (cap. 4. cont. Luciferian).”
A Rövid tanúság a Világhálón is megtalálható (olvasható-letölthető). [Kattints ide vagy ide!]