„...Aztán elkezdheti építeni azt a keresztény Magyarországot, ahol a papok Orbán Viktor hitére térítik a keresztényeket. Akiknek ez nem tetszik, ki kell közösíteni az egyházból...”
Emilt kaptam Z-től:
––––––––––––––––––––
Feladó: *** <***@***.hu>
Címzett: ***@***.hu <***@***.hu>
Elküldve: 2009. december 10. 17:13
Tárgy : Így vált’tok rendszert ti…
„Nem csodálom, hogy a Fidesz megijedt. Ahol Gyurcsány kampányol, ott kampányolva van. Talán még a szocialisták is emlékeznek, hogy a közvélemény kutatások szerint 2005-ben rosszabbul állt az MSZP, mint most (19 százalék). És akkor jött Gyurcsány Ferenc és egy év múlva fölényesen megnyerte a választásokat. Ha valaki egy haldokló ügyet életre tud galvanizálni, ő az.
Lesz megint gyűlölet-kampány, a Fidesz triumfálhat, na ugye, megmondták, hogy Gyurcsány visszatér. Orbán Viktor megmondta. Ő így szokta: ’megmondtam Putyinnak, hogy új alapokra kell helyezni a magyar-orosz kapcsolatokat, nehogy mindenféle gyanús szocialisták tárgyaljanak vele.’ Azóta sem tudjuk, mit ’mondott meg’ neki Putyin. Pedig annyit igazán megmondhatott volna, hogy mindjárt a Gyurcsány házaspárt látja vendégül…”
„Hajnal Gábor (Gyepüfüzes, 1912. okt. 4. – Bp., 1987. jan. 26.): költő, műfordító, szerkesztő, József Attila-díjas (1970). ~ Anna költőnő testvére, Kartal Zsuzsa költő, kritikus apja. 1919-től Szombathelyen járt isk.-ba, majd családjával 1926-ban Bp.-re költözött. 1931-ben érettségizett. Volt óraadó, kistisztviselő s közben bejárt az egy.-re, Horváth János, Thienemann Tivadar óráira. Bekapcsolódott a Tóth Árpád Társ. munkájába. Első verseskötete, Nem istenekkel, önmagaddal (Bp., 1939), a nyugatos hagyományok követéséről tanúskodott. 1945 után két évig a jogi egy.-re járt, majd 1949-ben a telekkönyvi hivatalok ellenőre mint igazságügyi tisztviselő. 1950-től népművelési előadó. 1957-től a Népművelés c. lap, 1961-től a Könyv, 1966-69-ig a Könyvvilág szerk.-je volt. Verseinek első gyűjteményét Antennák (Bp., 1976) c. adta közre. A német és osztrák líra fordítója. Válogatott műfordításait Kalandozások (Bp., 1971), majd Új kalandozások (Bp., 1980) c. jelentette meg. Szerk. A modern német líra kincsesházát (Bp., 1959); vál., szerk. a Századunk osztrák lírája c. antológiát (Bp., 1963). Oszrák érdemrendet kapott (1974)…”
„Hajnal Anna (Gyepüfüzes, 1907. febr. 1. – Bp., 1977. szept. 6.): költő, József Attila-díjas (1966). Gyepüfüzesen és Pinkafőn járt iskolába. Szombathelyen tett polgári isk.-i vizsgát. 1926-ban családjával Bp.-re költözött, magántanításból élt, angol nyelvórákat adott. A harmincas évek elejétől jelentek meg versei a Pásztortűz és az Álláspont c. folyóiratokban, a Nyugat 1933 decemberében közölte először verseit. Első verseskötetét, Ébredj fel bennem álom (1935) a felfokozott expresszivitású versformálás, a kendőzetlen önvallomás jellemzi. Gyakoriak költeményeiben az antik mintákra utaló, idillikus-bukolikus képek. Himnuszok és énekek c. kötetének (1938) versépítésére Horatius és főleg Berzsenyi Dániel öröksége jellemző. Mesterének Babits Mihályt tartotta. Egyik szerk.-je volt Trencsényi-Waldapfel Imrével a rövid életű Argonauták (1937–38) c. folyóiratnak. Létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai, írók, költők, kritikusok az ő lakásán tartották felolvasásaikat, vitáikat. 1937-ben feleségül ment Keszi Imréhez. A II. világháború idején írt antifasiszta verseinek egy része 1944-ben elpusztult. 1946-ban közreadta Összegyűjtött versei. Baumgarten-jutalomban részesült (1947). Az Országos Könyvhivatalnál lektori állást vállalt 1949-ben. Átmeneti válság után 1952-ben jelent meg az Óriások százada c. kötete. Líráját szüntelenül gyarapította mítosz-teremtő képzelete, természetszemlélete, majd utolsó köteteiben szembenézése az öregséggel, a halállal és hite az élet legyőzhetetlenségében. Műfordítói tevékenysége is jelentős. Leginkább az angol költészetben volt otthonos, elsősorban Breton, Blake, Burns, Lear és Swinburne tolmácsolásaival alkotott maradandót. Írt még gyermekverseket, gyermekeknek szóló elbeszéléseket, fordított ifjúsági irodalmat is. Életéről Újraszületések címmel a Pályám emlékezete c. sorozatban vallott (Új Írás, 1976. 5. sz.)…”
„KARTAL ZSUZSA [Hajnal Zsuzsánna, Annamária]
(Bp., 1947. febr. 5.): költő, kritikus, műfordító.
A Lapkiadó Vállalat Nívódíja 1980.
M.: Így döntöttem, v., 1976; Körözés, v., 1980; Tulipán és orgonaszó, v., 1986.
Műford.: Vergilius: Aeneis, 1987; Ovidius: Levelek Pontusból, 1991.
[KMIK,MKK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]”
„…Gyurcsány Ferenc megszólalt valami pártrendezvényen, és szájhagyomány útján elterjedt: ’Demokrataták, ébresztő!’ Nemcsak az övéihez szólt. És nemcsak az övéi hallották meg. Csak átadott néhány díjat, csak kezet fogott néhány kitüntetettel, és egy ország figyelte a tévéhíradókat. Csak egy vágóképen jelent meg, de a jobboldal máris megijedt, és a szocialista szavazókban, akik ma még a közvélemény kutatónak se mernek válaszolni, felébredt a remény. A gyávaság szorította húsz százalék alá az MSZP szavazóit. Sokat szenvedett nyugdíjasok esküdöznek, nem is voltak tagjai soha, semmiféle pártnak, a szocialistának különösen nem. Becsületes családapák ajtót se nyitnak, ha valaki a véleményüket kérdezi.
Gyurcsány Ferenc nem fél. Egyszer már visszahozta pártját a semmiből. Az ő kormánya volt a rendszerváltás óta az első, amelyet újraválasztottak. Még Szili Katalintól, a legkeresztényebb és legmagyarabb szocialistától sem fél. Csak néhány percet beszélt, de mindazok mellé álltak, akik nem akarnak koncepciós pereket, népbutító, uszító, egyoldalú pártpropagandát, égő faluszéli házakat.
Az ellenzék bosszúszomjas vezérének – ha fenyegetéseit beváltja – először börtönöket kell építenie, hogy elférjen minden szocialista képviselő, aki a költségvetést megszavazta. Aztán elkezdheti építeni azt a keresztény Magyarországot, ahol a papok Orbán Viktor hitére térítik a keresztényeket. Akiknek ez nem tetszik, ki kell közösíteni az egyházból. Lesz rend, és felvirágzik a múlt. Gyurcsány Ferenc inkább a jövőt szeretné felvirágoztatni. És ha valakinek, neki van esélye.”
––––––––––––––––––––
A napokban Fekete Gyula-műveket keresgélve lepakoltam néhány könyvespolcot. Mivel, helyhiány miatt, egymás mögött két-három sorban tároljuk a könyveket, így megforgattam, leszedtem, visszapakoltam, néhányszáz kötetet. Sok, rég nem látott, mű került kezembe, többek között Konrád György és Szelényi Iván Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munkájának 1989-es kiadása is. Belelapoztam és igen jól szórakoztam. Leginkább egykori magunkon: hogy milyen szövegekre (és tartalmakra) rá bírtunk mi „gerjedni” annak idején! Mindenesetre „előlhagytam” – itt van most is előttem az asztalon –, hogy alkalom adtán „revízió alá vegyem”. Z. emiljét olvasva…
***
Éppen ma délután, még Z. emiljének elolvasása előtt, a reakcio.blog.hu-oldalon – egy kommentsorban – védelmembe vettem Kartal Zsuzsa költő-, kritikus-, műfordítónőt:
zoli29 • http://fidesz-igeretek.blog.hu/ 2009.12.10. 13:24:52
OFF:
Gyerekek, ezt nem szabad kihagyni! Igazi csemege!
fidesz.hu/index.php?Cikk=143108
fidesz.hu/index.php?Cikk=143108
bbjnick • http://bbjnick.blog.hu 2009.12.10. 15:31:35
@zoli29:
KARTAL ZSUZSA [Hajnal Zsuzsánna, Annamária]
(Bp., 1947. febr. 5.): költő, kritikus, műfordító.
(...)
Anyukám korú irodalmár néni, akinek bukolikus a viszonya Fletó faunnal:-) Kellő tisztelettel illik viseltetni iránta! Ez vedd figyelembe, mikor a Fidesz.hu-t szerkesztgeted:-D
Beszélgessünk inkább Lelkyloláról és Babarczyeszterről:-)
ü
bbjnick
bbjnick
mavo • http://mavo.blog.hu 2009.12.10. 16:03:40
@bbjnick:
én nem értem, idősödő költőnők minek hülyülnek el ennyire :(
bbjnick • http://bbjnick.blog.hu 2009.12.10. 16:35:39
@mavo:
Eltetszed felejteni, hogy Fletóka szexidol a hatvanas nők körében! Éppen egy költőnő ne rezonálna az ő pánszerű varázsára?!:-D
ü
bbjnick
bbjnick
Z. emiljének ismeretében már nem írnám meg ezeket/azokat a kommenteket. Bukolika ide vagy oda, védje meg a Kartal Zsuzsát a Révai József, meg az Aczél György.