Kommentelők egymás közt. Egy blogbejegyzés alatti kommentfolyamban olvastam:
– Az irodalomoktatást a hagyomány alapozza meg, abból a korból származik, amikor még a könyv sokkal fontosabb volt, és sok más eszköz nem létezett. Csökkenteni kellene szerepét, túl sok órát vesz el más fontosabb dolgoktól.
– Mi, akik itt vitatkozunk, valamennyien könyv-emberek vagyunk, abban a világban nőttünk fel, amikor a tudás elsajátításnak eszköze a könyv, a nyomtatott betű volt. Nem blöff vagy felelőtlenség leírni a könyvet akkor, amikor fogalmunk sincs, mert tapasztalat híján nem is lehet, arról, hogy milyen egy nem könyv-ember?