(BEZZEG A MACSKA...)
„Elől pofoznak, hátul rúgnak
Hazám, tovább is tűrsz –e még?
Nem lobbansz föl, míg mennykövével
Föl nem gyújt a haragos ég?”
(Petőfi Sándor)
A jövőt már megint ti
Írjátok, ködök prolongált nyertesei,
S én újból a Duna fenekét gyaloglom
Fázva, s Atlantisz felé partizánkodom.
Taknyos cézárok felejteni
Tanítanak, s könnybe rejteni
Múltjukat, s mi bután
Felmentjük őket Pesten és Budán,
S más efféle helyeken,
Kietlen országnyi terepen,
A szabadság bakancsos talpa
És hulló mirtuszága
Közé halva.
Varasodik az ég alja,
S a vihart lenyalva
E kannibálok újra
Setétet gyűjtenek
Könyveink égetéséhez.
Ez az év úgy is
Telt, mint illik:
Már mindenki
A spájzunkban hízik,
S nem maradt semmi,
Csak a nagyi üres polcai.
Ezért inkább a macskát
Ütjük agyon, pedig ő
Úgy féli a lopást,
Hogy szemig kapitulált,
Dicsérve a nyalakodást.
Így söpörtük ki lelkünkből
A könyörületet és megbocsátást.
Szóval, köszönöm szépen,
Hajléktalan vagyok éppen,
S az éhes ima másik felét rátok
Hagyom épp. Ha gondolkodtok
Helyettem, ne felejtsétek el,
Hogy a hypo vagy az emelettel
Megemelt zuhanás
A lelkesebb biztatás.
Bezzeg a macska, és bezzeg ti:
A jövőt jó lenne sejteni,
Minden éhség nektek üzen,
Félhettek már keservesen.
2005
„Elől pofoznak, hátul rúgnak
Hazám, tovább is tűrsz –e még?
Nem lobbansz föl, míg mennykövével
Föl nem gyújt a haragos ég?”
(Petőfi Sándor)
A jövőt már megint ti
Írjátok, ködök prolongált nyertesei,
S én újból a Duna fenekét gyaloglom
Fázva, s Atlantisz felé partizánkodom.
Taknyos cézárok felejteni
Tanítanak, s könnybe rejteni
Múltjukat, s mi bután
Felmentjük őket Pesten és Budán,
S más efféle helyeken,
Kietlen országnyi terepen,
A szabadság bakancsos talpa
És hulló mirtuszága
Közé halva.
Varasodik az ég alja,
S a vihart lenyalva
E kannibálok újra
Setétet gyűjtenek
Könyveink égetéséhez.
Ez az év úgy is
Telt, mint illik:
Már mindenki
A spájzunkban hízik,
S nem maradt semmi,
Csak a nagyi üres polcai.
Ezért inkább a macskát
Ütjük agyon, pedig ő
Úgy féli a lopást,
Hogy szemig kapitulált,
Dicsérve a nyalakodást.
Így söpörtük ki lelkünkből
A könyörületet és megbocsátást.
Szóval, köszönöm szépen,
Hajléktalan vagyok éppen,
S az éhes ima másik felét rátok
Hagyom épp. Ha gondolkodtok
Helyettem, ne felejtsétek el,
Hogy a hypo vagy az emelettel
Megemelt zuhanás
A lelkesebb biztatás.
Bezzeg a macska, és bezzeg ti:
A jövőt jó lenne sejteni,
Minden éhség nektek üzen,
Félhettek már keservesen.
2005