„A kirekesztés ellen kirekesztéssel lehet és kell harcolni.” (Marsovszky Magdolna)
Kommentelők egymás közt. Egy blogbejegyzés alatti kommentfolyamban olvastam:
– A hülye náciknak ajánlom figyelmébe, hogy magyar magyart kritizálhat, magyar zsidót nem, mert az kirekesztés. Zsidó magyart annyiban, amennyiben ez a kisebbségi mivolt miatti sérelmeket érinti. Magyarországon a magyar a többség, ezért automatikusan előnyben van, és többet eltűrhet. Tehát aki ezen cikk mellé, amelyben magyarok röhögnek magyarokon, zsidókon röhögő cikket követel, az náci. Ugyanis magyarként akar röhögni nem magyarokon. És az kirekesztés.
– Amit írsz, az abszurd. Tetszőleges kritériumok szerint, tetszőleges kombinációkban és variációkban gyárthatunk kategóriákat, amelyek alapján bármelyikünk kisebbséginek tekinthető a többséghez képest, így én is, mint bárki, bármikor tudnék indokot produkálni, hogy kisebbségi voltom révén jogot formáljak ahhoz, hogy ignoráljalak és a kritika, a számonkérés vagy a tiltakozás jogát elvitassam, megtagadjam tőled. Akkor most ki is a hülye?