Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Kit szeretett Szabó Dezső? Hááát... A fene tuggya. Konkrétan: a francia konyakot, a kubai és a Porto Rico-i szivart. Általánosságban: a magyarokat és a magyarságot, meg... sajátmagát.
– Ha azt gondoljuk, hogy Ady a magyar dzsentri válasza a kapitalizmusra, magyarul a zsidópiacra, akkor, ennek analógiájára, valószínűleg nem állunk messze az igazságtól, ha azt is gondoljuk, hogy Szabó Dezső pedig a magyar keresztény középosztály válasza ugyanerre és az ebből, a kapitalizmusból, magyarul a zsidópiacból, kisarjadzó totalitarizmusokra. Ezekből is látszik, hogy létezik, legalábbis, hogy létezett olyan, hogy magyar civilizáció. A magyarság ugyan elveszítette politikai hegemóniáját, majd a XVI. századtól, politikai értelemben, folyamatosan tért veszített a Kárpát-medencében, de kulturális válaszokra, és nem is akármilyenekre, még a XX. században is tellett tőle. Érdemes volna ezen mindazoknak elgondolkodnia, akik még képesek rá.
***
Kiegészítés (2020. 01. 19.)
Idézet a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. A tanítás problémái-könyvsorozatában 1940-ben megjelent A magyar irodalom története kérdésekben és feleletekben című kiadványából (összeállította a budapesti Református Gimnázium VIII. osztálya, a könyv összeállítását és sajtó alá rendezését irányította dr. Bácsy Ernő tanár):
„Ki a széppróza terén a legfeltűnőbb jelenség?
Szabó Dezső.
Mi újat hoz Szabó Dezső a magyar irodalomnak?
A szellemi légkör teljes kicserélődését a regény műfajában.
Mi volt Adyék eszménye?
A nyugati civilizáció.
Mely új eszményt ad e helyett Szabó Dezső?
A Magyar Falut.
Mennyiben nevezhetjük az Elsodort falut a kollektív sűrítés magyar főművének?
Egyéni hősei nincsenek. Jelkép.
Hogy alakítja ki ilyenformán előttünk a magyar falu életét?
Lázítón csoportosítja együvé a kirabolt székely falu kórképét, a pusztuló magyar lángészt, Farkas Miklóst, az elzüllő magyar szépséget, Farczády Juditot.
Ki személyesíti meg a regényben a faji mítosz mesebeli óriását?
A falura küldött orvos, Böjthe János. Ez a kurtanemes ivadék európai műveltséget szerez, aztán hazamegy, parasztlányt vesz el, parasztsorsot vállal s újraépíti romjaiból az elsodort falut.
Mi teszi irodalmunk nevezetes termékévé ezt a művet?
Cselekvényének nagyvonalúsága, számos alakjának merész sikerű jellemrajza s az előadásnak zuhatagszerű gazdag áradása.
Mik fokozták az Elsodort falu irodalmi hatását?
Szabó Dezső köztudatot teremtő tanulmányai.
Mi buktatja meg Szabó Dezsőt?
Az, hogy egyszerre kürtöl rohamot valamennyi népsorvasztó érdekközösség ellen. Míg a zsidót ostorozza, nyílt útja van. Amint sort kerít a sváb bürokráciára, nagybirtokra, félretolják s rásütik, hogy összeférhetetlen.
Mi a feltétele Nagy-Magyarország megszületésének?
Új kapcsolatot kell teremtenünk Közép-Európa népeivel.
És mi ennek az alapfeltétele?
Belső megújhodásunk és dolgozó tömegeink felemelése.
Mit mondhatunk ezzel kapcsolatban Szabó Dezsőről?
Ezért a célért senki sem tett többet, mint ő.” [forrás]
***
Kiegészítés (2022. 05. 09.)
Szabó Dezső-konferenciakötet: Szólok! Az MMA Szabó Dezső-konferenciakötete már/még a Világhálón is elérhető-olvasható számos érdekes és tanulságos írással.