„(…) És erre Sas elvtárs megfogta Ecsédi vállát, és -ahogy csak egy Sas elvtárs tud nézni- a sasszemével belenézett az Ecsédibe, és mondta, hogy: -Na, marad szépen, Ecsédikém, nyugodtan, elengedi magát, relaxál, jó, jó fiú, jó. És Ecsédi maradt is tátott…