E blogbejegyzés közvetlen előzménye: Képesség és képtelenség: mindenkinek mást jelent a mozi [Kattints ide!]
„Differenciált individuum nélkül integrált szocialitás nincs, s ez már nem a kultúra, hanem a fennmaradás kérdése.”
(Hamvas Béla)
„A film legfontosabb formaalkotó elve, amely legkisebb ízéig áthatja, a megfigyelés… Művész az, akinek elgondolásában vagy filmjében egy sajátos képi világ és a való világról alkotott egyéni gondolatrendszer jelenik meg.”
(Andrej Tarkovszkij)
Az 1990-es években és a 2000-es évek elején erőteljesen részt vállaltam egy slusszprojektben, aminek az „eszméje” az volt, hogy prevenciós-értékorientációs tevékenységet végezzünk fiatalok körében a mozgókép segítségével, lehetőleg minél indirektebb módon. Több sorozatot állítottunk össze, mind a maga módján egyfajta „bevezetés a mozgóképes godolkodásba”-jellegű filmsor volt. A szerintem legsikeresebb sorozat ez volt:
Vigyázz a kendődre, Tatyjána! (Aki Kaurismäki, finn, 1993)
Posztmodern road-movie sok-sok humánummal és sajátos humorral. Két kivénhedt finn rocker, két szovjet turistanő, egy ócska Volga, teméntelen vodka és kávé…
Vattatyúk (Ferenczi Gábor, Dobos Mária, Szőke András, magyar, 1990)
Az első magyar amatőr nagyjátékfilm. Kecskeméti műkedvelők nyolcmilliméteres meséje egy tsz-melléküzemágról és az aranytojást lenyelő tyúkról.
Tűz van, babám! (Milos Forman, csehszlovák-olasz, 1967)
Szatirikus parabola a szocializmusról a cseh „új hullám” modorában. Egy tűzoltóbál tánccal, tombolával, szépségversennyel és tűzzel.
Playtime (Jaques Tati, francia, 1964)
Modern „burleszk” az ember és a technológia viszonyáról. Hulot úr a hatvanas évek elejének Párizsában „bolyong”.
Aranyláz (Charlie Chaplin, USA-beli, 1926)
Chaplin első nagyjátékfilmje. A „csavargó” kalandjai Alaszkában.
A hét szamuráj (Kuroszava Akira, japán, 1953)
A legeurópaibb japán rendező legnépszerűbb munkája, a filmtörténet talán legizgalmasabb és legköltőibb kalandfilmje.
Négyszáz csapás (Francois Truffaut, francia, 1959)
A francia „új hullám” nyitódarabja. A kiskamasz Antoine „veszélyes csínytevései”.
Ferenc, Istennek lantosa (Roberto Rossellini, olasz, 1950)
Az olasz neorealizmus összefoglaló alkotása, Szent Ferenc Virágoskertje és Boróka testvér története nyomán.
Ének a búzamezőkről (Szőts István, magyar, 1947)
Móra regényének korszakos, betiltott adaptációja.
Jeanne d’Arc (Carl Theodor Dreyer, francia, 1928)
A némafilm klasszikusa, az Orleans-i Szűz periratainak expresszionista filmnyelvre adaptált változata.
Amerikai anzix (Bódy Gábor, magyar, 1975)
Világhírű kísérleti munka (experimentális film) az emberi létezés céljáról és lehetőségeiről. Negyvennyolcas honvédtisztek találkozása az amerikai polgárháborúban.
A szabadság fantomja (Luis Buñuel, francia, 1974)
A szürrealizmus nagymesterének álmokból és freudista toposzokból szőtt játéka a totalizálódó szabadságról. Buñuel összegző trilógiájának (A burzsoázia diszkrét bája, A szabadság fantomja, A vágy titokzatos tárgya) középső darabja.
Talán az ördög (Robert Bresson, francia, 1977)
Szikár filmmeditáció egy tizenhét éves fiú haláláról a francia filmművészet legautonómabb rendezőjétől
Tükör (Andrej Tarkovszkij, szovjet, 1975)
A filmtörténet egyik legszebb és legbonyolultabb mozgóképe. A Tükör egy ember arcképe az emlékek, az álmok, a művészet, a történelem és a hit tükrében.
Kizökkent világ (Godfrey Reggio, USA-beli, 1980)
Egy hopi indián jóslat amerikai filmváltozata Philip Glass zenéjére.
Ebben a sorrendben néztük végig a filmeket (valamennyi mű egy-egy lépéssel beljebb vitte nézőjét a vizuális gondolkozás „galaxisába”, újabb és újabb perspektívákat, kontextusokat, narratívákat mutatva be), a nézőket kellő (a tájékozódáshoz szükséges) információval láttuk el az alkotókra-alkotásokra vonatkozóan (természetesen, még a vetítést megelőzően), majd a vetítést követően (végeredményében) „kötetlen”, de kellően koordinált beszélgetésekben dolgoztuk fel a látottakat.
Életreszóló tapasztalatokra tettünk szert e vetítések során. Talán majd mesélek ezekről is egyszer.
És te, Olvasó, mit szólsz ehhez a filmsorhoz?
[Paczanek István szövőgyári munkás és neje 1952-ben. Vagy talán mégsem?]
***
Film [Kattints ide!]
