Gasper és Sámán nicknek (is) ajánlom,
Csutakaszürkeló tudja
A magyarországi rendszerváltoztatás moderátorai semmitől sem irtóztak – és irtóznak a mai napig – úgy, mint a világháborúk és a negyvenöt-negyvenhét közötti időszakban „népi mozgalom” néven emlegetett alapvetően szellemi „mozgolódás” hagyományától. Ezen, persze, a legkevésbé sem csodálkozunk, ha látjuk, hogy ez volt az egyetlen, a huszadik századon átívelő koherens „eszme”, amely mindvégig hiteles és termékenyítő tudott maradni – úgy rázott le magáról minden ideológiát, mint kutya a vizet és úgy éledt újra minden társadalmi kataklizma után, hogy közösségteremtő erejéből mit sem veszített. Innét nézve egyszerű képlet, amely a „népi mozgalmat és folyományait” életképessé tette: azért állhatott mindig talpra, mert egyik lába a tradíció, a másik pedig a szociális gondolat (volt).
Iszonytató!
No, most képzeljük el a mai Magyarországot, ha a rendszerváltoztatók minden módon és minden rendelkezésükre álló eszközzel nem blokkolják e eszmeiség térnyerését! Hol tartana ma ez a szegény kis ország, mily mélységes nyomor és fertő árasztotta volna el, ha a „népi gondolat” teret nyerhetett volna és a felelőtlen polgárok pirulás nélkül mernének olyan nevekkel dobálózni, mint Sinka István, Móricz Zsigmond, Fülep Lajos, Németh László, Kodály Zoltán, Szőts István vagy éppen Ratkó József, Tóth Menyhért, Nagy László neve (és még hosszan sorolhatnánk a sok gyalázatos kútmérgezőt)! Még belegondolni is…!
Persze mindig akadnak antiszociális, mi több, deviáns személyiségek, akik a mételyre, minden óvintézkedés ellenére is, fogékonyak (s akik lázas önkívületükben akár még olyan kijelentésekre is merik magukat ragadtatni, hogy a kormányzás nem hatalomtechnikai, hanem elsődlegesen kulturális és morális kérdés). S éppen ezért, hogy mindenki jól az eszébe véshesse, hová vezethet a szellemi kicsapongás, elrettentésképpen ideidézünk most egy elképesztő szöveget, hogy demonstráljuk, mire képes a „népi gondolat és folyományai”:
(Magyarság és Európa. in: Németh László: Sorskérdések. Magvető Kk. - Szépirodalmi Kk., Bp., 1989. 252. -253. p.)
Lásd még: