...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.03.01. 01:54 bbjnick

A „cigánykérdéshez” (J. A. adaléka)

Címkék: közösség biztonság magyar magyarország cigány józsef attila agresszivitás mann thomas tatárszentgyörgy fehérember európai ember saját szerep közös jövő vakgyűlölet együvétartozás kérnitudás hamis próféták ideológiai terror

...Félrevezetetten, becsapottan, megfélemlítve, kiszolgáltatva a nyomornak, a tudatlanságnak és önnön indulatainknak nem könnyű a tisztánlátás. De talán nem lehetetlen...

Minden jóakaratú embernek

E bejegyzés címe eredetileg „fehérek közt egy európai” lett volna. Azonban míg megírására készültem, keresgélve a Zinternetten, egy hasonló című, Mohácsi Viktória EP-képviselővel készült interjúra találtam. Az interjút nem kommentálom. A tervezett címről lemondtam.

jozsefattilaesthomasmann_pztv_ff_kk_vrz_.JPGThomas Mann és József Attila

Ma, mikor e sorokat is írom, egy héten belül a második ház kapott lángra Tatárszentgyörgyön. Nem könnyű ma cigánynak (sem) lenni Magyarországon. S mert így van, talán érdemes volna közösen elgondolkoznunk azon, vajon: milyen, a homályban rejtőzködő szándékok körvonalait világítják meg ezek, a már-már menetrendszerű rendszerességgel fölcsapó lángok? Kik játszanak velünk, kik (és milyen meggondolások alapján) „hajtják a népet ronda táncba”, mi a mi mostani közös rettenetünk értelme?
 
Nem egyszerű ma cigánynak (sem) lenni Magyarországon. Félrevezetetten, becsapottan, megfélemlítve, kiszolgáltatva a nyomornak, a tudatlanságnak és önnön indulatainknak nem könnyű a tisztánlátás. De talán nem lehetetlen. Olyan időket élünk, amikor minden magyar cigányember előtt fontos életfeladatként ott a kihívás: megérti-e saját helyét és szerepét a történésekben? És, ami még ennél is fontosabb: el tudja-e képzelni magát, övéit, egy békés közös jövőben, szerepet tud-e remélni magának és övéinek a holnap Magyarországán?
 
A napokban cigány-oldalakat olvastam a világhálón. A cikkek, bejegyzések, hozzászólások tartalma, hangneme egy verstöredéket idézett fel bennem. Megkerestem a teljes művet és újraolvasva igazolódni láttam érzésemet, sejtésemet. Az elmúlt húsz év ideológiai terrorjának gyümölcse mára beért és a „talajvesztettség” a maga legpőrébb, legnyersebb formájában mutatja meg magát. Mert emögött a többséggel szembeni vakgyűlölet és tébolyult agresszivitás mögött a „semmi”, a „nihil” mélysége tátong. Olyan végvidék, ahol már semmi sem számít és minden lehet. Ebből kiút csak egy lehetséges, a „hamis próféták” megtagadása és az őszinte „kérnitudás” megtanulása. Kérni azoktól, akik adni tudnak; adni valódi közösséget és biztonságot az együvétartozásban. Kérni. Talán éppen úgy, ahogyan József Attila:
 
KIÁLTOZÁS
 
Jaj, szeressetek szilajon,
hessentsétek el nagy bajom!
Eszméim közt, mint a majom
a rácsok közt le és föl,
vicsorgok és ugrándozom,
mert semmit nem hiszek s nagyon
félek a büntetéstől.

Halandó, hallod-e dalom,
vagy zúgod csak, mint a vadon?
Ölelj meg, ne bámulj vakon
a kifent rohamkéstől -
nincs halhatatlan oltalom,
akinek panaszolhatom:
félek a büntetéstől.
 
Mint fatutaj a folyamon,
mint méla tót a tutajon,
száll alá emberi fajom
némán a szenvedéstől -
de én sirok, kiáltozom:
szeress: ne legyek rossz nagyon -
félek a büntetéstől.
 
1936. november-december

(A bejegyzés) Innét: bbjnick.blog.hu/2009/02/28/j_a_adaleka_a_ciganykerdeshez

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr47972717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.