...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2009.07.22. 20:42 Csutakaszürkeló

2009. július 21.

Címkék: wok tour de france mont blanc lance armstrong slambuc

Tour de France.

A 16. szakaszon tekernek a biciklisták.

Nézem a közvetítést. Ebéd után vagyok - rottyantottam, pirítottam egy jó slambucot: wokban -, leheveredett állapotban.

Le a Grand-Saint-Bernardról, fel a Petit-Saint-Bernardra igyekeznek a kitartóbbak. A háttérben feltűnik a monblan (írd: Mont Blanc). A peloton nyúlik, ritkul. Lance Armstrong, a nagy visszatérő csapatrádiója megszólal. Megigazgatja kissé a fülhallgatót és figyel.

Nyugodt hang, alatta zúg a kísérőautó motorzaja.

 

"Mint a Montblanc csucsán a jég,

Minek nem árt se nap, se szél,

Csöndes szívem; többé nem ég;

Nem bántja újabb szenvedély.

 

Körültem csillagmiriád

Versenyt kacérkodik, ragyog,

Fejemre szórja sugarát;

Azért még föl nem olvadok.

 

De néha csöndes éjszakán

elálmodozva egyedül -

Mult ifjuság tündér taván

Hattyúi képed fölmerül.

 

És ekkor még szivem kigyúl,

Mint hosszu téli éjjelen

Montblanc örök hava, ha túl

A fölkelő nap megjelen..."

 

Öregszem, gondolta Lance Armstrong, majd kiállt a nyeregből és belehúzott.

 

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr841261708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2009.07.23. 01:38:45

Hol vannak a tigrisek?

Egy nap az öreg szerzetes elindult a kolostorból egy fiatal szerzetessel együtt a városba, ügyeket intézni. A fiatal szerzetes egész eddigi életét a kolostorban töltötte, és csak ritkán merészkedett egyedül a kolostor falain kívülre. Mielőtt elindultak volna, az idősebb szerzetes így szólt hozzá:

– Óvakodj a tigrisektől. A városban sok-sok emberevő tigris van. Amint látok egyet, szólok.

Miközben jártukban-keltükben bámészkodtak a nagyváros forgalmas utcáján, az ifjú szerzetesnek feltűntek az arra járó csinos nők. Minden alkalommal, amikor egy ilyen szemrevaló hölgy mellett vezetett útjuk, az idősebb szerzetes rendre így szólt.

– Most vigyázz! Itt egy emberevő tigris.

Miután visszatértek a kolostorba, aznap este a két szerzetes együtt vacsorázott. Az idős szerzetes megkérdezte az ifjabbat:

– No, és mondd csak, mi tetszett a legjobban a nagyvárosban?

– Az emberevő tigrisek – válaszolta a fiatal szerzetes.

(by Pimander)

Csutakaszürkeló 2009.07.23. 13:05:12

Egyszer Izidórosz atya Theophilosz atyához, Alexandria érsekéhez ment. Amikor visszatért Szkétiszbe, megkérdezték tőle a testvérek: "Milyen most a város?" Azt válaszolta: "Testvérek, én bizony az érseken kívül egyetlen ember színét sem láttam." Erre megrémültek és megkérdezték: "Vajon mindannyian elpusztultak, atya?" Azt mondta: "Erről nincs szó, hanem a gondolat nem győzött le, hogy valakit is lássak." Ezt hallva elcsodálkoztak, és megerősödtek abban, hogy őrizkedjenek a kóbor pillantásoktól.
/A szent öregek könyve/

Bell & Sebastian 2009.07.24. 13:05:43

Szeretnék itt emléket állítani a történelem tanáromnak.

A földalatti mozgalomban kezdte politikai pályafutását mint hithű ateista-kommunista.
Mire osztozkodásra került a sor, semmi funkciót nem vállalt, megmaradt vidéki pedagógusnak.

(Tanítására a sztoikus nyugalom, derű, -hogy ne mondjam: súlytalanség volt a jellemző-, hallgattuk, mint hivatalos mesélőt, soha, semmilyen körülmények közt semmi (aktuális) kommentet hozzá nem fűzött semmihez.)

A régi barátok egyre ritkábban látogatták, hívogatták, csak egy bizonyult kitartónak, Aczél György.
Mindenáron funkcióba akarta emelni Pista bácsit, az őskomcsi párttagot, aki a légynek sem ártott, de még a plébános urat sem köpte le soha, sőt...!

Közeledett a nyugdíj, tanár bácsink öltönyben-nyakkendőben felikaruszozott Budapestre, elvillamosozott a minisztériumba. Késő délután fogadta csak a nagy ember, addig türelmesen ücsörgött az előszoba óriáspálmája alatt. A titkárnő szólította.

Komótosan felkászálódott, odasétált a duplaszárnyú tölgyfa ajtóig, három lépéssel beljebb megállt a szőnyeg szélén.

- Gyuri! A kurva anyátokat! - ezzel sarkon fordult, a nyitva hagyott ajtón át el, haza.

(Moldova csak sok-sok évvel ezután írta meg a könyvét az ismert felütéssel. Sosem tudtam igazán jó szívvel röhögni rajta.)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2009.07.24. 13:25:34

ez nem mi stílusunk, a közönségességet hagyjuk csak meg hajnóczy-féléknek.
esterházyaknak

Csutakaszürkeló 2009.07.24. 19:35:12

@Bell & Sebastian: Sajnos, az én középiskolai magyartanárom az ellenkezőjére mutatott példát. De, hogy miként válhatott egy Mikszáth-imádóból cocillista karrierista a rendszer-módszer-gengszter-stb-váltás után... kedves @tesz-vesz: ez akkor is egy TAKONY dolog... és engem bánt.

Bell & Sebastian 2009.07.24. 22:56:26

@Csutakaszürkeló:

Egyszerű, (a Hét Főbűn) torkoskodott.

Bell & Sebastian 2009.07.25. 00:30:40

@tesz-vesz:

Kedves @tesz-vesz!

A blogjában olvasgatva a postok és az egyebütt fellelhető hozzászólásai színvonalában mutatkozik némi inkoherencia, amit nem tudok mire vélni. Hogy is van ez? Többen vannak? Skizofrén? Pedig az alapkoncepció jó (is) lehetne! Azért szurkolok Önnek is! Maradok tisztelettel... itt.

Bell & Sebastian 2009.07.25. 00:53:57

@tesz-vesz:

Csak annyit tennék hozzá, elég pontosan be tudom határolni, mikor kivel beszélek.
Ez amolyan foglalkozási ártalom lehet.
Vagy nem? Néha olyan határozatlan vagyok, ha izgalomba jövök, csereberélem a tekűteb, de ez a diszlexia velejárója, csakúgy mint a gyors fellángolások, időszakos hiperaktivitás, vagy befelé fordulás.

Nem megmondtam, hogy jó vagyok?

Cserébe jár Istentől pár olyan képesség, ami másnak nincs (annyi). Használd bátran, Lányom (60-70%)! :) Részemről nincs harag! :)