...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2011.01.30. 16:32 bbjnick

Jegyzetek A zemberek és a zalapításhoz (2011. január 30.)

Címkék: közösség nemzet magyarország magyarság önismeret kisebbség gödöllő csoóri sándor alapítás cigányság perspektíva valóság nagybátyánk pátka németh györgy valóságérzékelés szociográfia újraalapítás valóságigény szász lászló szikra jános

 
„Rajzold le, hogy megértsd!”
(Valóság nagybátyánk válasza Tibor
„Mijaf***omvanmá’itten?!”-kérdésére)
 
 
 
A szociográfia, a szociografikus szemlélet segítségével, a magyar kultúra, az elmúlt száz évben, már kétszer húzta ki önüstökénél fogva magát az „önmagáról gondolkodni képtelenség”-mocsarából. Először a történelmi Magyarország felbomlását követően, a „csonkamagyarország” önismeretének és önképének kialakításához járultak hozzá felbecsülhetetlen mértékben a „szociográfusok”, majd a hatvanas években, a sztálinizmus által felőrölt-felmorzsolt, gyakorlatilag megsemmisített kultúra regenerálódását indította el az újraéledő szociografikus látás- és ábrázolásmód. Vajon megtörténik-e, megtörténhet-e ez harmadszor is?
 
„A szociográfia magatartása - a szociográfus magatartása. Milyen elemekből áll össze ez az attitűd? Emberekről - egyes emberekről, életutakról, élethelyzetekről, kisebb vagy nagyobb embercsoportok, társadalmi rétegek életviszonyairól tudósítanak a szociográfiák. Mi teszi különössé ezt a műfajt (...)? A szociográfus magatartása. Az odafordulás és az őszinte érdeklődés szándéka. A meghallgatás ünnepe. A »megalázottak és megszomorítottak« iránti részvét. Igen, sokszor érezhetően részvéttel telítve, de sohasem érzelgősen! A megismerés és a megértés igénye. A föltáró magatartás. A társadalomkritikai él. A szembesítés kellemetlensége. A társadalom szembesítése: Nézzétek! Ez van, ilyenek vagyunk! Szembesülés a társadalommal, és végső soron önmagunkkal. A »mindenkori« hivatalosság kockafejű apparatcsikjainak, továbbá bizonyos olvasói csoportoknak az értetlensége, sőt értetlenkedése. A »fehéret is feketére festés«, a »sötéten látás és láttatás« vádja. A vád botránya.” (bfl.archivportal.hu/id-489-nemeth_gy_rgy_szociografia.html)
 
(…)
 
Magyarországon nincs központi cenzúra, mint Rákosi vagy Kádár rendszerében, de a liberális cenzúra aranykorát éli.
 
Ez a két erőteljes szó hogyan kapcsolódhat össze?
 
Sehogy!
 
És mégis összekapcsolódik.
 
Mondok egy példát. Elő-előfordul, hogy valaki kényes témáról ír cikket vagy tanulmányt, amelyet kertelés nélkül kellene megtárgyalni – ennek azonban nincs természetes módja. Nincs, mert füttyszóra előugranak a fölbérelt újságírók (mint például D. J.), s a küzdőteret trágyalével öntik le. Ezekkel nem cserél eszmét egyetlen jó ízlésű ember, mint ahogy fürödni sem mocsaras tóhoz járunk. A liberálisok nemcsak a vagyonaikat őriztetik őrző-védő, fegyveres emberekkel, hanem az eszméiket is. Egyetlen kényes mondat elég, hogy tízen nekiessenek egy személynek, s ilyenkor ismét újnépiek, újnacionalisták és antiszemiták leszünk.
 
Még az a szerencsénk, hogy az előttünk járó írókat: Németh Lászlót, Illyés Gyulát ugyanígy rongálták, mint minket, s ma már kiderült róluk, hogy ugyan keményen beszéltek, de azt mondták, amit mondaniuk kellett.
 
(...)
 
Kérdezzük meg egyszer hangosan is, hogy a rengeteg új információ nem az elnyomás egyik formája-e?
 
A diktatúra fél évszázadig arra törekedett, hogy az ember lehetőleg ne tudjon semmi fontosat helyzetéről, jövőjéről, hazájáról. Semmit, ami cselekvésre késztetné.
 
A mai világ ennek épp a fordítottja: tudjunk minél többet a krokodilusokról, a bagdadi hétköznapokról, a holdszilánkokról, a rockzenészekről, a tőzsdéről, a túró rudikban lappangó mérgekről, és a tömérdek tudástól bénuljunk meg, s minél előbb változzunk tömegemberré. Azaz: senkivé!
 
Évek óta dohogok, verem a megfakult dobokat egyfolytában: ébresszük fel újra a szociográfia műfaját. Magyarul az irodalomértékű társadalom rajzát. Egyre inkább kiderül, hogy alig tudunk valamit az országról. Gazdák? Parasztok? Munkások? Munkanélküliek? Falusi orvosok? Falusi kocsmák? Városnegyedek? Az elnémított cigányzenészek? Útszéli örömlányok? Milliárdosok? Hajléktalanok? Alkoholista tanárok? Öngyilkosjelölt családapák? Családanyák? Folytathatnám a sort legalább kétszáz hasonló témáig.
 
A trianoni összeomlás után alig telik el tíz-tizenkét esztendő, s íróink nagy része elkészíti a maga számadását idehaza, de elkészíti például Erdélyben is. Idehaza elkészül a Puszták népe, az Alföld parasztsága, Szabó Zoltán Tardi helyzete, Féja Géza Viharsarokja, Kodolányi János Ormánsági beszámolója, Erdei Ferenc Futóhomokja, Sinka István A fekete bojtár vallomásai; Erdélyben Tamási Áron Szülőföldemje, Bözödi György Székely bánja, és még jó néhány valóságtól átitatott mű.
 
(…)
 
Néhány új szociográfia legalább annyira kirángatna minket is a történelmi iszapból, mint amennyire a harmincas évek elejétől kezdve megtették ezt a nagy elődeink: Németh László, József Attila, Illyés, Tamási Áron, Cs. Szabó, Veres Péter, Sinka István, Kodolányi János, Szabó Lőrinc és mások.
 
 
Nemrégiben, a Hitel c. folyóiratban, két, a „cigánykérdéssel” foglakozó, szociografikus indíttatású és szemléletű dolgozatot is találtam. Elkezdődött volna valami?
 
„1958. április 21-én a pátkai tanácsülésen Borián István doktor, a község orvosa a »cigánykérdés megoldását« javasolja a kanyarójárvány miatt. Nagy Lajos tanácstag a cigányok mozgásának korlátozását szeretné elérni, míg társa, Kardos János a cigány gyerekek állami gondozásba való vételét tanácsolja. A testület határozatot hoz: a járvány megfékezése miatt a lakosságot dobszóval hívják föl, hogy a cigányokat ne engedjék be az udvarukba.
 
(…)
 
1975 júniusában három cigány asszony összeverekedett és feldúlta az orvosi rendelőt. Milyen következtetést vont le ebből a Fejér Megyei Hírlap (a Kádár-korszak hivatalos állami és MSZMP-szócsöve) újságírója? »…itt lenne az ideje, hogy a kormányzat az álhumanizmus helyett olyan eszközökkel kényszerítse a cigányokat az állami élet teljességére, amilyen eszközöket Magyarországon a magyarokkal szemben alkalmaz. (…) a cigányok nyugodtan (…) lophatnak, verekedhetnek. Meddig lehet ezt eltűrni?«” (www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20100901-11285.pdf)
 
„»…cigány ügyben a szociológiai nézőponttal mélységesen elégedetlen voltam. Azt bizonyítani akárhányszor, akárhány mutatóval, akárhány felmérésben, akármilyen tudósi szenvedéllyel, hogy egy cigány gyermek esélyei a nem cigány életformára ötvenszer kisebbek, mint a nem cigány társának, egyszerűen történelmietlen tétel, de ezen túl még cigányt hergelő és nem cigányt megszégyenítő moralizálás is. (…) Az a történet, az etnikai-kulturális szuverenitásé, melyre a cigányság oly büszkén hivatkozik, és amit a cigányság barátai odaadással védenek és igazolnak, maga a probléma. Nem lehet egyszerre fütyülni a modernitásra, és elvárni az érvényesülést a modernségben.«” (www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20101201-18457.pdf & www.hitelfolyoirat.hu/dl/pdf/20110106-75453.pdf)
 
Folyt. köv.
 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr162625550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.01.30. 18:51:02

Az irányított cenzúrát minden józan ember érzi, észleli. Tenni nehezebb ellene. A mosott agyak persze nem reagálnak rá - mert minek? Nincs is rá szükségük. Nem nőttek fel - az előrágott abrak jobban ízlik.
A legtöbb, amit remélhetünk, hogy néha már annyira kilóg a lóláb, hogy páran felébrednek. Mint Neo... (kár volt folytatni...) Legutóbb is... lelepleződtek, de még ebből is kimagyarázzák magukat - erre vannak kiképezve.
A szociográfusokat, a templom egereinek árnyékait meg ugyan ki olvassa... Ne vicceljünk, kérem: tájmizmani!
Hogy fogyunk, az meg... maJD JÖNNEK. mÁSOK. vAGY MÉG MÁSOK. mÉG SZEBBEK. Mert az idegen... JEGYEZZÉTEK MEG!!!!
"Kádár alatt nem minket ettek..." Terjedt egy-két rémséges történet szájról szájra és szigorúan titokban. Állítólag volt egy bulldózeres, akinek a kislányát megölték. Eldózerolta a putrisort. De csak csendben! Csak halkan! Hogy senki...
Nem vagok én is antiakármi???...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.01.31. 11:52:00

@Mormogi Papa:

Mit mond Csoóri?

"Még az a szerencsénk, hogy az előttünk járó írókat: Németh Lászlót, Illyés Gyulát ugyanígy rongálták, mint minket, s ma már kiderült róluk, hogy ugyan keményen beszéltek, de azt mondták, amit mondaniuk kellett."

:-)

@Mormogi Papa, mi nagyon erősek vagyunk. Olyan kultúránk van (s abban olyan tudás), hogy egy-egy jelentősebb alkotóból rekonstruálható volna az elmúlt ezer év minden értéke. Az a politika feladata volna, hogy ezt a kultúrát használja, hogy a köztudatba újra visszaemelje, visszapumpálja a "tudást". Nekünk van nyelvünk, vannak fogalmaink, hogy a problémáinkról beszélni tudjunk, van nyelvünk, amin gondolkodhatunk ezekről a problémákról s, így, megoldani is megtudjuk azokat. Ha akarjuk!!!

A 2/3 többek között arra (volna) való, hogy a közmédiumokban ne Bauer Tamás vagy Mohácsi Viktória, hanem Szikra János és Szász László beszéljen a "cigánykérdésről"...

ü
bbjnick:-)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.01.31. 22:00:22

Legalább az újra "nevesített" három rádióadó, a két közszolgálati TV-adó meg a másfél Duna TV jobban megválogathatná, mit ad le.

Mert volna mit. Akár a kitudjahányadszor vetített borsmáté helyett is...

Hja, remény még van. De csak az már nem elég.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.02.01. 12:39:30

@Mormogi Papa:

No, majd Rákay Filipke (mint műsorigazgató) rendet tesz a köztévében:-D

Én magam is ismerek olyan embereket, akik tudásuk, tapasztalatuk alapján alkalmasak és méltóak lehetnének egy nemzeti kulturális intézmény minőségi, értékteremtő vezetésére. Furcsa, hogy a hatalom soha nem ilyenekbe botlik:-) Talán keresniük kellene...

ü
bbjnick