...ami valóban van...

„… minden, ami valóban van, az elmúlt már, s (…) egyedül az van, ami valóban elmúlt. Aki ragaszkodni akar ahhoz, hogy az emberiség múltjának nincsen már tulajdonképpeni életértéke, hanem csupán figyelmeztetés vagy tanítás szempontjából hasznos a jövő számára – mert hiszen a múlt nem tud valóban cselekedni –, annak vállalnia kell azt is, hogy saját életét is a mai napig, sőt előre, az utolsó pillanatig megtagadja, mint értéktelent. Aki megérti azt, hogy a kultúra formát adás, az belátja azt is, hogy a legmagasabb formák, amelyeket megismerni az emberi szellemnek megadatott, pszichológiai értelemben mindig (…) menekülés – a jelentől – voltak.” (Johan Huizinga)

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

„Miért igaz a mondás, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja? (...) Azért, mert az emberek szeretik ugyan az igazságot, de úgy, hogy aki másvalamihez ragaszkodik, azt akarja, hogy az legyen az igazság; s mivel senki sem akar tévedni, mindenki húzódozik annak bebizonyításától, hogy tévedésben leledzik! Amiatt gyűlölik tehát az emberek az igazságot, amihez mint igazsághoz ragaszkodnak! Az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét! Becsapódni nem akarnak, becsapni inkább;  szeretik tehát az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket. Pedig bosszút áll rajtuk: ujjal mutat azokra, kik mindenképpen húzódnak a leleplezés elől, önmagát meg nem tárja fel nekik!” (Szent Ágoston)

Egyébként javaslom...

Ceterum censeo Carthaginem esse delendam! (Cato)

MAGYAR IDŐ

Mélymagyarveszély!!!

A legolvasottabb bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

E blog szerzői...

...nem sértődnek meg, nem kapnak sírógörcsöt vagy hisztériás rohamot, nem kiáltanak rendőrért, ha eltér a véleményed az övéktől.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Keresztény-blogok

Címkék

Címkefelhő

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Creative Commons Licenc

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2017.01.17. 05:11 bbjnick

És még néhány „kis szociográfia”

Címkék: média sajtó önvédelem erőszak liberalizmus magyarság törvény erkölcs rend baloldal hatalom közoktatás önismeret kisebbség vidék népirtás migráció kiszolgáltatottság cigányság hamvas béla értékvesztés megélhetési bűnözés kisebbségi jogok a magyar vidék préda szociográfia böll heinrich magyar elitek mohácsi viktória farizeizmus szabad préda balogh artúr tárgyiasítás mértékvesztés gondolatbűn karaktergyilkosság véleményterror hatalomtechnika lászló petra mucsi erika

2013. 11. 20.: Egy gondolatbűnöző a megélhetési bűnözésről

Olvasom: „...a radikális jobboldal szamárvezetőnek használva gyorsan megkonstruált egy olyan Kuncze-képet - és persze ezt rögtön kiterjesztette az egész balliberális oldalra -, mely szerint »ezek« tolerálható szociális problémának tekintik a bűnözést, mentegetik az elkövetőket, és persze ez idővel oda eszkalálódott, hogy Kunczéék egyenesen örülnek annak, ha a jellemzően vidéki magyarságot rettegésben tartják, tönkreteszik a »megélhetési bűnözők«, akikről ugye mindenki tudja, hogy »a« cigányok.” (kakukkfeszek.blog.hu/2013/11/19/erezd_a_kulonbseget_602)

...Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy ott, ahol én felnőttem a hetvenes-nyolcvanas években, a Hortobágy északnyugati peremén, a Tisza mentén, egy tanyasoron, mindig is élt egy-két (többé-kevésbé) integrálódott magyarcigány család. Kapcsolatuk a „parasztokkal” gyakorlatilag problémamentes volt. (Volt némi hajlandóságuk szomszédaik kihasználására, „kölcsönkéregettek” --- elsősorban élelmiszert, amit aztán, természetesen, soha nem „adtak meg” ---, ott felejtették a gyerekeiket a szomszédban egésznapokra stb., de arra vigyáztak, hogy soha ne lépjenek át egy bizonyos határt.) A Kuncze-féle „megélhetésibűnözéses” projekt azonban rendesen odab*szott ennek a viszonynak!

Miután tudatosult a cigányokban, hogy bizonyosfajta bűncselekményeket minden különösebb retorzió nélkül el lehet követni, módosítottak életstratégiájukon. A cigányszomszédok, akik addig (nagyjából) mindig „tisztelettel” viseltettek „paraszt” szomszédaik iránt, kezdtek tiszteletlen, majd fölényes, sőt, agresszív hangot megütni. Amit előtte soha nem mertek, elkezdtek a cigánygyerekek bejárogatni a szomszéd kertekbe és rendre megelőzni a tulajt a szüretben, s ha rájuk szóltak, ocsmány módon visszaszájaltak. Majd elkezdtek éjszakánként eltűnögetni az udvaron kinn felejtett eszközök, ezután a zárral nem zárt helyiségek kerültek sorra.

(Amikor anyám --- aki nyugdíjasként, idős, beteg szüleit gondozni költözött haza a tanyára --- először szólt a szomszéd cigányasszonynak, hogy neki szüksége van az előző éjszaka, az ámbitus alól eltűnt rézlavórra, két nap múlva a rézlavór visszakerült a helyére, amikor, hónapok vagy évek múltán, ismét szólni mert valamiféle „apróbb” lopás miatt, a cigányasszony --- aki hosszú évek óta hozzánk járt „kérni”, akinek a gyerekeit etettük, istápoltuk stb. --- már minősíthetetlen hangon leordította, mocskolni, átkozni kezdte, megfenyegette.)

Ezzel párhuzamosan egyre nőtt a cigányporták lélekszáma, egyre több „rokont” vonzott a szabadpréda.

A következő stáció a pusztítás volt. Amit nem tudtak elvinni, azt pusztítani kezdték. Ha „bementek” (értsd: betörtek) valahová, nemcsak pakoltak, de törtek-zúztak is, a kerteket letarolták, letördelték a fák ágait, széttaposták, kirugdalták a földből a még éretlen termést. Ezzel párhuzamosan a tiszteletlen hang verbális terrorra váltott: ha „paraszttal” találkoztak, köszönés helyett, rendre mocskolódással, fenyegetésekkel „kínálták meg”.

Alig több, mint egy évtized alatt, az egykor virágzó tanyasor „atomtámadás sújtotta terület”-té vált. A tanyák egykori gazdái kihaltak vagy elmenekültek, a(z „elértéktelenedett”) házak, a melléképületek cserepenként, téglánként, nyílászárónként, gerendánként szét lettek hordva, már fák sincsenek a kertekben...

A „megélhetésibűnözés” néhány év alatt hierarchikusan felépített bűnszerveződéssé, egy terület módszeres kiaknázására, lerablására irányuló maffiavállalkozássá vált, amit (vélhetőleg) jobbmódú (a bűnözésből meggazdagodott?) cigányok tartanak kézben.

(Az utolsó gazda, akiről tudok, egy-két napig élvezhette új tehene társaságát, amint először kitette a lábát a tanyájáról, ellopták azt. Nyilván, figyelték a mozgását és az első adandó alkalommal léptek. Feladta hát, ő is sorsára hagyta a tanyát.)

Köszönöm, hogy meghallgattak!... (Innét: kakukkfeszek.blog.hu/2013/11/19/erezd_a_kulonbseget_602/fullcommentlist/1#c21055275)

2014. 02. 18.: „Tulajdonképpen a cigányokat nincs jogotok megbüntetni”

Olvasom: „A Jobbik követeli, hogy távolítsák el a szélsőséges, bűnözésre ösztönző kijelentéseiről ismert cigányt, Balogh Artúrt az Összefogás képviselőjelölt-listájáról, és zárják ki az MSZP-ből. Az Összefogás 2014 és az MSZP hivatalos képviselőjelöltjeként a közös lista 106. helyét foglalja el Balogh Artúr, aki 2010-ben szélsőséges, bűnözésre uszító kijelentéseket tett a »Cigányország Királya« szövegű fejléccel ellátott »blogjában« (szó szerinti idézetek): »Cigány megélhetési bűnözést el kell tűrnötök! (...) Cigányokra filozófiai és igazságossági értelemben nem vonatkoznak a törvények. (...) Tulajdonképpen a cigányokat nincs jogotok megbüntetni. (...) A cigány származású magyar állampolgár büntethetetlen akkor amikor a családja, önmaga létfenntartása érdekében eltulajdonítja mások, vagy a többség javait. (...) A cigány jogosan lop. (...) Cigánybűnözés helyett jó lenne ha cigányönsegélyezés szóösszetételt használnának.« (...)”

(www.pestiriport.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Politika&AN=baloghartur&MN=Politika&LN=Hungarian)

Olvasom: „(...) ...vissza Balogh Artúrhoz: nem mondhatom, hogy képzetlen, hiszen politológiát tanult az egyetemen, de hogy zavaros és önveszélyes a gondolkodása, az száz. Mert ő is elfogadja a világ kettészakítottságát! (...)”

(hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20140217_Balogh_Artur_az_amokfuto)

Nem értem én ezt a rosszul színlelt döbbenetet és felháborodást a politikai közvélemény s még kevésbé a cigányjogvédők részéről! Balogh Artúr ugyanis semmi mást nem tett, mint (a maga „karakteres” módján) fölmondta a leckét, a magyarországi cigányság fejébe – több, mint két évtizede – sulykolt balliberális jogvédő „okosságokat”. Hogy a „politológiát tanult” B. Artúr mennyire nem a kisujjából szopta „sajátos” nézeteit, annak szemléltetésére álljon itt egy idézet Mohácsi Viktória (szdsz-es) európai parlamenti képviselő, cigányjogvédő egy – a közszolgálati magyar televízióban elhangzott – 2009-es nyilatkozatából:

...„M.V.: - ...amikor egy diszkóverekedés van, vagy tyúklopás van, ez nem azt jelenti, hogy nem követnek el cigányok bűncselekményeket, hanem azt jelenti, hogy éppen egy egyén azért teszi, mert éhes a gyereke, mert cigányozott Cozma, feltehetőleg, vagy nem tudom ott mi volt a motiváció, de ott egy diszkóverekedés történt, nézeteltérés történt és az olaszliszkai gyilkosságot is ide lehet sorolni. Azért torolták meg nagyon rossz módszerrel azok a szülők, rokonok, akiknek a gyermekét ez a pedagógus megsértette, vagy történt egy olyan baleset, vagy balesetnek tűnő esemény. Ezért volt ez a gyilkosság és nem azért, mert ők magyar nemzethez, csoporthoz tartozó egyéneket akarnak gyilkolni, tehát amikor a gárdisták, a Magyar Gárda, a Jobbik és egyéb más szélsőséges csoportok azt hangoztatják, hogy a magyarok elleni bűncselekményeket a cigánybűnözők követik el, akkor súlyos mondatokat mondanak, aminek a vége akár lehet összecsapás is. Itt nem etnikai konfliktusról van szó, mert nem két csoportnak a harcáról van szó, hanem az egyik csoportot üldözik, a másik csoport pedig gerjeszti, hogy e a hangolt még jobban látható legyen. (…)” [Az elgépelések az MTV honlapjáról származó eredeti szöveg sajátosságai; a szöveghűség végett ezeket is bennhagytam az idézetekben.]...

(Innét: neonepiprimitiv.blog.hu/2009/03/05/allitsatok_meg_m_v_t)

Ki mi(n)t vet, úgy arat, kedves balliberális jogvédők!

÷÷÷

A „cigány”(ság) a bbjnick.blog.hu-n: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=cig%C3%A1ny&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

2014. 04. 27.: „Most mindannyian Mucsi Erikák vagyunk”*

„(...) Így működik a véleményterror! Rástartolunk egy személyre, ezzel fenyegetettségérzetet ébresztünk másokban is, így visszük át az akaratunkat. (...) Mindig személyre támad a »demokratikus közvélemény«. Megpróbáljátok ellehetetleníteni, egzisztenciálisan tönkretenni áldozatotokat, hogy az ő sorsából más is tanulja meg a »miheztartás végett«-et. (...)” (koznaplo.blog.hu/2014/04/26/nacizmus_a_birosagon_itt_tartunk?fullcommentlist=1#comments)

2012. december 4-én írtam: ...Amikor M.-t meghurcolták k_ssoltatok (s ma is, amikor már az egzisztenciájára törnek, ma is k_ssoltok), amikor Sch.-et lincselték, tapsoltatok, éljeneztetek, amikor J. és S. megfojtásán serénykedtek/serénykednek alakoskodtatok/alakoskodtok, amikor a legsötétebb, legszemérmetlenebb és legaljasabb módon (ávóstempó) a s_ggfej Gy. és bandája (s velük a törvényesség utolsó szikráinak is) elpusztításán munkálkodnak, együtt röhögtök, hörögtök, vonyítotok a gazemberekkel --- amikor ti kerültök sorra, (...), már (senki) nem lesz, aki megszólaljon (vagy akár csak egy imát is elmondjon) értetek... (bbjnick.blog.hu/2012/12/04/_amikor_ti_kerultok_sorra_683)

*jobbegyenes.blog.hu/2014/04/26/mindannyian_mucsi_erikak_vagyunk

÷÷÷

A véleményterrorról a bbjnick.blog.hu-n: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=v%C3%A9lem%C3%A9nyterror&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Az embervadászatról a bbjnick.blog.hu-n: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=embervad%C3%A1&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

÷÷÷

Apdét vagy kiegészítés, 2014. április 27.:

Szerény észrevételek a „Mucsi Erika-ügyről”...

...Heves támadások érik balliberális/emberijogista/ántifáscista (mindösszességében: liberálbolseviki) megmondó és mozgalmász részről Mucsi Erika bírónőt (természetesen, szigorúan a személyét!), mert „egy ítéletének indoklásában szociológiai megállapításokat merészelt tenni a cigányságra vonatkozólag” és/vagy mert „mocskos, náci kurva”. Ezek a támadások, amellett, hogy (a megszokott) kétségbeesett liberálbolseviki kísérletek a közbeszéd tematizálására és (mindenek előtt) a véleménymonopólium magukhoz ragadására, ugyanakkor látványosan szemléltetik a liberálbolsevizmus „elviselhetetlen könnyűségét” (vagy ha úgy jobban tetszik: értelmetlen és tarthatatlan voltát) is.

Mert mi is a bírónő „bűne”?

Aki akkor és ott volt, emlékezhet rá, hogy az 1980-as évek második felében tömegével jelentek meg szociológiai vizsgálatok, szociográfiák, miegymások, a magyarországi cigányságról --- még az irodalmi folyóiratok is ilyesfélékkel voltak tele. Majd, 1990 után, ezek a munkák, mivel nem feleltek meg az új ideológia és a politikai korrektség kritériumainak, inkább gyorsan, mint lassan, háttérbe szorultak, sőt, egyeseknek egyenesen kínosakká kezdtek válni. Többek maguk, ezen dolgozatok szerzői is azt kezdték vallani, hirdetni, hogy a „cigányproblematika” alapvetően nem szociológiai, hanem jogi (emberijogi) probléma. Azok pedig, akik (szakmájuk szabályai szerint) korrekt kutatásokat igyekeztek végezni a témában, „jogvédők” célkeresztjébe kerültek, bírálatoknak, támadásoknak tették ki magukat --- nem meglepő tehát, hogy meglehetősen kevés használható „cigánytematikájú” szociológiai anyag/szociográfia áll rendelkezésünkre az elmúlt két évtizedből.

Nem bizarr, hogy azért bírálják a „jogvédők” a bírónőt, mert társadalomtudományos, szociológiai kérdésekbe „nyúl bele a jog eszközével” --- holott ők, a „jogvédők”, negyedszázada folyamatosan ezt teszik?! Nem arról van-e sokkal inkább szó, hogy ugyanazt az ideológiai nyomást/terrort igyekeznek gyakorolni „jogvédőink” a jogalkalmazás terén is, amivel a társadalomtudományos kutatásokat már ellehetetlenítették?! (Nézzük logikusan: ha a „cigányproblematika” alapvetően nem szociológiai probléma, hanem jogi, ha a kutatók, társadalomtudósok tevékenységét a jogászok fölülbírálhatják, akkor a problémakezelés és megoldáskeresés kényszere is a jog oldalára kerül! Vagy ezen speciális esetben (is) vannak jogászok és vannak jogászabbak, van jog és van jog fölötti jog?!)

Itt is, most is, mint általában, ha konkrét problémák kezelésére kerülne sor, a maga leplezetlenségében tárul elénk a liberálbolsevizmus nyomorúsága: a „Mucsi-ügy” egyértelműen rávilágít, hogy mennyire tarthatatlan és társadalmilag mennyire veszélyes az az „emberijogista” taktika, mely szerint gátoljuk a társadalomkutatókat a tényfeltárásban, ha nem az ideológiánkat alátámasztó eredmények születnek egy (adott) kutatás során, akkor a kutatót megbélyegezzük, mint politikailag inkorrektet, mint szakmailag alkalmatlant, s ha a törvényhozás vagy a jogalkalmazás próbál a „cigányproblematikához” hozzányúlni, azt pedig a társadalomtudományos kutatások, a rendelkezésünkre álló adatok, információk elégtelen voltára és a jogászok szociológiai inkompetenciájára hivatkozva utasítjuk el...

2016. 12. 15.: Egy szelet PISA

Idézek 1 párbeszédből 1 kommentsorból (mandiner.blog.hu/2016/12/13/a_pisa_esete_a_magyar_valosaggal?full_commentlist=1#comments):

– Mi volna, ha úgy tekintenénk a dolgokra, ahogyan azok vannak? „1999-ben az általános iskolai tanulók 11%-a volt HH-s és HHH-s (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű), 2006-ban 33%-uk, 2010-ben 46%-uk” — ugye, nem nehéz kitalálni, hogy ennek milyen következményei vannak a PISA-eredményekre? A PISA-teszteket a városi gimnáziumok tanulói, nyilván, hellyel közel ugyanolyan eredménnyel töltik ki, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt, azonban a magyar közoktatás „gyerekanyaga” az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A „szagképzők népe” esetében nem az a kérdés, hogy milyen eredménnyel tölti ki a PISA-feladatlapot, hanem az, hogy hajlandó-e egyáltalán foglalkozni vele (keress meg szakképzős tanárokat és beszélj velük: el fogják neked is mondani, hogy tanulóik egy jelentős része „elvből” érintetlenül adja be a különböző kompetenciavizsgálatok íveit, mert azok ki nem töltése nem szankcionálható, akkor pedig minek strapálja vele magát?!). A napokban mesélte egy szakképzős tanár, hogy szeptemberben huszonnégy fővel indult az osztálya, mára tizenhárman kimaradtak, egyszerűen nem járnak iskolába. Milyen PISA-eredmények születhetnek ilyen viszonyok között?

– És, akkor most hányom a falra a borsót. Ebben a korban már hiába szankcionálnak, legfeljebb még többen kimaradnak. Azt kéne elérni, hogy az első négy évben ne maradjanak le a család által nem segített gyerekek. Pénz, tanárra, pihent tanárra, aki délután el képes magyarázni azt, amit a család otthon nem. Ha lemarad, és már nem érti, akkor mit vársz tőle, mármint a gyerektől. De ezzel senki nem hajlandó foglalkozni, pontosabban volt pár kisebb közösség, de kinyírják őket is, pedig az is kevés volt.

– Nos, nem tudom, neked milyen felzárkóztatós jellegű tapasztalataid vannak, én egy időben, egy civil szervezet keretein belül, vettem részt hét-tíz év közötti cigány gyerekek délutáni foglalkoztatásában-korrepetálásában. Nagyon különböző hátterű gyerekekkel találkoztam, voltak rendezett családból érkezőek és nagyon zűrös (és még annál is zűrösebb) hátterűek is. Képességek tekintetében is nagyon különböztek, voltak, akiknek vágott az esze, mint a beretva és voltak extrém módon buták is. Mivel sokat voltunk együtt, ezért (mint hasonló korú gyerekeknél lenni szokott) elég mélyen a bizalmukba fogadtak. Meséltek ezt, meséltek azt, az otthoni dolgaikról, egymás közti viszonyaikról és innét tudom, hogy már egy hét-tíz éves cigány gyerek számára is evidencia, hogy a magyarokban nem szabad megbízni, mert a magyarok megjátsszák magukat, alakoskodók, képmutatók. Kevés dologban volt egyetértés kis tanítványaim között, ebben igen. Ők ezt otthon így hallják, így tanulják. Egy hét-tíz éves gyerek ezt még elfecsegi a tanítójának, egy idősebb, már nem fecseg, hanem e szerint él. Mit tudsz te a szülők, a nagyszülők által beégetett alapigazságokkal szembeállítani?

– Na, ez jó. „...innét tudom, hogy már egy hét-tíz éves cigány gyerek számára is evidencia, hogy a magyarokban nem szabad megbízni, mert a magyarok megjátsszák magukat, alakoskodók képmutatók. Kevés dologban volt egyetértés kis tanítványaim között, ebben igen. Ők ezt otthon így hallják, így tanulják.”. Mert a magyaroknak nem evidencia, hogy a cigányokban nem lehet megbízni, meg még buták is, akkor hogyan tovább, sehogy? Én úgy gondolom, hogy a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni, és megbontani ezt a bizalmatlanságot, de biztosan hülye vagyok.

– Te biztosan hülye vagy, de a kérdésem nem erre irányult! ;-) A kérdésem arra irányult, hogy mit tudsz te a szülők, a nagyszülők által beégetett alapigazságokkal szembeállítani vagy ha így könnyebben érthető, hogyan bontanád meg a bizalmatlanságot?

– Te a szülők által beégetett alapigazságokról beszélsz, ami ellen szerinted nem hoztam fel semmit. Először is, az előítélet nem alapigazság, egyik részről sem. Ezt írtam: „Én úgy gondolom, hogy a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni, és megbontani ezt a bizalmatlanságot”. Mondjuk megfelelő támogatással felnevelni egy esélyesebb generációt a hátrányos helyzetűek közül is. Nem mind okos, de nem is mind buta, ahogy a „fehérek” között is van buta, mint pl. te. Tudod, én mondhatom magamra, hogy biztosan hülye vagyok, de úgy néz ki, te vagy az aki pár sort sem képes értelmezni.

– Azt, hogy te mondhatod magadról, hogy biztosan hülye vagy, mert biztosan hülye vagy, szerintem, már többszörösen túltárgyaltuk, ám arra a kérdésre, hogy hogyan bontható le a cigányokban élő bizalmatlanság a magyarokkal szemben, továbbra is adós vagy a válasszal! Az, hogy „a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni” semmire sem válasz, egyrészt, mert a jobb alapokkal indulók, köszönik szépen, nem kérnek a mi segítségünkből, remekül elvannak nélkülünk is, másrészt, mert ez a bizalmatlanság nem szociális helyzet vagy értelmi képességek kérdése, hanem kulturális, szociokulturális adottság. Amíg a „cigánykérdésből” a jogvédők nem fabrikáltak „emberijogi” kérdést (az 1990-es évek elejéig) rengeteg szociográfia, szociológiai és (mai fogalmaink szerinti) kultúrantropológiai tanulmány jelent meg Magyarországon a cigányság ön- és magyarságképéről (is). Ezekből bárki kiolvashatja, hogy, bizony, a magyarországi cigányok ön- és magyarságképe a rendszerváltásig megőrizte erősen archaikus, törzsies jellegét. Az elmúlt negyed század (bár már rég nincs szakember, aki ezt a kérdést kutatni merné, pláne, írni is merne róla), nyilván, nem előnyére változtatta meg a viszonyokat, hisz a cigányok legnagyobb része szabályszerűen „kizáródott” a társadalomból, a munkaerőpiacról való kiesésével elveszítette korábban még meglévő kapcsolatait is a többségi társadalommal és a módszeres ideológiai-politikai célzatú „emberijogi” uszítás sem tett jót a cigányok és a magyarok együttélésének. Mi hát a teendő?

2017. 01. 13.: László Petra díjai

...Az index.hu olyan fotóval illusztrálta anno a László Petra buktatásáról hírt adó cikkét, amin világosan látszik, hogy L. P. nem buktathatta fel a szírt. [http://index.hu/belfold/2015/09/09/7_ev_bortont_kaphat_a_szelsojobboldali_teve_operatore/] De ez, természetesen, sem az index.hu-t, sem lincselkedhetnék olvasóit a legkevésbé sem zavarta... (http://mandiner.hu/cikk/20170113_terrorizmussal_kapcsolatban_korozott_noket_fogtak_roszkenel#comment5435157)

1. ...ha valaki egy kiszolgáltatottal való együttérzésre vágyik, akkor vele együtt érezhet... (2015. szeptember 10.)

Ha áldozatot keres ma egy keresztény, akkor a szabad lincselésre odadobott operatőrnő* valóban áldozat, ha valaki egy kiszolgáltatottal való együttérzésre vágyik, akkor vele együtt érezhet. A lincskultúra szennysajtója által a sötét, narcisztikus, hedonista, gyűlölettől és izgaloméhségtől tomboló tömegnek odavetett nő, akinek fészbukcsoport alakul a tönkretételére, ad absurdum, megsemmisítésére. No, ő áldozat!

*http://444.hu/2015/09/08/laszlo-petra-menekult-gyerekeket-rugdoso-operator-maris-negativ-vilagsztar-lett/ & http://nepszava.hu/cikk/1069185-laszlo-petra-szegyenfal---igy-nez-ki-egy-menekultgyerek-rugdoso

Apdét vagy kiegészítés:

„Őszintén sajnálom a történteket. Csak mostanra tudtam összeszedni annyira magam, hogy írjak. Gyakorlatilag sokkos állapotban vagyok attól, amit csináltam és attól, amit csináltak velem.

Kamerával forgattam, több száz migráns kitört, áttörték a rendőrkordont, egyikük nekem rontott és én megrémültem. Féltem, ahogy özönlöttek felém, és akkor elpattant bennem valami. Kamerával a kezemben nem láttam, hogy kik jönnek felém, csak arra gondoltam, hogy megtámadtak és meg kell védenem magam. Nehéz jó döntéseket hozni olyankor, amikor az ember pánikban van és sok száz ember rohan szembe vele. Nekem akkor, abban a pillanatban ez nem sikerült. Nagyon sajnálom a történteket és családanyaként külön sajnálom, hogy a sors pont egy gyereket sodort az utamba, ezt akkor nem is észleltem. Pánikba estem, ahogy látom magam a felvételeken, mintha nem is én lennék. Tettemet őszintén megbántam, és vállalom érte a felelősséget.

Nem vagyok szívtelen, gyermekeket rugdosó rasszista operatőr. Nem szolgáltam rá sem az ellenem folyó politikai boszorkányüldözésre, sem a mocskolódó, sokszor halálos fenyegetésekre. Csak egy nő vagyok, egy azóta munkanélkülivé vált kisgyerekes anyuka, aki egy pánikhelyzetben hozott egy rossz döntést. Őszintén sajnálom.

László Petra”

(http://mno.hu/belfold/megszolalt-a-rugdosodo-operator-laszlo-petra-1303854)

Újabb apdét vagy kiegészítés:

...Bizton ki mernétek jelenteni, hogy az operatőrnő buktatott és nem a feléje zuhanó migráns elől elugorva, egyensúlyát veszítve, nyújtotta ki a lábát? Mert én nem.

Akárhogy is történt, a 444 elmérte a f_szát. Egy kis nyilvános lincseléssel akart kedveskedni, kielégíteni alemberi törzsközönségének kövezhetnékjét, de lám, a dzsihád propagandaeszközévé, szimbolikus jelentőségűvé vált a manipuláltan tálalt jelenet*! T_kön lőtte magát a patkánysajtó, megköszönhetik majd nekik elvbarátaik és gazdáik, ha egy-két muszlim harcos az általuk szállított hamis propaganda hatására vágja el a gigájukat...

*http://m.cdn.blog.hu/ma/mandiner/image/1509/hasan_abadi_gancs_es_beke.png

(http://hazafias.blog.hu/2015/09/10/_ha_valaki_egy_kiszolgaltatottal_valo_egyutterzesre_vagyik_akkor_vele_egyutt_erezhet/full_commentlist/1#c28057238)

Még újabb apdét vagy kiegészítés:

Ezen a felvételen egyértelműen látszik, hogy nem az operatőrnő buktatta fel a futó férfit:

https://www.facebook.com/jasonmillmusic/videos/vb.109662802398899/1024979784200525/?type=2&theater

A gyűlölet, a lincselkedhetnék, a kövezhetnék rossz tanácsadó!

2. L. P. elveszett tisztessége (2015. szeptember 15.)

Az első felvételen tüntető migránsok épp áttörnek egy rendőrkordont. A kordon előtt számos fotós és operatőr dolgozik. Egyikük, L. P. operatőrnő, amikor megnyílik mögötte a rendőrök sorfala, az eseménynek háttal állva forgat. Mikor a kitörés jellegzetes hangjaira odafordul, egy futó migráns nekiütközik. Megfordulni, elfutni nincs sem ideje, sem módja, bal felől egy, a tömeg elől menekülő fotós, jobb felől rohanó migránsok zárják el az utat. L. P. egy ívelt rúgással elrúgja oldalra az abban a pillanatban elé érkező migránst, majd újra emeli a lábát és rúgó lába, egészen pontosan sípcsontja, egy apja kezét fogó s vele együtt szaladó kislány térdével ütközik. Ekkor némi üres tér keletkezik L. P. előtt, lehetőséget adva, hogy megforduljon és elfusson.

A második felvételen rendőrök üldöznek, próbálnak elfogni, összeterelni szétszaladó migránsokat. Egy hétéves forma fiút magához ölelő férfi igyekszik kiszabadítani magát egy, a kabátját markoló rendőr fogságából. Miután kitépi magát a szorításból, futva próbál menekülni. Két operatőr, egyikük L. P., a jelenetet szemből fényképezi és amikor a férfi kiszabadul és félig rohanva, félig már esve megindul feléjük, utat nyitnak előtte (L. P., miközben hátralép, némiképp egyensúlyát veszti és bal lábát kinyújtva próbálja visszanyerni azt). A férfi a két operatőr közötti résen átesik, majd feláll és kiabálni kezd a rendőrrel.

A két felvételt egy magyar balliberált gonzó site nyomán a világsajtó is átveszi, nagy hírportálok, világlapok internetes oldalai közlik, mint a migránsokat sújtó magyarországi terror bizonyítékait: Magyarországon kislányokat rugdosnak és kisfiukat magukhoz szorítva menekülő migráns apákat buktatnak föl náci médiamunkások. A tétel (Magyarország embertelenül bánik a migránsokkal) vizuális megjelenítője: L. P. operatőrnő. A hír nyomán tömeghisztéria tör ki, a humanista közvélemény L. P. méltó megbüntetését, ad absurdum, megsemmisítését követeli; az operatőrnőt néhány órán belül elbocsátja munkáltatója, balliberális politikai szervezetek feljelentést tesznek ellene „közösség tagja elleni erőszak” címén; másnapra már egy radikális iszlám szervezet is vérdíjat tűz ki a fejére…

...A Katharina Blum elveszett tisztessége vagy: miből lehet erőszak, és mit tehet velünk c. Böll-kisregény — ugye, ismerjük valamennyien?! — először 1974-ben jelent meg, s rövidesen kultuszkönyvvé is vált, főként a baloldali értelmiségiek körében, akik a társadalom képmutatására és az előítéletekre mért erős ütésként ünnepelték a művet. Az elmúlt negyven év beláthatatlan mértékű és hatású változásokat hozott a társadalom „nyitottsága” irányába, azonban a Katharina Blum... mégsem veszített időszerűségéből, épp ellenkezőleg, soha sem volt még olyan aktuális, mint épp napjainkban.

(...)

Ma olvasva Katharina Blum története már-már evidensnek tűnik, összehasonlíthatatlanul köznapibbnak, mint a mű születése idején tűnhetett. Hogyan lehetséges az, hogy miközben jogok és szabadságok tekintetében még soha nem voltunk annyira bővében, mint manapság, méltóságunk mégis sérülékenyebb, kiszolgáltatottságérzetünk — tovább megyek: kiszolgáltatottságunk — nagyobb, mint kevésbé individualizált korokban? Talán (Böll nyomán haladva) a kulcs, méltóságunk kulcsa, nem abban keresendő, hogy miként tekintünk magunkra, hanem abban, hogy miként tekintünk egymásra?...*

*http://bbjnick.blog.hu/2015/06/09/_vagy_mibol_lehet_eroszak_es_mit_tehet_velunk

3. …miért is „menthetetlen és igazolhatatlan”…? (2015. szeptember 21.)

1 jegyzet

…Egyszer valaki már tényleg mondhatna egy épkézláb magyarázatot arra, hogy miért is „menthetetlen és igazolhatatlan” reakció az, ha valaki a hátulról rázúduló tömeg felé fordulva és az előlük való elfutás lehetőségében meggátolva elrúgja maga elől az épp felé rohanókat?! Mit kellett volna tennie? Behunyni a szemét, hagyni magát föllökni és megtaposni? (Ha nem egy „nemzeti radikális”, hanem egy mainstream vagy liberálbolsi médium operatőrnőjével esik meg az eset, most hősként ünnepelnék, sztárolnák a lélekjelenlétéért, nemde?) Szóval, hogy is van ez?... (http://jobbegyenes.blog.hu/2015/09/20/a_lefejezett_merkel_es_a_meglincselt_laszlo_petra_sirva_rohogos_ancmacio_a_migracios_valsagrol#comments)

4. Emlékeztek még László Petrára? (2016. január 25.)

Felizzott a „közvélemény”; a politikai elit, a sajtó és az internetes platformok közönsége egyaránt igyekszik mihamarább mélységes erkölcsi felháborodásának hangot adni, mert a 888.hu újraközölte T. J. mszp-s politikus feleségének kb. két évtizedes erotikus fényképeit (azidőtájt T. J.-né, született R. T. hivatásos fotómodell volt és bájaival volt tele a korabeli „szaksajtó”). Sehr gut! Nekem csak egy (pontosabban: három) kérdésem volna:

...Emlékeztek még László Petrára? Mit műveltek, mit műveltetek vele? Érdekes, hogy akkor elmaradt a felháborodás! Egy kétségbeesett, kiszolgáltatott nőt lincselt a patkánysajtó és lincselt a csőcselék és senkinek nem sajogtak az erkölcsei! Ez volna a közerkölcs?... (http://media.mandiner.hu/cikk/20160124_g_fodor_gabor_a_konzervativ_ujsagirasrol#comment325497)

Apdét vagy kiegészítés:

„(...)

A farizeizmus nem szimpla képmutatás, hanem kidolgozott életrend, és nem azon alapszik, hogy valakinek a vásáron vemhes szamarat adok el, holott a szamár nem vemhes, hanem morálisan intakt, sőt magasrendű embernek tüntetem fel magam, aki a humánus értékek megvalósítását tartja fontosnak, holott kizárólag világi gyarapodásra törekszem és a morális magatartást fedezéknek használom fel

(...)

A farizeizmus egzisztenciális életszerkezet, amelynek értelme a következő:

— aki azt kívánja, hogy a társadalomban komolyan vegyék, annak erkölcsi értékeket kell megvalósítani (tisztesség, becsület, igazmondás, segítő készség);

— aki azt kívánja, hogy gyarapodjék, annak fel kell ismernie, hogy erkölcsi magatartással célhoz nem ér, s így tisztességet, becsületet, igazmondást, és így tovább, mellőznie kell.

A kettő együtt nem megy. A farizeizmus azt csinálja, ami nem megy, és azt szisztematikusan kiépíti, a gyarapodás életrendjét a morális maga tartás látszatával fedezi.

(...)

A farizeus morál a hírben, tekintélyben, vagyonban, hatalomban való gyarapodásnak önvédelmi stratégiája, hogy az ember szociális súlyát megőrizze. Az ember azt akarja, amit nem lehet, egyszerre az életben győztesnek és emberileg igaznak lenni. Nem vemhes szamarat vemhesnek eladni nem lehet, mert az vásári trükk, gazdasági sérelem, a szocialitás síkján lezajlott egyszerű csalás és jogi eset. A farizeizmus azzal, hogy kizárólag világi gyarapodásra épített életrendjét morális képmutatással fedezi és nemcsak meg akar gazdagodni, hanem intakt fensőbbség látszatában kíván élni, az nem trükk, és nem csalás és nem jogi eset, de még csaknem is immoralitás, hanem léthazugság, mert nem tárgyi tény, hanem lényének valódi arca felől téveszt meg. A farizeizmus nem társadalmi és nem morális romlottság, hanem organizált létkorrupció. A farizeizmus az antikrisztusi egzisztencia legelső és legáltalánosabb megnyilatkozása.

(...)” (Hamvas Béla, 1963 --- http://hamvasbela.uw.hu/Antikrisztus.htm)

5. László Petra díja (2016. október 20.)

Olvasom: „Lustaság és nyelvtudás hiánya miatt véget ért a röszkei esést produkáló szír menekült fociedző spanyolországi karrierje. Az őt tavaly nem felrúgó László Petra közben díjat kapott. Utóbbi miatt megy a hörgés, pedig dolgozni nem szégyen – utóbbit üzenjük innen Oszama al Abd al Mohszennek is. László Petra díjat vett át Lezsák Sándortól! Jaj! Jaj! Meg pfjuj és pfuj! Megy a hörgés rendesen a hírre [http://444.hu/2016/10/17/laszlo-petra-dijat-vett-at-lezsak-sandortol-a-lakiteleki-filmszemlen], mert hát László Petra nyilván nem dolgozhat, ergo nem készíthet filmet sem; ha meg ez így van, akkor abból logikusan következik, hogy jó filmet sem készíthet, abból meg az következik, hogy díjat sem kaphat. Tök logikus tényleg, nem? (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20161019_lustasaga_miatt_elvesztette_munkajat_a_felbukott_szir_fociedzo)

Az elmúlt héten, nagyjából egy évvel a László Petra ellen indított, nemzetközivé hízott (pontosabban: hizlalt) és alapvetően ideológiai és politikai motiváltságú hecc- és lincskampány kezdete után, mely kampány következményeként nem csak állását veszítette el, de az élete is veszélybe került (többek halálosan megfenyegették, köztük radikális iszlamista szervezetek is), a Lakitelki Filmszemlén díjakat kapott (a Magyar Művészeti Akadémia 500 000 forintos, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum 100 000 forintos, a Magyar Idők 100 000 forintos, az ECHO Televízió és a Magyar Hírlap különdíját, valamint a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium és a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 25-25000 forintos különdíját) László Gábor (rendező) Nemzetidegenek című 1956-os témájú dokumentumfilmje. A díjátadón László Petra (a film szerkesztője) is megjelent, mi több, díjakat is ve(hete)tt át. A leterített préda nem vérzett ki, lábra állt és megpróbál elindulni. Ám a falka résen van és amint a préda mozdul, nyomban csaholva, vonyítva, üvöltve vetik rá magukat, fogják, harapják, tépik: a tavalyi hecc- és lincskampány elindítója, a 444.hu „riasztása” nyomán ismét megtelt a „jóoldali” sajtó László Petra elleni támadásokkal. Vajon, mi ebből a tanulság? Aki helyesen válaszol, esélyes egy László Petra-díjra...

6. Cím nélkül (2017. október 13.)

Olvasom: „Garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta első fokon a Szegedi Járásbíróság csütörtökön László Petrát, aki 2015 szeptemberében Röszke külterületén a rendőrsorfalat áttörő migránsokat rúgott meg. (...) Nánási Illés bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a vádlott a társadalmi normákkal nyíltan szembehelyezkedő magatartása alkalmas volt arra, hogy a jelenlévőkben és a történtekről híradásokat látókban megbotránkozást, felháborodást váltson ki. A bíró leszögezte, semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá az operatőr védekezését, mely szerint jogos védelmi helyzetben volt és az őt érő támadást próbálta elhárítani. A vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezést jelentette be, így a döntés nem jogerős.” (http://pestisracok.hu/garazdasagert-iteltek-el-laszlo-petrat/)

...Értjük, ugye? László Petra garázda, mert nem bizonyítható, hogy nem garázda. Ma már nincs bíró, aki korrekt ítéleteket merne hozni, mert fél, hogy őt is meglincselik. (Emlékszünk még Mucsi Erika esetére? [http://bbjnick.blog.hu/2014/04/27/_most_mindannyian_mucsi_erikak_vagyunk] Őt addig támadták, míg kénytelen volt nyugállományba vonulni.) Inkább hoznak a bírók egy hülyeítéletet és (a fellebbezés nyilvánvalóságának tudatában) átpasszolják a balhét következő fokra... (Innét: http://mandiner.blog.hu/2015/11/06/nem_terrorista_a_fel_nem_rugott_migrans_fociedzo#comments)

...Ami ma Magyarországon történik a kultúrában, oktatásban, igazságszolgáltatásban stb., az tragikusan hasonlít arra, ahogyan 1945 és 1948 között a kommunisták megbénították, majd áthangolták az intézmények működését a saját elképzeléseik és igényeik szerintire. És a politika akkor is csak bambán nézte vagy (hogy „demokratikus jópontokat” szerezzen) még hülyén asszisztált is hozzá. A végeredményt valamennyien ismerjük!... (Innét: http://bbjnick.blog.hu/2016/11/15/tragikusan_hasonlit_arra_545)

2017. 01. 15.: Három másodperc (a)vagy jogos védelmi helyzet

A László Petra-ítélet (mely szerint, ha valakire hátulról rázúdul egy kordont átszakító tömeg, akkor három másodpercen belül köteles felismerni, mérlegelni és a legkényesebb ízlésnek is kifogástalan módon lereagálni a helyzetet, mert ha, ne adj Isten, megrémül, megzavarodik és hadonászni vagy rugdalózni kezd, akkor a független magyar bíróság pillanatokon belül garázdává nyilváníthatja) eszembe juttatott egy, az 1990-es években megesett esetet.

Egy igen kedves idős ismerősöm, M. bácsi, aki évtizedekig alföldi tanyáján gazdálkodott (igen magas színvonalon és igen eredményesen), egy éjjel zajra ébredt. Nem az az ijedős típus, így félálomban, ahogy volt, kikászálódott az ágyából és elindult a sötétben a zaj forrása felé. A konyhájáig jutott, ahol, mint később kiderült, két cigány suhanc kutatott. Egyikük, mikor a gazda belépett, jobbnak látta kereket oldani, a másikuk azonban gondolkodás nélkül nekiugrott az öregnek és nekitaszította a konyhaasztalnak. M. bácsi próbált támaszkodni arra, amire, kapaszkodni abba, amibe tudott és a keze alá került az asztallapon fekvő kenyérvágó kés. Egy pillanatig nem mérlegelt, nem mintha erre ideje és módja lett volna, (valószínűleg még estében) a késsel maga elé csapott és combon szúrta a (magát éppen rávető) támadót. A sérülés nem volt komoly, a cigány suhanc elszalad, de később kórházba került sebével és (most lepődjünk meg! vagy mégsem?) a családja feljelentette a gazdát. Hosszú rendőrségi és bírósági procedúra vette kezdetét (az ügy részleteit és lefolyását nem ismerem), amelynek végén idős ismerősöm ugyan mentesült mindenféle felelősségre vonás alól, de a megpróbáltatások egy életre elvették kedvét a gazdálkodástól. Állatait, mezőgazdasági gépeit eladta, példásan kiépített, karbantartott és elsőrangúan felszerelt tanyáját, mivel vevőt nem talált rá, egy-két év alatt szétlopták, széthordták a „megélhetési bűnözők”, rég hűlt helye sincs már; ám ő, M. bácsi, még ma is él és (aki ismeri a magyar vidék elmúlt negyed századának viszonyait bizonyára egyet ért velem) ez egyáltalán nem kis eredmény!

S hogy mi köze ennek a történetnek a László Petra-ügyhöz? Mit ne mondjak, számos! Ami közvetlenül eszembe juttatta az az ominózus „három másodperc”. Az a három másodperc, ami idős ismerősöm számára a megmenekülést (könnyen lehet, hogy az életben maradást), László Petra számára pedig (láthatóan) a garázdává válást jelentette. Mert mire is elég három másodperc? Aki élt már át komolyabb közlekedési balesetet (sajnos, én már kétszer is), az tudja, hogy egy klasszikus karambol nagyjából ennyi idő alatt zajlik le. Első közlekedési balesetem során, amely munkahelyi baleset volt és a munkatársam vezetett, belé hajtottunk az előttünk hirtelen fékező autóba, majd a minket követő autó belénk (kb. három másodperc), a második balesetem során, amikor egy rokonom családjával ültünk az autóban és a rokonom vezetett, egy mellékútról hajtott belénk egy autó viszonylag nagy sebességgel és átlökött minket a szemközti sávba, majd, miután rokonom reflexeinek köszönhetően, mivel jobbra rántotta a kormányt, elkerültük a szembejövőkkel az ütközést, belecsapódtunk a jobboldali szalagkorlátba (kb. három másodperc). Mivel mindkét alkalommal utas voltam, módomban állt volna pontosan megfigyelni az eseményeket, de többszörös tapasztalatból mondom, nem lehet: három másodperc alatt egy krízishelyzetben nemhogy átgondoltan reagálni, de azt felismerni és mérlegelni sem lehet. Ilyenkor vagy megbénulunk vagy reflexszerűen cselekszünk; magam is, passzív résztvevőként, csak utólagosan, lépésről lépésre végiggondolva tudtam rekonstruálni a történteket.

Kérdezem hát szeretettel! Miben különbözik az egyik válsághelyzetben lévő ember három másodperce a másik válsághelyzetben lévő ember három másodpercétől?

(A bejegyzés(részletek)) Innét: bbjnick.blog.hu

÷÷÷

Apdét vagy kiegészítés, 2018. 10. 30.:

„Bűncselekmény hiányában felmentette kedden a Kúria kolléganőnket, László Petrát, akit korábban garázdaság miatt első, majd másodfokon is elmarasztaltak a bíróságok, mert a vád szerint 2015 szeptemberében migránsokat rúgott meg Röszkén, amikor a tömegbe verődött illegális bevándorlók áttörtek Magyarország államhatárán. A Kúria megítélése szerint operatőrünk nem követett el garázdaságot, igaz, a legfelsőbb bírói testület nem találta megalapozottnak a védelem érvelését sem, amely szerint László Petra jogos önvédelmi helyzetben volt, amikor a munkája közben elkezdtek felé tömegesen rohanni a migránsok.

László Petrát korábban a Szegedi Járásbíróság, majd a Szegedi Ítélőtábla is három év próbára bocsátotta; az ügy azért kerülhetett a Kúriára, mert másodfokon az ügyészség lényegesen több súlyosító körülmény miatt kérte kolléganőnk elmarasztalását. A Kúria kedden kihirdetett állásfoglalása szerint a garázdaság megvalósulásához szándékosság kell, illetve annak ismérve az is, hogy csak kirívó, a társadalomra nézve veszélyesnek minősülő cselekedetek esetén állapítható meg. Bár a Röszkén történtek bejárták az egész világsajtót, a Kúria szerint kolléganőnk viselkedését nem az eset nyomán kialakult tömeghisztéria, hanem kizárólag az államhatáron történt tömegjelenetek fényében kell megítélni. Az ítélet szerint László Petra ugyan nem volt jogos védelmi helyzetben, de a bíróság elfogadta a védekezésének azt a részét, hogy komoly félelem uralkodott el rajta, amikor a migránsok áttörtek a határon, és elkezdtek özönleni felé.” (https://pestisracok.hu/jogeros-buncselekmeny-hianyaban-felmentette-a-kuria-a-pestisracok-hu-operatoret-laszlo-petrat/)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarido.blog.hu/api/trackback/id/tr4815542692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása