„Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még helyeselnek is.” (Róm 1,32)
Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:
– Mi értelme van egy ilyen pridenak? Komolyan nem értem. Magyarországon minden felnőtt azzal dughat akivel csak akar minden földi jogkövetkezmény nélkül. Mit akarnak még ennél többet, aranyórát lánccal?
– Azt akarják, hogy eszébe ne jusson az embereknek elgondolkozni ezen, olyan legyen mint az összes többi felvonulás, ami nem érdekel senkit.
– Akkor vonulgathattok az idők végezetéig, mert a normális emberek egészséges vonzalmait, harmóniára való fogékonyságát és ép erkölcsi érzékét nem fogjátok tudni elpusztítani, bármennyire aljas eszközökkel is igyekeztek azt roncsolni. Nálatok nagyobb legények is kísérleteztek már azzal és lám, mi lett mindig a vége!
***
Kiegészítés (2020. 08. 15.)
Tegnapi hír: „Kitűzte a Budapesti Városháza homlokzatára az LMBTQ közösség szivárványszínű zászlóját Karácsony Gergely. A főpolgármester facebook oldalán tette közzé az erről készült képet. Karácsony azt írta, azért döntöttek így, hogy ezzel is világossá tegyék: Budapest városa büszke minden olyan polgárára, aki él a szabadságával és kiáll saját közösségéért. Bízom benne, hogy jövőre már együtt járhatjuk végig Budapesten a Pride útvonalát és együtt ünnepelhetjük majd a szerelem szabadságát! – tette hozzá a Párbeszéd politikusa.” [forrás]
Gondoljátok meg, proletárok: A szivárványos zászló gyakorlatilag ugyanaz a történet, mint a horogkeresztes zászló. A horogkereszt egy sokezer éves Napszimbólum, jóformán valamennyi ősi kultúrában megjelenik, a hinduk máig egyik legszentebb jelképe. Ezt a szimbólumot sajátították ki a német nemzetiszocialisták, éltek vissza vele és tették értelmezhetetlenné és elfogadhatatlanná. A szivárvány szintén számos kultúrában fontos szimbólum, Kínától Kambodzsáig és Afrikáig, a sintoizmustól a buddhizmusig, a szibériai sámánizmustól a Kalevaláig és a magyar népi kultúráig mindenütt jelentős szerepe van. A kereszténységben a szivárvány Isten az emberrel, az Özönvíz után kötött szövetségének jele és az Úr trónusának alapzata (lásd: Ter 9,12-13; Ez 1,28; Jel 4,3). Ahogy a nácik a horogkereszt esetében, úgy a buziaktivisták is tisztában voltak vele, hogy mit gyaláznak meg, amikor a szivárványt destrukciójuk jelképévé tették, részükről ez egyértelműen a blaszfém (istenkáromló) szándék demonstrálása. Ahogy a nácizmus beszennyezte a horogkeresztet, úgy szennyezi be a fajtalan, szodomita téboly a szivárványt, ahogy a nácik bukása után a horogkereszt használhatatlanná vált, úgy fog a buziaktivizmus valódi arcának lelepleződése után a szivárvány is egy gyilkos sátáni ámokfutás mementójává válni. Jó volna, ha mielőbb megtörténne az eszmélés, hogy minél kevesebb áldozattal fizessen az emberiség erkölcsi restségéért és szellemi renyheségéért.
***
Kiegészítés (2020. 08. 27.)
Tegnapi hír: „Karácsony Gergely főpolgármester kitűzte a budapesti városháza homlokzatára a Pride zászlaját. A Párbeszéd társelnöke azonban itt nem állt meg, és – talán érezve a tömeges felháborodást – magyarázkodásba kezdett. Ennek során találta leírni egy Facebook-bejegyzésben, hogy a Pride nem vallásellenes, a szivárványos zászló pedig nem üzen mást, mint ami a katolikus egyház hivatalos álláspontja. Vagyis, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a szexuális orientációja miatt, mert mindannyian Isten teremtményei vagyunk. Karácsony hozzátette azt is, hogy Isten szereti a meleg embereket – és az egyháznak is szeretnie kell őket.” [forrás]
Karácsony annyira magabiztos az álláspontjában, hogy azóta töröl(tet)te a kérdéses facebook-posztot és egy szomorú buzi fotóját pakol(tat)ta a helyére. Ennyit K. G. vallástanítói oeuvrejéről...
A Katolikus Egyház álláspontja világos és egyértelmű a kérdésben. A Hittani Kongregáció Az azonos neműekről című dokumentuma (többek között) az alábbiakat mondja:
„A homoszexuális együttélésekből teljesen hiányzanak a házasság és a család azon biológiai és antropológiai elemei, melyek ésszerűvé tehetnék az ilyen együttélések törvényes elismerését. Ezek az együttélések ugyanis nem alkalmasak arra, hogy megfelelően biztosíthatnák az emberi faj szaporodását és fennmaradását. Ezen alkalmatlanságukon a mesterséges megtermékenyítés területén elért újabb fölfedezések esetleges fölhasználása - azon túl, hogy súlyosan sérti az emberi méltóságot - semmit nem változtat. A homoszexuális együttélésekből teljesen hiányzik a házastársi dimenzió is, amely a szexuális kapcsolatok emberi és rendezett formáját képviseli. E kapcsolatok ugyanis akkor emberiek, amikor és amennyiben kifejezik és elősegítik a nemek kölcsönös megsegítését a házasságban, és nyitottak az élet továbbadására.
Amint a tapasztalat bizonyítja, a kétneműség hiánya akadályokat állít a gyermekek normális fejlődése elé, akik esetleg az ilyen együttélések részesévé válnak. Nincs alkalmuk megtapasztalni az anyaságot vagy az apaságot. Gyermekeket örökbefogadással bevinni homoszexuális együttélésekbe erőszakot jelent e gyermekekkel szemben, abban az értelemben, hogy kihasználják kiszolgáltatottságukat azáltal, hogy olyan környezetbe helyezik őket, mely nem támogatja teljes emberi fejlődésüket.
Az ilyen gyakorlat súlyosan erkölcstelen lenne, és nyílt ellentmondásba kerülne azzal az elvvel, amelyet az ENSZ gyermekek jogairól szóló nemzetközi konvenciója is elismer, mely szerint minden esetben a gyermek mint gyengébb és védtelen fél érdekét kell előnyben részesíteni.
(...)
Az Egyház tanítja, hogy a homoszexuális személyek iránti tisztelet semmiképpen nem vezethet a homoszexuális magatartás jóváhagyásához vagy a homoszexuális együttélések törvényes elismeréséhez. A közjó követeli, hogy a törvények ismerjék el, támogassák és védelmezzék a házassági együttélést mint a társadalom alapvető sejtjének, a családnak alapját. A homoszexuális együttélések törvényes elismerése vagy azok házassággal való azonosítása nem csupán egy deviáns magatartás jóváhagyását jelentené, azzal a következménnyel, hogy a mai társadalom egy modelljévé teszi, hanem alapvető értékeket is elhomályosítana, melyek az emberiség közös örökségéhez tartoznak. Az Egyház nem teheti meg, hogy ne védelmezze az ilyen értékeket az emberek és az egész társadalom javára.” [Forrás: Hittani Kongregáció: Az azonos neműekről]