— Pillantás a „mélymagyarbaszdühözés” forrásvidékére —
„(...)
Analizált marad az, aki volt, ám disznóságait nem rejtegeti többé, hanem henceg velük (…) →ontológiai idióta lesz belőle (…) →freudizmus, →idiotész, →pszichoterápia.
(...)
Freudizmus ortodox héber →fasiszta szekta; az →analizáltság a tisztátalansággal egyet jelent (…); →Oedipus-komplexus tényleg létezik, ám kizárólag olyan szörnyetegek keltik föl, mint amilyen Freud volt, akit minden önálló és →személyes megnyilatkozás sértett (…) a pszichopatát nem gyógyítja meg, hanem a →belső nehézségek iránt érzéketlen idiótává teszi, aki sokkal kevésbé normális, mint beteg korában volt (…); azt hiszi, hogy a pszichológiai nehézségeket állati gátlástalanság bevezetésével el lehet tüntetni (…).
(...)
Idiotész aki a saját, külön →őrületébe belehülyült (…).
(...)
Pszeudoegzisztens korhős, az elhazudott →életben élő, aki életének igazságait →szurrogátumoknak árulja el, zárt, →elrejtőzött (…); kívülről nem leplezhető le, csak →belső →átvilágítással, →evangéliumi módszerrel; mindenkinek magának kell megtennie, mert létünk igazságának helyreállítása →szigorúan át nem ruházható dolog (…) →szubegzisztens.
Pszeudológia önvédelmi hazugságrendszer (…) →elrejtőzés.
Pszichoanalízis az analitikus az →analizált incesztus-ideálját kiemeli, s önmagával helyettesíti (…); a legbiztosabb hazugságvédelem (…) →freudizmus, →pszichológia.
Pszichológia, modern a kezdeti →korrupciót, a →bűnt és annak tudatát óhajtja likvidálni; életünkben a →szeretet megismerését helyettesíti; a →tapintatlant az önmagába való pillantástól megmenti, a →létrontás rafinált módszereire megtanítja; semmiféle ~ nem jutott még semmiféle ismeretre; alkalmatlan a →férfi, még inkább a →nő megértésére; forrása a →regény (…); a világon a legszükségesebb rossz (…); sikerét azzal aratta, hogy az →önámítás technikáját elképzelhetetlen módon tökéletesítette (…) →freudizmus.
Pszichoterápia nem a páciensnek van szüksége orvosra, hanem az orvosnak a páciensre (C. G. Jung), hogy →pszeudoegzisztens komplikációit a betegbe vetítse; egyik sem meggyógyulni akar, hanem újabb betegség-szenzációkat átélni (…).
(...)”
„(…) Az →emberi méltóság alapja az →istenképiség. (…)”
Manapság nagyon sok szó esik a Katolikus Egyház és a demokrácia viszonyáról. Természetesen, nem annak valóságos, érdemi vonatkozásairól, hanem (a mifelénk már oly jól bejáratott vulgármarxista és liberálbolsevik tematizálás szerint) az egyházellenes erők által (meglehetősen szabadon kezelt fogalmak és történelmi tények szisztematikus kompilálásával, összehordásával, manipulált konstrukciók legyártásával) létrehívott, (s az aktuális igény szerint) nemzetellenes, népellenes, szabadságellenes, reakciós, antidemokratikus stb. egyházkép került most ismét a viták középpontjába és (ez alapján a kép alapján, maga az Egyház) össztűz alá „a szabadság és demokrácia védelmezői” részéről..jpg)