„Szeretett neveket magára aggatni Dobrovics. Amikor másodszor – de akkor már egymagában, Doxa nélkül – felkereste Bébit, azt találta ki, hogy ő egy detektív. Nyomozva fényt akar deríteni az apa kilétére, miután az utolsó szemtanú, Lurkó bácsi is kétértelműen elhagyta a pályát. Aztán, miután ezt-azt megtudott Bébitől, ráébredt, hogy ő tulajdonképpen egy kutató. Szakszerűbb szóval: szenvedélykutató. Azért van ez, mert ő, Dobrovics keresi a Hiteles Érzést, amely koronként eluralkodik a lakosságon? Ahogyan Bébin a szerelem háború idején. Az hiteles volt, hiszen tökéletesen betöltött a nőt, és Doxa ma is a súlyát cipeli, még ha nem is tudja, mi az, amit magával hurcol. Kénytelen.” [Bereményi Géza: Vadnai Bébi. Magvető Kk., Bp., 2013., 138. p.]
Bereményi Géza a kortárs magyar irodalom nem különösebben „exponált”, de annál nagyobb hatású alakja. Az indulásakor (a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején) még korosztálya (talán) legreményteljesebb prózaírójaként számon tartott szerző az elmúlt bő negyven évben mindössze két regénnyel, három novelláskötettel és néhány drámával jelentkezett, ugyanakkor forgatókönyv- és dalszövegíróként, színházi és filmes dramaturgként és rendezőként is igen tekintélyes mennyiségű munkával gazdagította, (ha úgy tetszik) egészítette ki (műfajilag amilyen szerteágazó, gondolatilag épp annyira egységes) életművét. Írói látás-, gondolkodás- és elbeszélésmódjának közönségre gyakorolt jelentős hatása elsősorban (ezen) „alkalmazott” irodalmi tevékenységének köszönhető (gondoljunk csak Cseh Tamásnak írott dalszövegeire, Gothár Péterrel közös filmjére, a Megáll az időre vagy olyan forgatókönyvírói-rendezői munkáira, mint az Eldorádó vagy A hídember stb.), ám ez oly mértékben szervesül, olyannyira „egyazon világot” alkot (szűken-szigorúan vett) prózaírói munkásságával, hogy a közöttük való „átjárás” (mondhatni) észrevétlen.
A Vadnai Bébi, Bereményi második regénye (az elsőt, az 1977-es Legendáriumot követően harminchat évvel) 2013-ban jelent meg. A könyv kerettörténete a hetvenes évek elejének Budapestjén játszódik, ahol és amikor Dobrovics a (reményteljes) pályakezdő író, barátja, a pesti underground (nem kis eufemizmussal) furcsa-félvilági figurája, Doxa révén „érintettségbe kerül” egy különös szerelmi és családtörténettel. Doxa és édesanyja (Vadnai Bébi) feszült-ellentmondásos viszonya Dobrovicsban először kíváncsiságot, majd, miután (valamelyest) megismeri életüket, mély személyes, végül (az előzővel párhuzamosan) már irodalmi érdeklődést is ébreszt. Az anya (némiképp) bizalmába avatja Dobrovicsot és több „ülésben” (négyszemközti beszélgetésben) beavatja őt múltja egyes részleteibe, amelyekből a regénybeli író megpróbálja rekonstruálni, majd megérteni és megírni a (Vadnai Bébi-Doxa-) „történetet”. Ez a „történet” a regény a regényben: egy „hassliebe” szerelmi kapcsolat a negyvenes évekből, amelyet azonban úgy ismer(het)ünk meg, hogy Dobrovics végülis „ejti azt”, „kilép belőle” (és akkor-ott) nem írja meg...
[E bejegyzés szövege 2014-ben született.]
Részlet a könyvből:
„(...)
Szóba került egy közös ismerősük, hogy ki, az most nem tartozik ide. És ezt az alkalmat használta ki Dobrovics, hogy megálljon még a lépcsőforduló előtt.
– Várjál csak. Van az a, várj, van itt még egy közös. Ki is, az a százados? Novák. Őróla azt állítják...
– Ki? – kérdezett rá Szemenyei. – Attól függ, ki állítja.
– A lánya neki. Nováknak. Akinek lett egy gyereke a Jancsitól. Jánostól. Azt mondta, hogy kezelted az anyját, a Zsuzsa állítja, hogy az anyja páciensed volt teneked régebben.
– De mikor?
– Nem tudom, csak még nagyon fiatal asszony volt az a nő. Nováknak a felesége volt már. A Zsuzsa meg kicsi. Akkor.
– Szülést követő depresszió volt. Emlékszem.
– Azt mondták, hogy altattad, és amikor néha magához tért, mindig ott ültél a díványnál, meg a férje, és az meg szidta, csak gyalázta. Aztán a nő visszaájult, és ez így ment sokáig.
– Meg sírt is a férje – mondta Szemenyei.
– Azt ne hidd, hogy magyarázat kéne nekem – nézett rá Dobrovics rokonszenves szemmel. – Mind a kettőnknek jobb, ha tudod, hogy tudom. É tudd meg, tudom az összes magyarázatodat is erre.
– Na, akkor ez nagyon érdekelne tőled.
– Hát kérlek. Azok olyan idők voltak. Ti akkor másztatok ki valamiből, új világ, ami a tiétek lesz, nem másoké. És ahhoz össze kellett tartanotok, Novákkal többek között, Novákné meg hűtlen lett az egészhez. Tihozzátok. De most már más világ van, bár az emberi elme maradt olyan, amilyen, korcs maradt a becslési funkciója, mégiscsak más a világ, és vele változtál te is. Már nem csinálsz ilyeneket.
(...)”
* * *
Bereményi Géza művei a Wikipédia nyomán:
KÖTETEI
A svéd király; Magvető, Bp., 1970
Kutyák (1975)
Poremba (1976)
Legendárium (regény); Magvető, Bp., 1978
Légköbméter (1979)
Halmi vagy a tékozló fiú (tragédia három felvonásban, Színház Alapítvány, Bp., 1979)
Trilógia (színművek: Kutyák, Légköbméter, Halmi vagy a tékozló fiú), Magvető, Bp., 1982
Eldorádó; Magyar Filmintézet, Bp., 1988 (Filmforgatókönyv)
Kelet-nyugati pályaudvar. Három időjárásjelentés, ahogyan azt Cseh Tamás előadta az 1979., 1982. és 1992-es években; T-Twins, Bp., 1993
A feltűrt gallér. Válogatott novellák; Seneca, Bp., 1994 (Thesaurus)
Mester Ildikó: Bereményi Géza életmű-interjú; Seneca, Bp., 1996
A telihold dalai; fotó Novák Emil; Kulturtrade, Bp., 1997
Az arany ára. Piaci játék három felvonásban (Neoprológus, Bp., 1998)
Shakespeare királynője. Történelmi játék; Pufi Pressz, Bp., 2001 (Abakusz könyvek)
Azt meséld el, Pista. Örkény István az életéről; összeáll. Bereményi Géza, Mácsai Pál; Palatinus, Bp., 2002
Legendárium; Holnap, Bp., 2004
Laura – a rendszerváltó elit tündöklése és bukása (musical, Jurás Jenő társszerzővel, a zeneszerző Horváth Károly, 2005)
Az arany ára. Hét dráma; Napkút, Bp., 2007
Jézus újságot olvas. Válogatott novellák; Kossuth, Bp., 2009 (Korunk kalsszikusai)
Vadnai Bébi. Regény; Magvető, Bp., 2013
Versek; Magvető, Bp., 2016
Antoine és Désiré. Fényképregény az 1970-es évekből; szöveg Bereményi Géza, Vető János, fotó Vető János; Corvina, Bp., 2017
Shakespeare királynője. Történelmi színjáték; Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2018 (Káva téka)
Vadnai Bébi. Regény; jav. utánny.; Magvető, Bp., 2020
Levédia. Irodalmi forgatókönyv; MMA, Bp., 2020 (Láthatatlan filmtörténet)
Magyar Copperfield; Magvető, Bp., 2020
Azóta is élek. Összegyűjtött novellák; Magvető, Bp., 2021
FILMJEI (saját forgatókönyveiből)
1985 A tanítványok
1989 Eldorádó
1993 A turné
2002 A Hídember
2004 Hóesés a Vízivárosban
2008 Irodalom (tévéjáték saját novellájából)
2010 Apacsok
FORGATÓKÖNYVEI
1972 Romantika (r. Kézdi-Kovács Zsolt)
1977 Veri az ördög a feleségét (r. András Ferenc)
1978 Tíz év múlva (r. Lányi András)
1979 Utolsó előtti ítélet (r. Grunwalsky Ferenc)
1979 A kedves szomszéd (r. Kézdi-Kovács Zsolt)
1981 Megáll az idő (r. Gothár Péter)
1985 A tanítványok (maga rendezte)
1986 A nagy generáció (r. András Ferenc)
1987 A szárnyas ügynök (r. Sőth Sándor)
1988 Eldorádó (maga rendezte)
1988 Malacka kisasszony (r. Mész András)
1988 Utak (Fehér György)
1989 Meteo (r. Mész András)
1990 Potyautasok (r. Sőth Sándor)
1991 Vörös vurstli (r. Molnár György)
1992 A nagy postarablás (r. Sőth Sándor)
1993 A turné (maga rendezte)
1997 Szabadság tér 56 (maga rendezte TV-film)
2001 A Hídember (maga rendezte) irodalmi forgatókönyv (Can Togay társszerző)