2019. szeptember 22-én elhunyt Sára Sándor.
Sára Sándor (1933 – 2019) kitörölhetetlenül beírta nevét a magyar filmtörténet nagyjai közé. Olyan gazdag és sokrétű életművet hagyott maga után, amely csak keveseknek adatott meg. Nem pusztán kiváló operatőr, nem önmagában vizuális tehetség volt, de megvolt benne a képesség átfogó gondolati konstrukciók megteremtésére és létrehozására is; amiben részt vállalt, intellektusának és személyiségének erejével nemcsak gazdagabbá, de stabilabbá és monumentálisabbá is vált. Pályája ezért ívelhetett a rendezők méltó alkotótársaként fellépő operatőrtől, az önálló játékfilmes rendezőn át, a műfajteremtő történelmi dokumentumfilmesig, majd a televízióalapító kultúraszervezőig, miközben aktív évei során mindvégig valamennyi tevékenységéhez hű maradt.
Már első operatőri munkái között olyan korszakos filmek vannak, mint Gaál István Sodrásbanja (1963) és Kósa Ferenc Tízezer napja (1965), meghatározó szerepe van Huszárik Zoltán Szindbádja (1971) egyedülálló képi világának megteremtésében, miközben visszatérő alkotótársává válik Kósa Ferenc mellett többek között Szabó Istvánnak, Kardos Ferencnek és Rózsa Jánosnak. Pályakezdésétől készít önálló rövidfilmeket, 1968-ban megrendezi első nagyjátékfilmjét, az „így jöttem” tematikájú Földobott követ, majd 1974-ben a Holnap lesz fácán című szatirikus szocializmus parabolát, 1978-ban pedig a valaha volt legjobb magyar történelmi filmet, a 80 huszárt. Mivel történelmi játékfilm-terveit ezután rendre visszautasítják történelmi és szociográfiai tárgyú dokumentumfilmek sorába kezd: Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál, „Sír az út előttem”, Csonka Bereg, Lefegyverzett ellenséges erők, Magyar nők a Gulágon stb. A rendszerváltoztatás után a rendezők közül először dolgozza fel játékfilmes formában a kommunista besúgórendszer működését (Vigyázók, 1993), illetve a szovjet megszálló csapatok állati kegyetlenkedéseit és a szovjet katonai hatóságok által meghurcoltak és elítéltek szenvedéseit (A vád, 1996). 1993-ban alapító elnöke és ezt követően hét évig vezetője a Duna Televíziónak, mely 1999-ben Unesco Camera-díjban részesül, a világ legjobb kulturális televíziójává választják.
A sárai örökség többrétegű: egyrészt munkái, operatőri és rendezői tevékenységének eredményei, melyek többségéről már ma is nagy bizonyossággal állítható, hogy időtálló, örökbecsű esztétikai és dokumentatív értéket képviselő alkotások, a nemzeti emlékezet és önismeret fontos elemei; ugyanakkor alkotói szemlélete és magatartása, fegyelme, józansága, kitartása és elkötelezettsége, mellyel minden őt követő művész számára példát mutat.
***
SÁRA SÁNDOR FILMOGRÁFIA (a Wikipédia nyomán)
Játékfilmek
Operatőrként
Asszony a telepen (1962) – rendezte Fehér Imre
Sodrásban (1963) – rendezte Gaál István
Gyerekbetegségek (1965) – rendezte Kardos Ferenc, Rózsa János
Tízezer nap (1965) – rendezte Kósa Ferenc
Apa (1966) – rendezte Szabó István
Ünnepnapok (1967) – rendezte Kardos Ferenc
Ítélet (1970) – rendezte Kósa Ferenc
Szindbád (1971) – rendezte Huszárik Zoltán
Nincs idő (1972) – rendezte Kósa Ferenc
Tűzoltó utca 25. (1973) – rendezte Szabó István
Hószakadás (1974) – rendezte Kósa Ferenc
Árvácska (1976) – rendezte Ranódy László
Budapesti mesék (1976) – rendezte Szabó István
Circus Maximus (1980) – rendezte Radványi Géza
A mérkőzés (1981) – rendezte Kósa Ferenc
Királygyilkosság (1984) – rendezte Bokor Péter
Orpheus és Eurydiké (1985) – rendezte Gaál István
Rendezőként
Feldobott kő (1968)
Holnap lesz fácán (1974)
80 huszár (1978)
Tüske a köröm alatt (1987)
Könyörtelen idők (1991)
Vigyázók (1993)
A vád (1996)
Rövidfilmek, etűdök, dokumentumfilmek
Operatőrként
Pályamunkások (diplomafilm, filmetűd, 1957) – r. Gaál István
Busójárás (dokumentumfilm, 1959) – r. Raffai Anna, Lestár János
Festenek a gyerekek (dokumentumfilm, 1959) – r. Bán Róbert
Szorongó varázs (rövidfilm, 1960) – r. Rémiás Gyula
Ki bírja tovább? (rövidfilm, 1961) – r. Vas Judit
Hajnal után sötétség (filmetűd, 1961) – r. Bán Róbert
Oda-vissza (dokumentumfilm, 1962) – r. Gaál István
Tisza-őszi vázlatok (dokumentumfilm, 1962) – r. Gaál István
Groteszk (rövidfilm, 1963) – r. Huszárik Zoltán
Férfiarckép (dokumentumfilm, 1963) – r. Gyöngyössy Imre
Éva A5116 (dokumentumfilm, 1963) – r. Nádasy László
Öngyilkosság (rövidfilm, 1967) – r. Kósa Ferenc
Csudavilág (rövidfilm, 1972) – r. Rózsa János
Tűz vagyok (dokumentumfilm, 1972) – r. Kósa Ferenc
Erdei Ferenc (dokumentumfilm, 1976-80) – r. Hanák Gábor
Portré Csoóri Sándorról (dokumentumfilm, 1977) – r. Sára Sándor
Szeretném, ha szeretnének (dokumentumfilm, 1977) – r. Kósa Ferenc
In memoriam Gyöngyössy Imre (dokumentumfilm, 1996) – r. Petényi Katalin, Kabay Barna
Rendezőként
Virágát a napnak (kísérleti film, 1960)
Cigányok (rövidfilm, 1962)
Egyedül (dokumentumfilm, 1963)
Vízkereszt (dokumentumfilm, 1967)
Pro Patria (dokumentumfilm, 1969)
Teszt (dokumentumfilm, 1972)
Égi kökényfák alatt (tévéfilm, 1980)
Néptanítók (dokumentumfilm, 1981)
Fúga (dokumentumfilm, 1982)
Elátkozva a hatodik napot (Zelk Zoltán portré, a Krónika befejező része, 1982)
Krónika (dokumentumfilm sor., 1982)
Pergőtűz (dokumentumfilm sor., 1983)
Bábolna (dokumentumfilm sor., 1984-85)
Dózsa (tévéfilm, 1985)
„Sír az út előttem...” (dokumentumfilm sor., 1987)
Jeles napok (dokumentumfilm sor., 1987)
Csonka-Bereg (dokumentumfilm sor., 1988)
Te még élsz? (dokumentumfilm, 1989)
Lefegyverzett ellenséges erők (dokumentumfilm sor., 1991)
Magyar nők a Gulágon (dokumentumfilm sor., 1992)
„Aki magyar, velünk tart” (dokumentumfilm, 1993)
Indiai képsorok (dokumentumfilm, 1997)
Bangkok, a kelet Velencéje (dokumentumfilm, 1997)
Tájak, borok, városok (dokumentumfilm sor., 1999)
Amrita Sher-Gil (dokumentumfilm sor., 2001)
Nehézsorsúak (dokumentumfilm, 2004)
Memento (dokumentumfilm, 2006)
[