A kép forrása a Zinternett
„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”
2011.07.23. 18:26
„A szörny patája átüti a padlót, mire valaki elsírja magát.” (Kiszolgál és kiszolgáltat és ami utána következik 2.)
Címkék: közösség nemzet magyarország széchenyi istván elit magyarság remény kereszténység bűn pilinszky jános hatalom öntudat méltóság szocialitás mélymagyar pázmány péter valóságérzékelés valóságigény krisztus követése kempis tamás
14 komment
2011.07.22. 00:07
...Fehér kopogás...
Címkék: élet magyarország halál hazugság magyarság út szegénység bűn nép veszteség tisztesség sorskérdések tiborc sorsélmény magyar önkép bűntelenség széttépett zsoltár fehér kopogás
(SZÉTTÉPETT ZSOLTÁR)
Tiborc vagyok.
Nincs más utam.
Pontosan tudom, kik, mire szánták hátralévő életem.
Én vagyok az egyetlen és igazi vesztes.
Mit is tudják azok, akik naponta meglopják lelkem meleg dzsungelét,
s elűzik a fehér oroszlánokat a tengerpartról,
bele a tenger gyilkos kései közé,
mit is tudják, ki vagyok s ki lehettem volna?
Lettem egy üres szám, lettem egy kicserélhető doboz.
Lettem, aki mindenben vétkes, mert bűntelen.
Már évezredek óta ismétlődik ez a gyilkos harc, velünk,
akik valahogy mindig alulra osztatunk.
S ez már mindig így lesz: a tenger mohó torka sötétre nyílik…
Őrületem az egyetlen tisztesség. Temetőket hordok magamban.
A fehér papír kemény telében botladoznak fáradt szavaim.
Egyedül kell lemosni minden hazugságot magamról,
Amit nem én követtem el. Egyedül mosom jézusi lábam…
Tiborc vagyok. Félbehagyott Dávid, lefejezett szonett,
Vízbefúlt szerelem, kudarcok hűvös katakombája.
Tiborc vagyok
Meghalok
Vakok
Maradnak az évek
Utánam nem jön semmi,
Fehér kopogás…
Tiborc vagyok.
Nincs más utam.
Pontosan tudom, kik, mire szánták hátralévő életem.
Én vagyok az egyetlen és igazi vesztes.
Mit is tudják azok, akik naponta meglopják lelkem meleg dzsungelét,
s elűzik a fehér oroszlánokat a tengerpartról,
bele a tenger gyilkos kései közé,
mit is tudják, ki vagyok s ki lehettem volna?
Lettem egy üres szám, lettem egy kicserélhető doboz.
Lettem, aki mindenben vétkes, mert bűntelen.
Már évezredek óta ismétlődik ez a gyilkos harc, velünk,
akik valahogy mindig alulra osztatunk.
S ez már mindig így lesz: a tenger mohó torka sötétre nyílik…
Őrületem az egyetlen tisztesség. Temetőket hordok magamban.
A fehér papír kemény telében botladoznak fáradt szavaim.
Egyedül kell lemosni minden hazugságot magamról,
Amit nem én követtem el. Egyedül mosom jézusi lábam…
Tiborc vagyok. Félbehagyott Dávid, lefejezett szonett,
Vízbefúlt szerelem, kudarcok hűvös katakombája.
Tiborc vagyok
Meghalok
Vakok
Maradnak az évek
Utánam nem jön semmi,
Fehér kopogás…
Szólj hozzá!
2011.07.16. 21:43
A Fidesz-kormány „adaléka” a „Nemzeti Együttműködés Rendszeré”-hez (A kötcsei dilemma, a képmutatás tobzódása és a hitetlen hatalom)
Címkék: kötcse vallás egyház demokrácia hit állam morál erkölcs kereszténység igazságosság hatalom demagógia hitetlenség xvi benedek pápa deus caritas est enciklika ratzinger joseph kultuszpolitika egyházpolitika egyházi törvény világi hatalom
HISZEK AZ EGY ISTENBEN, mindenható Atyában,
mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől, világosság a világosságtól,
valóságos Isten a valóságos Istentől.
Született, de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű és minden általa lett.
Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből.
Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra föltámadott az Írások szerint,
fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától és Fiútól származik,
akit éppúgy imádunk és dicsőítünk
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára.
Várom a holtak föltámadását
és az eljövendő örök életet. Amen.
mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől, világosság a világosságtól,
valóságos Isten a valóságos Istentől.
Született, de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű és minden általa lett.
Értünk emberekért, a mi üdvösségünkért, leszállott a mennyből.
Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra föltámadott az Írások szerint,
fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége.
Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától és Fiútól származik,
akit éppúgy imádunk és dicsőítünk
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára.
Várom a holtak föltámadását
és az eljövendő örök életet. Amen.
(A szentmisében a Nicea-konstantinápolyi Hitvallást (Credo-t) imádkozzuk. A Szentháromságról és Krisztus isten-emberi természetéről szóló tanítás hitünk és keresztény életünk alapja. Minden torzítás, ami e tekintetben a századok folyamán jelentkezett, következményeiben az egész hitrendszert, az erkölcsi és szertartási életet is fenyegette. Ezért az Egyház különös gonddal lépett föl minden ilyen tévedéssel szemben, s újból és újból kifejtette az igaz hitet. Az Apostoli Hitvallást a niceai (325) és konstantinápolyi (381) zsinatokon bővítették ki az ősi hit részletesebb kifejtésével. Ne tekintsük e szöveget fölösleges teológiai részletezésnek. Inkább hatoljunk be a szöveg segítségével még jobban Isten titkaiba. Váljék ajkunkon imádássá, s egyben hálaadássá, amiért Isten önmaga életét az Egyházon keresztül föltárta nekünk.)
„(...) nahát, mit vernyákol itten a katkó frakció? nem mindegy maguknak, hogy magukon kívül ki mennyi pénzt kap? egyébként meg köszönjék meg politikai képviseletüknek, a láncdohányos szenvedélybetegeknek, a szalonkavadászoknak, hogy ilyen helyzetbe keveredtek.
innen csak egy lépés, hogy a középhullámról hiányzó katolikus rádió helyett a vidám vasárnapot ajánlja a minden mozgó lényre tüzelő alkormányfő. (...)”
innen csak egy lépés, hogy a középhullámról hiányzó katolikus rádió helyett a vidám vasárnapot ajánlja a minden mozgó lényre tüzelő alkormányfő. (...)”
A napokban az Országgyűlés elfogadta (megszavazta) az új egyházi (a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló) törvényt. A törvénytervezetet kereszténydemokrata szakpolitikusok készítették, azonban a szavazást megelőző két napon a Fidesz módosító indítványokat nyújtott be (a törvénytervezethez), s az Országgyűlés elé már ez a (módosítókkal) módosított „törvénytervezet” került.
3 komment
2011.07.11. 15:03
Egy (majdnem) teljes kör (Summárium, 2011. július 11.) (a)vagy a „A régi vallás összeegyeztethetetlen a modern társadalommal”
Címkék: homoszexualitás kultúra vallás botrány iszlám társadalom liberalizmus esélyegyenlőség morál erkölcs rend biblia kereszténység egyenlőség alvilág bűn hatalom posztmodern hagyomány gyűlölet emberi jogok modernitás keresztényüldözés gonoszság katolikus egyház köntös lászló prájdfeszt bogárdi szabó istván szabados ádám phillips trevor
A kép forrása a Zinternett
...Az angyalok időnként játszanak is. Egyik kedves időűző játékuk a mi gyermekeink Elnök-Titkár-Jegyző-Bubó-játékához hasonlatos, ámde annál sokkal bonyolultabb, emberi elme számára gyakorlatilag fölfoghatatlan bonyolultságú játék. Már a neve is rejtélyes, nyelvünkre lefordíthatatlan: [kb.] Kommunista diktátor-Homoszexuális kohász-játék. Mivel e szavak éppoly megközelíthetetlenek, mint amilyen értelmetlenek, szinte bizonyos, hogy ezt az elérhetetlenségében rettentő játékot ember fia soha meg nem ismerheti. (Részlet egy mohendzso-dárói feliratból a Kr. e. II. évezredből)...(bbjnick.blog.hu/2007/11/03/egy_apro_epizod)
„(...)
Ter 19.1
A két angyal este ért Szodomába, amikor Lót éppen a város kapujánál ült. Mikor Lót meglátta őket, felállt, eléjük ment, földig hajolt előttük,
Ter 19.2
és így szólt: »Kérlek benneteket, uraim, térjetek be szolgátok házába éjszakára és mossátok meg lábatokat. Holnap reggel aztán elindultok és folytatjátok utatokat.« Azok így válaszoltak: »Nem, a szabadban akarunk éjszakázni.«
Ter 19.3
De unszolta őket, azért betértek hozzá és beléptek házába. Ő pedig vacsorát készített nekik, kovásztalan kenyeret süttetett, s azok ettek.
Ter 19.4
Még nem tértek nyugovóra, amikor a város férfiai, fiatalok és öregek, az egész nép az utolsó férfiig körülvették a házat.
Ter 19.5
Kihívták Lótot és így szóltak: »Hol vannak a férfiak, akik ma este érkeztek hozzád? Hozd ki nekünk, hadd ismerjük meg őket.«
Ter 19.6
Lót kiment hozzájuk a bejárat elé, de az ajtót bezárta maga mögött,
Ter 19.7
és így szólt: »Testvéreim, ne kövessetek el ilyen gonoszságot.
Ter 19.8
Itt van a két lányom, még nem voltak együtt férfival, kihozom őket nektek és tegyetek velük, amit akartok. A férfiaknak azonban nem árthattok, mert ők az én tetőm árnyékában vonták meg magukat.«
Ter 19.9
Erre azok így kiabáltak: »El veled! Idegenként jött ide és már a bírót akarja játszani! Veled még jobban elbánunk, mint velük.« Hevesen rátámadtak az emberre, Lótra, s már azon voltak, hogy betörik az ajtót.
Ter 19.10
De a férfiak kinyújtották kezüket és behúzták Lótot magukhoz a házba, és bezárták az ajtót.
Ter 19.11
Az ajtó előtt álló embereket pedig vaksággal sújtották, apraját és nagyját, úgy, hogy hiába keresték a bejáratot.
(...)” (mek.niif.hu/00100/00176/html/ter.htm)
„(...)
Lev 18.22
Ne hálj férfival, úgy, ahogy asszonnyal szokás hálni, ez gyalázatos dolog.
(...)
Lev 20.13
Ha valaki férfival hál együtt, úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk.
(...)” (mek.niif.hu/00100/00176/html/lev.htm)
„(...)
Mt 5.17
»Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.
Mt 5.18
Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.
Mt 5.19
Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja őket, az nagy lesz a mennyek országában.
Mt 5.20
Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába.
(...)
Mt 5.27
Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot.
Mt 5.28
Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele.
Mt 5.29
Ezért ha jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested a kárhozatra jusson.
Mt 5.30
Ha jobb kezed visz bűnbe, vágd le és dobd el! Inkább egy tagod vesszen oda, mintsem az egész tested pokolba kerüljön.
Mt 5.31
Ezt is előírták: Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.
Mt 5.32
Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznasága miatt -, okot ad neki a házasságtörésre. S aki elbocsátottat vesz feleségül, házasságot tör.«
(...)
Mt 19.3
Akkor odamentek hozzá a farizeusok, hogy próbára tegyék. Ezt kérdezték: »El szabad a férfinek bármilyen okból bocsátania a feleségét?«
Mt 19.4
Így felelt: »Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdetben férfinak és nőnek teremtette őket,
Mt 19.5
és azt mondta: Ezért a férfi elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy test lesz a kettő?
Mt 19.6
Most már többé nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.«
Mt 19.7
De azok mondták: »Miért adta akkor Mózes azt a parancsot, hogy elbocsátáskor adjunk válólevelet?«
Mt 19.8
»Mózes szívetek keménységére való tekintettel engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeteket - felelte -, de kezdetben nem így volt.
Mt 19.9
Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét - hacsak nem paráznasága miatt -, és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.«
Mt 19.10
A tanítványok megjegyezték: »Ha így áll a dolog a férj és feleség között, nem érdemes megházasodni.«
Mt 19.11
Erre így válaszolt: »Csak az fogja ezt fel, akinek megadatott.
Mt 19.12
Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról. Aki fel tudja fogni, az fogja fel!«
(...)” (mek.niif.hu/00100/00176/html/mt.htm)
„(...)
Róm 1.16
Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, hiszen Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek: először is a zsidónak, azután a görögnek.
Róm 1.17
Isten igazsága nyilvánul meg benne, amelyet a hívő a hittel nyer el, ahogy írva van: »Az igaz a hitből él.«
Róm 1.18
Isten haragja eléri az égből az embereknek minden istentelenségét és gonoszságát, akik az igazságot elnyomják igazságtalansággal.
Róm 1.19
Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá.
Róm 1.20
Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük,
Róm 1.21
mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult.
Róm 1.22
Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak.
Róm 1.23
A halhatatlan Isten fölségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával.
Róm 1.24
Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket.
Róm 1.25
Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. Amen.
Róm 1.26
Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel.
Róm 1.27
A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét.
Róm 1.28
Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe.
Róm 1.29
Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel, gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal.
Róm 1.30
Megszólók, rágalmazók, istengyűlölők, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak, szüleik iránt engedetlenek,
Róm 1.31
értetlenek, hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek.
Róm 1.32
Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még helyeselnek is.
(...)” (mek.niif.hu/00100/00176/html/rom.htm)
„(…) [A homoszexualitás] Az ÓSz-ben súlyos bűnnek számított, nemcsak abban az esetben, ha jogtalanul erőszakolták ki, mint Szodomában és Gomorrában (Ter 18,20; 19; vö. Bír 19,22-26) v. a tp. prostitúció (→hierodulák) változatában (vö. MTörv 23,18; 1Kir 14,24; 15,12; 2Kir 23,7), hanem más formáiban is (Lev 18,22; 20,13). - Szt Pál ap. a ~t azon szenvedélyek közé sorolja, melyekbe a saját hibájukból esnek bele (Róm 1,26); a gyermekek megrontóit a józan tanítás ellen vétőknek mondja (1Tim 1,10), akik nem öröklik Isten orsz-át (1Kor 6,9). A Júd elrettentő példaként említi Szodomát és Gomorrát (Júd 7). - A ker. hagyomány a legrégibb idők óta állást foglal a ~sal szemben (Barnabás levél 10,6-8; 19,4; Didakhé 2,2); az egyhjog büntette (Elvirai zsin.71. c.; CIC 1917:2357-59.k.). (…)” (lexikon.katolikus.hu/H/homoszexualit%C3%A1s.html)
„(...) The campaign for the legalisation of gay marriage does not simply represent a claim for a right; it also represents a demand for the institutionalisation of new moral and cultural values. This attitude was clearly expressed last weekend by Trevor Phillips, chairman of the UK Equality and Human Rights Commission. He argued that Christians, particularly evangelical ones, are more troublesome than Muslims in their attitudes towards mainstream views. In particular he warned that ‘an old-time religion incompatible with modern society’ was driving Christians to clash with mainstream views, especially on gay issues. Incidentally, by ‘mainstream’ he of course means views which he endorses. (...)” (www.spiked-online.com/index.php/site/article/10646/) = Azaz (lényegében): Trevor Phillips, a brit Esélyegyenlőségi és Emberijogi Bizottság elnöke, szerint, a keresztények hozzáállása a „mainstream” nézetekhez, még a muszlimokénál is problematikusabb. „A régi vallás összeegyeztethetetlen a modern társadalommal”, s ez összecsapásokhoz vezet a keresztények és a „mainstream” szemlélet között (főként homoszexuális-kérdésekben)...
***
Apdét vagy kiegészítés, 2016. november 19.:
Olvasom: „Az ifjú pápa. Jude Law XIII. Pius pápa szerepében az HBO GO-n. (...) Öt ország tévéseinek összefogásával, az HBO közreműködésével készítette új sorozatát Paolo Sorrentino, A nagy szépség című film Oscar-díjas rendezője. A széria az újonnan megválasztott, egészen fiatal, és amúgy az első – fiktív – amerikai pápának, XIII. Piusznak a történetét meséli el. Lenny Belardo (Jude Law) nem éppen hétköznapi figura, egy ellentmondásos, összetett egyéniség. Miközben makacsul szembeszáll a vatikáni udvaroncokkal, együttérzéssel fordul a gyengék és a szegények felé.” (experience.hbo.hu/titles/the-young-pope/)
Idézek két kommentet egy kommentsorból (reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2016-09-10/politikailag-korrekt-krisztofobia):
„Kedves Köntös László! Az ügy igen régi. Tacitus ezt írja évkönyveiben a Nero-féle keresztyén-üldözés kezdetének egyik motivumáról: »...sem emberi segítségre, sem a princeps ajándékainak vagy az istenek engesztelésének hatására nem akart eltávozni az a gyalázatos hiedelem, hogy parancsra tört ki a tűzvész. Ezért a híresztelés elhallgattatása végett Nero másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt és Christianusoknak nevezett. Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette, de az egyelőre elfojtott vészes babonaság újból előtört, nemcsak Iudaeában, e métely szülőhazájában, hanem a városban is, ahová mindenünnen minden szörnyű és szégyenletes dolog összefolyik, s hívekre talál. Így hát először azokat fogdosták össze, akik ezt megvallották, majd az ő vallomásuk alapján hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.« Itt a mondat végén latinul az áll: »deinde indicio eorum multitudo ingens haud proinde in crimine incendii quam odio humani generis convicti sunt«. Nem nyelvészkedni akarok, csak jelezni, hogy régóta vitáznak azon, hogy az emberi nem gyűlölete [odium humani generis] genitivus subiectivus-e vagy genitivus obiectivus. Tacitus mondatfűzése kétértelmű, tehát lehet szó arról, hogy a keresztyéneket azzal vádolták, hogy gyűlölik az emberi nemet, vagy fordítva az emberi nem keresztyének elleni gyűlölete bizonyult jogosnak. De Tacitus világosan jelzi, hogy Nero azokat választotta ki bűnbaknak, akiket a nép gyűlölt – ellenük lett a vád, hogy gyűlölik az emberi nemet. Egyszóval, régi csiki-csuki ez... A cigiző pápa imázsához pedig ajánlom mindenkinek az 1971-ben bemutatott amerikai filmet, a Hidegpulykát (Cold Turkey), fergeteges komédia és egyben elgondolkodtató könnyed sztori arról, hogy egy dohányzásról leszokni akaró közösség vezetője a pap, miért éppen akkor érez olthatatlan vágyat cigarettázni (noha ténylegesen nem dohányos), amikor körötte mindenki nagy igyekezettel hagyja el a bűnök útját. Üdv” (reposzt.hu/comment/7802#comment-7802)
„Kedves Bogárdi Szabó István! Nagyon köszönöm, ez igazán érdekes. Már önmagában az, hogy Tacitus teljes okkal idézhető a mai helyzet értelmezéséhez, ami ugyebár arra utal, hogy a kor, amelyben élünk, újra felveti a keresztyénség helyét a világban. A nyelvi probléma is valós, hiszen a kérdés ugyebár az, hogy ki itt a gyűlölet alanya és tárgya. A közös azonban nyilvánvalóan az, hogy a kérdésfelvetésben a keresztyénséghez való viszony tűnik fel problémaként. Az általam felhozott krisztofóbia fogalma nyilvánvalóan genitivus obiectivus-ra utal, a keresztyénség a gyűlölet tárgya, akit gyűlölnek, s nem pedig alanya, aki gyűlöl. Ugyanakkor nagyon jó, hogy felhozod a Cold Turkey-t, a cigaretta-metaforát (hogy ez nem jutott eszembe!), hiszen a dohányzás ma »főbűnnek« számít, s Sorrentino filmjében a láncdohányos pápa képe (is) alkalmas arra, hogy a problematikát genitivus subiectivus-szá tegye, tehát a kereszténység az, aki gyűlöl: szembemegy a világgal, amelynek erkölcsi értékrendjében a dohányzás elleni küzdelem kitüntetett szerepet kap. Sorrentino filmjében a két aspektus összeér: azért gyűlöli a (konzervatív) keresztyénséget, mert az szembemegy a világ (értsd) liberalizmus erkölcsével. Gyűlöli a világot. Bezzeg ha liberális lenne, vagyis ha hasonulna, akkor minden rendben lenne. De mint Sorrentino mondja: hosszú még az egyház útja a liberalizmus felé, s nem kell bedőlni annak, hogy a mostani pápa »liberálisabb«. Még az egyház kimutathatja a foga fehérjét. Innen nézve a film figyelmeztetés és felkészülés egy ilyen fordulatra, a »forradalomra«. Nagyon köszönöm a hozzászólásodat. Valóban, a film igazi motivációja a »keresztyénség gyűlölete« genitivus subiectivus-ként való értelmezése. A keresztyénség úgymond az, aki gyűlöl, s ez alapozza meg a krisztofóbiát. Üdv., kl” (reposzt.hu/comment/7803#comment-7803)
***
Apdét vagy kiegészítés, 2017. július 19.:
1 „talált szöveg”
„(...) Néhány hónapja egy svéd liberális teológussal beszélgettem, aki teljesen magától értetődőnek tartotta, hogy országa békés, toleráns jóléte példaértékű más kultúrák számára. Nem akartam vitába szállni vele, de felvetettem, hogy azért Svédországban tudtommal börtönbe zárják azokat a lelkészeket, akik a szószékről bűnnek nevezik a homoszexuális életvitelt. A teológus azt válaszolta: az ilyen lelkész magát zárja ki a társadalomból. Válasza rendkívül cinikus, de tükrözi azt az új erkölcsöt, amely a nyugati kultúrát egyre inkább meghatározza. A nyugati világban mi, konzervatív (ortodox, katolikus, evangéliumi) keresztények, az erkölcsi hierarchia aljára kerültünk. Nagy a kísértés, hogy a világhoz igazodva ezt a szégyent megpróbáljuk elkerülni.
Fontos, hogy tisztán lássuk: Jézus követőiként most nem moralizálással vádolnak bennünket, nem is képmutatással, hanem kifejezetten erkölcstelenséggel. Nem a homoszexualitás, hanem a homoszexualitás helytelenítése számít ma erkölcstelennek. Nem azt kérik számon rajtunk, hogy vizet prédikálunk és mellette bort iszunk, hanem azt, hogy vizet prédikálunk. Az üzenetünket tartják erkölcstelennek. Ez rendkívül nehéz apologetikai pozíció. Olyan, mint mikor a korai keresztényekről azt gondolták, hogy ateisták, kannibálok és orgiákat rendeznek. Vagy talán még inkább olyan, mint mikor a Nyugat-Római Birodalom bukásáért a felelősséget a keresztényekre hárították (hiszen a pogány istenek ezer éven át védték Rómát). Szükségünk van Augusztinuszhoz hasonló apologétákra, de fel kell készülnünk arra, hogy a pozíciónk egy ideig csak nehezebb lesz.
Komoly hitpróbában állunk. Nekünk itt nyugaton nem olyan keresztényüldözés jutott, mint Szíriában, Iránban vagy Észak-Koreában. Nem veszik le a fejünket, nem akasztanak fel, nem éheztetnek halálra. A mi küzdelmünk szellemi síkon zajlik, a Sátán hazugságaival, aki kezdettől a korlátokat szabó Isten ellen lázítja az embert. Nem szabad meghátrálnunk. Istennek a világ soha nem lehet bírája. A világ téved. Istennek van igaza. Mindig. A homoszexualitással kapcsolatban is. Akkor is, ha a világ erkölcstelennek tartja őt. Nekik kell Hozzá megtérniük, nem nekünk hozzájuk.” (Szabados Ádám: Új erkölcsi piedesztál? — divinity.szabadosadam.hu/?p=16555)
***
Apdét vagy kiegészítés, 2020. március 10.:
Bonus track: „Iszlamofóbia vádja miatt függesztette fel Trevor Phillips tagságát a brit Munkáspárt (Labour Party). Phillips korábban annak az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottságnak (EHRC) az elnöke volt, amely jelentésében antiszemita tendenciákról számolt be a Munkáspárton belül. A The Times beszámolója szerint a vád alapját Phillips évekkel korábbi beszédei képezik, amelyekben aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Észak-Angliában pakisztáni férfiak kiskorúakat zsákmányolnak ki szexuálisan, prostitúcióra kényszerítve őket. A nyomozás Phillips azon kijelentésire is kiterjedt, amelyekben kifogásolta, hogy egyes muszlimok szimpátiát mutattak a Charlie Hebdo szerkesztőségében 2015-ben végrehajtott iszlamista vérfürdő elkövetőivel, illetve nem viselnek pipacsot a november 11-i, a brit veteránok előtt tisztelgő »Remembrance Day«-en. Phillips 2016-ban arra is felhívta a figyelmet, hogy a muszlimok „nemzeten belüli nemzetté” válhatnak. A Munkáspárt álláspontja szerint ezek a megnyilvánulások már alkalmasak lehetnek az iszlamofóbia szítására. Az esetre reagálva a Munkáspárt kiemelte, hogy »nagyon komolyan veszik« az iszlamofóbiával kapcsolatos vádakat. »A vádakat szabályainkkal és eljárási rendszerünkkel összhangban vizsgáljuk ki, és megtesszük a szükséges fegyelmi lépéseket, ha szükséges« – idézi a párt szóvivőjét a Financial Times. A fenti vádak miatt a párt főtitkára vasárnap felfüggesztette Phillips párttagságát. A párthatározat értelmében Phillips olyan nyelvezetet használt megszólalásiban, »amely etnikai vagy vallási közösségeket céloz vagy félemlít meg, vagy rasszizmust - ezen belül iszlamofóbiát - szít«.” (precedens.mandiner.hu/cikk/20200310_felszolalt_a_gyermekprostitucio_ellen_most_iszlamofobiaval_vadoljak_a_brit_munkasparti_kepviselot)
2 komment
2011.07.09. 20:02
...a szabadságért a szabadságotokkal fizettek... (...Olyan nincs, hogy mindent lehet... (A „komment-kérdésről”))
Címkék: jövő internet kommunikáció jog kultúra hálózat szabadság demokrácia tudás törvény információ morál erkölcs felelősség manipuláció múlt szólásszabadság dezinformáció virtuális valóság érték hatalom jelen személy világháló jogszolgáltatás anonimitás értékrend méltóság ismeret mérték uralom jelenlét jogalkotás törvényesség webkultúra valóságigény ex lex állapot törvényi szabályozás véleménymonopólium
„(...) Eljárást indított a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a Népszava ellen egy internetes hozzászólás miatt. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár egy olvasói kommentár miatt tett feljelentést... (...) Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos megkezdte a vizsgálatot és információkat kért a Népszavától az online hozzászólások moderálási gyakorlatáról, illetve a hozzászólásokkal kapcsolatos szerkesztőségi álláspontról. Erre a biztos 15 napon belül vár választ. (...)” (mandiner.hu/cikk/20110701_kommentek_miatt_vizsgalodnak)
„(...) ...meg kellene szűnnie végre az interregnumnak a legújabb média felület, az internet terepén, anélkül persze, hogy a ló túlsó oldalára esve, mondjuk az írógépes-indigós világ hajdani példája nyomán valamiféle technikai módszerrel (anno lelakatolással) próbálná bárki is a jogszerű használatot korlátozni.
És itt a jogszerűn volna a hangsúly, kedves háborgók, jogállamban ugyanis a felelősség vállalása nélküli közlési szabadság elképzelhetetlen.
És ezzel a megoldás is kínálná (immár tehát csak feltételes módban) magát, ahogy érdemi olvasói hozzászólásokat szerkesztői szűrés nélkül, pláne névtelenül, vagy álnéven a nyomtatott sajtóban sem szokás közzétenni, úgy lehetne honos e módszer a net világában is. Igen, kicsit több munkát róna ez majd az internetes szerkesztőkre, sebaj, amit megspórolnának ezen orgánumok az olvasószerkesztők, korrektorok elhagyásával, abból tán csak kijönne egy olvasói levél-szerkesztői státusz. Ha meg mégsem, akkor a magyarország.hu kormányzati portál mintáján (vagy azzal együttműködve), csak hitelesen azonosított személyek szólhatnának hozzá közvetlenül bármely fórumon, az internetes sajtó szereplőinek legszélesebb körű összefogásával. (...)” (hetivalasz.hu/jegyzet/vissza-a-budik-falara-39136)
„A kommentet, mint előzetes moderáció nélkül megjelenő tartalmat (...) nem kell ismernie, nem is ismerheti a szerkesztő. Ha viszont a szerkesztőségnek jelzi valaki (egy másik kommentelő, esetleg egy ügyvéd vagy Állam Bácsi embere, akkor) egy komment problémásságát, akkor a szerkesztős megnézi a kommentet, és dönt róla: ott hagyja, immár a tartalom tudatában, vagy pedig törli. A felelősség onnantól az övé. Van esetleg olyan javaslatod is, hogy az Állam kapjon moderálási jogot minden magyar online felületen?” (mandiner.blog.hu/2011/07/04/a_kommenteles_dicserete/fullcommentlist/1#c13905076)
„A médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki - közölte Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. A vonatkozó szabályozás csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik.
Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja közölte: »A médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki, és az internetes vagy nyomtatott sajtótermékek esetében eleve csak a június 30-át követően megjelent tartalommal kapcsolatban alkalmazható«.
Koltay úgy fogalmazott: »A július 1-től alkalmazható jogszabályok változást hoznak a sajtójog korábbi állapotához képest, a szabályozás azonban csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik. A komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra« - utalt a Népszava egyik cikkéhez fűzött kommentek ügyére, amellyel kapcsolatban vizsgálat indult. A baloldali lap június 8-i írásávalvel (...) kapcsolatban Bodonovich Jenő, a médiatanács tagja elmondta: »Ismereteim szerint a médiabiztos azt próbálja kideríteni, hogy a kifogásolt írás vagy szöveg egyáltalán a médiaszabályozás hatálya alá tartozik-e, hiszen ő maga is csak szerkesztett tartalommal kapcsolatban vizsgálódhat«.
Koltay András a törvénnyel kapcsolatban még hozzátette »Bár ezen alapvető szabályok jórészt eddig is léteztek valamilyen formában a jogrendszerben, a médiatörvény világos eljárásrendet határozott meg, elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát jelölve ki a vizsgálatok lefolytatására. A sajtóra olyan alapvető szabályok vonatkoznak (emberi méltóság és a gyermekek védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma), amelyek megsértése ellentétes a demokratikus jogállam alapértékeivel, és amelyek betartása szükséges a működőképes társadalmi nyilvánosság fenntartásához« - emelte ki az NMHH tagja.” (mandiner.hu/cikk/20110703_nem_vonatkozik_a_kommentekre_a_mediatorveny)
Egy blogposzt alatt (mandiner.blog.hu/2011/07/04/a_kommenteles_dicserete), egy néhány nick között kialakult vitában, (szerintem) érdemben sikerült megközelítenünk a problémát. A vita terjedelme miatt csak saját kommentjeimből idézek ide néhány részletet (de ez a néhány részlet is — remélem — pontosan rávilágít a „komment-kérdés” — (szerintem) valós — problematikájára):
„(...)
...@rajcsányi.gellért (ergé): megoldása, hogy is, ha »rászólnak« a szerkesztőre, akkor moderál, praktikusan teljesen rendben van (volna), csakhogy jogilag nem old meg semmit --- azaz, nem teremt tiszta helyzetet. Mert mi van, ha a médium tulajdonosa szól le vagy a pártközpontból szólnak le? Mert mi van, ha egy kommentelőre pikkel a szerkesztő? Annak a kommentelőnek nem sérülnek a személyiségi jogai? Mert mi van, ha szerkesztők, amit szerkesztőségi anyagban nem tudnak elmondani, azt kommentekbe csomagolva mondják el? :-]
Én egy bűzhödt diktatúrában nőttem fel. '89-'90-ben éreztem magam először szabadnak. De nem sokáig, mert a marxista-leninista ideológiai terrort villámgyorsan felváltotta a liberálbolseviki ideológiai terror. Azok, akik véleményem miatt antiszociálisnak és/vagy rendszerellenesnek bélyegeztek a kádárvilágban, azok (sokszor ugyanazok a személyek!) unpécének, csurkistának, (klerikál)fasisztának, nácinak, antiszemitának, rasszistának, akármifóbnak, mittoménmilyen*nny*kp*cs*j*nak bélyegeztek, már a rendszerváltozást követően két-három évvel. Tudom, mi az, a mi az:-] Szóval, a szólásszabadságnak nálam nagyobb hívét nemigen lehetne találni, ebben a hazában. (S, nem mellesleg, valljuk be őszintén, ha nem terjed el a Zinternett és a szabad véleménynyilvánítás nem kap ilyen felületet, akkor talán még mindig nem tört volna meg a liberálbolsik véleménymonopóliuma!) Ha ma bármilyen formában korlátoznák a Világhálón való szabad megnyilvánulást, azt én (is) életem második nagy szabadságdeficitjeként élném meg. Ez a mérleg egyik serpenyője.
A mérleg másik serpenyőjében azonban ott van az, hogy »…Mindazonáltal ami kibontakozik ebből a kibaszott, buja billentyűpüfölő hajcihőből, az nem valami egérút a bőrünkből a fehér poliészter és a globális lelki közösség magasztos, transzcendentális birodalmába, hanem sokkal-sokkal mocskosabb és érdekfeszítőbb valami - ragacsos tartalma megborzaszt, felzaklat és elcsábít. Ez a Millió Lélek Láthatatlan Lázadása, a modemeikből szörnyetegeket okádó nevetséges és drasztikusan sugárfertőzött hitehagyottak tömegéé.« (www.mek.oszk.hu/00100/00140/html/02.htm) A Zinternett ma olyan, mint egy egyre terjedő, mindenhová elérő, beférkőző fertőző áradat. Ez erkölcsileg (szerintem is) vállalhatatlan. Hogy ezzel a dilemmával kezdeni tudjunk valami, elsőként legalább odáig el kellene jutnunk, hogy világosan, egyértelműen tisztázzuk a Zinternett jogi viszonyait. Ez a jelenlegi kormányzatnak láthatóan nem sikerült. De ez nem jelenti azt, hogy ez megoldhatatlan.
Valószínűleg rossz irányból futunk neki a kérdésnek, ha a személyek korlátozása, regulázása felől (futunk neki) (...). Sokkal ésszerűbb, ha bizonyos tartalmak (tételes, egyértelmű) tiltása felől közelítenénk meg a problémát...
(...)
...Nem úgy védenénk-e a szólásszabadságot (és a személy méltóságát) a leginkább, ha rendesen szabályoznánk ezt a kérdést, világosan, tételesen meghatároznánk, hogy milyen tartalmak minősülnek törvénysértőnek és ezek eltávolítására köteleznénk a médium szerkesztőjét (s ugyanakkor, ha olyan tartalmat távolít el, amely nem tartozik ebbe a körbe, akkor azért is felelősségrevonhatóvá tennénk:-))?
A Fidesz azért nem bírt el ezzel a kérdéssel, mert »értékrelativista« módon közelített hozzá: hát így nem is fog menni! Visszaélni lehet értékrelativista módon (értékrelativista megközelítés a hatalmi érdek is:-)), de problémátmegoldani nem :-]
(...)
...Ha tartalmi korlátozást/szabályzást alkalmazunk és azt egyértelmű törvényi keretbe foglaljuk, akkor nincs apelláta --- a szerkesztőnek a törvénysértő tartalmat (és csak azt!) el kell távolítania:-) Pld. ha egy komment obszcén kifejezést tartalmaz, ha egy személyt (amennyiben a kommentben a személy neve szerepel) becsmérlő kifejezésekkel illetnek, ha egy kommentben szeméremsértő megjegyzések találhatók stb., a szerkesztő köteles a kommentet eltávolítani. Így a véleménynyilvánítás szabadsága nem sérül, csak mindenki jobban figyel arra, mit hogyan fogalmaz meg:-)...
(...)
Ha tartalmi szabályozást alkalmaznánk a Zinternetten ezzel két problémára is kezelnénk:
1) megoldanánk a kommentek jogi státusza- és a kommentek tartalmának felelőssége-kérdését
2) mivel "a kultúra formát adás", ezért ezzel a lépéssel (a tartalmi szabályozással) adnánk egy esélyt önmagunknak és a kultúrának, hogy (kultúránk) a teljes széthullás helyett a formáttalálás irányába mozduljon el...
(...)
...Vagy a személy szabadságát vesszük el vagy a korlátlan(!!!) véleménynyilvánítás szabadságát --- ha nekem választanom kellene, én az utóbbit adnám oda (mert így a méltóságom megmarad).
A »világhatalmiglobálliberálbolsevikinyujorktelavivtegely« pedig így is, úgy is be fog tartani --- ha már mindenképpen meg kell küzdenünk, akkor küzdjünk jó célokért és nemesen:-)
(...)
Azt nem látjátok, hogy a szabadságért a szabadságotokkal fizettek (klasszikus esete annak, amikor akciósan egy termék drágább, mint az akciót megelőzően).
Ahol egyértelmű szabályozás van, ott mindenki tudja, hogy mi a vektor és kénytelen-kelletlen vagy önként-dalolva alkalmazkodik, de ahol »nevegyékelaszabaccságotmeraznácifasizmus!!!« van ott a hatalomtól a médiumokig mindenki ott él vissza ezzel az ex lex állapottal, ahol csak tud.
Miért hoz gumitörvényt a jelenlegi kormánytöbbség? Mert ha nyíltan kipakolná a placcra az elképzeléseit, abból csak virnyákolás kerekedne. Ehelyett összegányolnak egy olyan törvényt, amit sehogyan sem lehet értelmezni, eljátsszák a »jajjjmegbüntetlek-jajjjnembüntetlekmeg«-et, hátha elveszik a kedvét és az önbizalmát a jónépnek nem csak a megmondástól, de a gondolkodástól is.
Olyan nincs, hogy mindent lehet --- ahol nem a közösségi értékrend a meghatározó, ott a manipuláció, a visszaélések, a hecc és a balhé az úr, ahol nem a tradíció és a törvények uralkodnak, ott (akár nyíltan, akár rejtve, de) a direktívák fognak uralkodni.
(...)
...Ha a kommentfelület egy nyilvános budi-ajtó, akkor a felelős a budiajtajáért a budiüzemeltető lehet --- internetes sajtótermék esetén a (felelős) szerkesztő. A felelőssége abban áll, hogy ha törvénysértő tartalom jelenik meg a felületén, azt --- záros határidőn belül --- tüntesse el. S hogy tudhassa, hogy mi is a törvénysértő tartalom, ahhoz ezt világosan meg kell határozni. Igen, törvényben.:-) Szerintem ez a méltányos és kivitelezhető megoldás. (Ott van még persze a Michnai-féle, mindenféle internetes jelenléget központi regisztrációhoz kötünk módi is --- fentebb valaki írta, hogy Dél-Koreában ez a módi ---, de ez szerintem sokkal nagyobb szabadságdeficittel járna.)... (...)”
„Egy példa:
...Orbán Viktor válaszolta a demonstrációra készülő rendvédelmiseknek (ha jól emlékszem), hogy petíciójukat majd átadja a bohócügyi államtitkárnak. Erre lehet(ne) úgy is reagálni egy kommentben, hogy »*rb*nb*szd*ny*d*tsz*jb*« (de ez csúnyán becsületsértő volna) és lehet(ne) úgy is, hogy »a helyzet komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a miniszterelnök úr legbensőbb bizalmasához fordul az ügyben tanácsért«. (...) Ha az ordenáré trágárság és tapló személyeskedés feladása volna az ára annak (ha bizonyos tartalmi szabályozással le tudnánk rendezni a kommentproblémát --- (...)), hogy megőrizhessem személyes szabadságomat és méltóságomat és véleménynyilvánítási szabadságomat, én biz könnyűszívvel odaadnám a a taplóság és az ordenáréság jogát azokért:-)(...)”
Hát, így valahogy!
Innét: bbjnick.blog.hu/2011/07/09/olyan_nincs_hogy_mindent_lehet_a_komment_kerdesrol
Apdét vagy kiegészítés, 2013.03.14.: ...a tartalmi szabályozás a kommentfelületek esetében is indokolt...
„…Mindazonáltal ami kibontakozik ebből a kibaszott, buja billentyűpüfölő hajcihőből, az nem valami egérút a bőrünkből a fehér poliészter és a globális lelki közösség magasztos, transzcendentális birodalmába, hanem sokkal-sokkal mocskosabb és érdekfeszítőbb valami - ragacsos tartalma megborzaszt, felzaklat és elcsábít. Ez a Millió Lélek Láthatatlan Lázadása, a modemeikből szörnyetegeket okádó nevetséges és drasztikusan sugárfertőzött hitehagyottak tömegéé.” (bbjnick.blog.hu/2007/11/14/matthew_fuller_irja)
...Az a pocsék a történetben, hogy ezt a problémát, láthatólag, senki sem akarja kezelni: mindenki (politika, tartalomszolgáltatók, civilek stb.) sír, hogy a jelenlegi szabályozatlanság tarthatatlan és közben --- mivel mindenki úgy él vissza a (jelenlegi) helyzet ellentmondásaival, ahogy csak bír --- mindenki abban érdekelt, hogy a (jelenlegi) dzsuva minél tovább fennmaradjon.
Néhány alapszabály betartásával (és törvénybeiktatásával) abszolút megnyugtatóan rendezni lehet(ne) a „kommentproblémát”:
1) A kommentfelületeken megjelenő tartalomért a felület gazdája a felelős. Ő képes eltávolítani a felületről a tartalmat, tehát ő kötelezhető rá.
2) A nick nem személy. Így személyiségijogot, becsületet vagy (általában) hatályos törvényt sem sérthet (s (így) büntetőjogi felelősség sem kérhető rajta számon). Az általa megfogalmazott tartalom viszont igen, s ha ez történik, akkor annak eltávolításáról a felület gazdájának kell(ene) gondoskodnia/gondoskodnia kell.
3) A tartalmi szabályozás a kommentfelületek esetében is indokolt. Ez ész-szerűen (szerintem: ésszerűen:-)) a hatályos törvényekbe ütköző megnyilvánulásokra terjed(het)ne ki.
Így a szólásszabadság sem szenvedne csorbát és a törvényesség is érvényesül(het)ne.
(Én indokoltnak tartanám azt is, hogy a tartalomszolgáltatók (ú. é. a kommentfelületek gazdái) egy közös kódexet dolgozzanak ki, ami valamennyi kommentfelületről száműzné pld. az obszcenitást, az öncélú erőszakos és trágár megfogalmazásmódokat stb. De ez nem törvények, hanem a szolgáltatók közötti megegyezés kérdése.)... (Innét: mandiner.blog.hu/2012/12/14/betiltas_vagy_szabadsag_konferencia_a_kommentelesrol#comments)
***
Lásd még: bbjnick.blog.hu/2011/07/09/olyan_nincs_hogy_mindent_lehet_a_komment_kerdesrol
***
Apdét vagy kiegészítés, 2013. 03. 15.:
kdnp.hu/news/magyar-sajtoban-mindent-szabad
Innét: bbjnick.blog.hu/2013/03/14/_a_tartalmi_szabalyozas_a_kommentfeluletek_eseteben_is_indokolt_199
Apdét vagy kiegészítés, 2013.04.12.: ...a „nick”-használat a személy méltóságát védi...
„Ha az emberben jogainak tudata megszületik, szükséges, hogy megszülessék benne kötelességeinek a tudata is: úgyhogy akinek valamilyen joga van, hasonlóképpen legyen meg benne kötelezettsége is jogainak ellenértékeként, mint méltóságának a jele; a többiekben pedig legyen meg a kötelesség, hogy ezeket a jogokat elismerjék és tiszteletben tartsák.” (uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=122)
...Az anonimitás egy történetileg bevett eszköz: gondoljon csak pld. a titkos szavazás intézményére. Azzal önmagában semmi baj nincs: éltek vele régen is s élnek vele ma is (amikor azt úgy látták/látják ésszerűnek, méltányosnak és/vagy praktikusnak). A „nick”-használat (az „álnéven” történő világhálós publikálás, vélemény-nyilvánítás) a szólás- és véleményszabadság ugyanolyan (pontosabban: hasonló) intézménye, mint a titkos szavazás: a személy méltóságát védi. S mint ilyennek (ami a személy méltóságát védi), addig van értelme, míg feladatát megfelelően látja el; tehát, ha az anonimitással visszaélve egy személy egy másik személy méltóságát sérti, támadja, (megpróbálja) kikezd(en)i, akkor az anonimitás destruktívvá válik.
Ha számunkra valóban fontos a személy méltósága (s a szólás- és véleményszabadságot annak fontos elemének tekintjük), akkor vigyázunk arra: nem engedjük sem a hatalomgyakorlóknak, sem a szólás- és véleményszabadsággal visszaélni szándékozóknak, hogy sértsék azt... (Innét: mandiner.blog.hu/2013/04/10/politikusok_a_kommentelok_ellen_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccclxxv?fullcommentlist=1#comments)
Lásd még:
bbjnick.blog.hu/2013/03/14/_a_tartalmi_szabalyozas_a_kommentfeluletek_eseteben_is_indokolt_199
bbjnick.blog.hu/2011/07/09/olyan_nincs_hogy_mindent_lehet_a_komment_kerdesrol
magyarido.blog.hu/2011/07/23/a_szorny_pataja_atuti_a_padlot_mire_valaki_elsirja_magat_kiszolgal_es_kiszolgaltat_es_ami_utana_kove_2
magyarido.blog.hu/2011/02/19/ez_jelen_pillanatban_nem_mas_mint_a_magyar_rendszervaltozas_masodik_elsikkasztasa_vazlat
magyarido.blog.hu/2011/02/06/jegyzetek_a_zemberek_es_a_zalapitashoz_2011_februar_6
Innét: bbjnick.blog.hu/2013/04/12/_a_nick_-hasznalat_a_szemely_meltosagat_vedi
Apdét vagy kiegészítés, 2013.06.14.: ...meg vagyunk valamennyien (többszörösen) csipszelve!...
„A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ”
(Orwell, G.: 1984 --- mek.oszk.hu/00800/00896/)
„Orgia Forddal jó móka,
forrj össze nőkkel egy csókra,
fiú a lánnyal egyben van itt,
egy kis orgia felszabadít.”
(Huxley, A.: Szép új világ)
„Csoda!
Mennyi jóságos teremtmény van itt!
Boldog emberiség! Szép új világ,
ilyen emberek lakják!”
(Shakespeare, W.: A vihar --- mek.oszk.hu/00400/00483/00483.htm)
Olvasom: „Áll a bál Amerikában a National Security Agency (NSA) megfigyelési gyakorlata körül. Mióta az NSA-nak dolgozó Booz Allen Hamilton 29 éves munkatársa, Edward Snowden kiszivárogtatta, hogy a titkosszolgálat Prism programja kilenc szolgáltatótól – többek közt a Google, a Facebook, a Microsoft, a Yahoo, az AOL és az Apple szervereiről – gyűjt mindenféle adatokat felhasználóik kommunikációjáról, erről az ügyről beszél az amerikai politika és sajtó. Összeül a kongresszus és az USA számos szövetségesének vezetői is magyarázatot követelnek, az NSA igazgatója szerint meg minden rendben, számtalan terrorcselekményt sikerült megakadályozni a programnak köszönhetően.
Az átlagos magyarországi internethasználó szempontjából egyelőre talán nem a megfigyelési botrány bel- és külpolitikai következményei a legérdekesebbek, hanem az, hogy mit is tudhatnak róla a technológiai óriásvállalatok – meg mindazok, akik így vagy úgy hozzáférhetnek az ő adatbázisaikhoz. A felsoroltak közül a Facebook, a Google és a Microsoft bír komoly piaci részedéssel a magyar felhasználók körében...” (mandiner.blog.hu/2013/06/13/a_google_a_facebook_meg_a_tobbiek_ki_mit_tud)
1) ...No, hát meg vagyunk valamennyien (többszörösen) csipszelve! S a leggroteszkebb a dologban, hogy ha valaki meg akarná szabadítani a népeket (ú. é. a zembereket) a csipszeiktől --- szabadságuk elvesztésétől rettegve(!) ---, maguk a népek (ú. é. a zemberek) lincselnék meg azt. (Ennyit a tömegdemokráciáról!)... (mandiner.blog.hu/2013/06/13/a_google_a_facebook_meg_a_tobbiek_ki_mit_tud#comments)
2) Idézek egy kommentváltásból (Innét: mandiner.blog.hu/2013/06/13/a_google_a_facebook_meg_a_tobbiek_ki_mit_tud#comments):
...
„belekotyogok 2013.06.13. 23:38:12
(...) ...Pl kifigyelik, hogy minden nap meglátogatom egy tetszőleges, tömegeket megosztó politikai karakter fészbúkoldalát. Na, mit szűrnek le belőle?... (...)
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.06.13. 23:59:38
(...) Nem éltél diktatúrában. Ha éltél volna, tudnád, mert naponta megtapasztaltad volna, hogy a hatalmat nem érdekli, hogy te »mit miért«, csak az, hogy »ő« (mármint a hatalom) mire következtet abból/miként értékeli azt (amit teszel). És amire következtet abból/amiként értékeli azt, aszerint fog megítélni és kezelni.”
Innét: bbjnick.blog.hu/2013/06/14/_meg_vagyunk_valamennyien_tobbszorosen_csipszelve
Apdét vagy kiegészítés, 2014.05.16.: ...Az anonimitás nem csak a konfliktuskerülés vagy a felelőtlen konfliktuskeltés eszköze lehet, hanem a kommunikáció, az ismeret- és véleménycsere egy sajátos minősége is...
...Személyes közéleti és a világhálós kommunikációban szerzett tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy hiba (és/ vagy provokáció) összemosni a kétféle, a személyes közéleti és a világhálós kommunikációs „jelenlétet”, mert e kétféle jelenlét funkcionálisan, lehetőségeit, célját tekintve is más. Értem én, hogy akiket zavarnak és információcsere és a véleménynyilvánítás a Világhálón megnyíló új lehetőségei, akik véleménymonopóliumokra vágynak (mert ahhoz szoktak vagy mert másként nem tudják elképzelni a véleménycserét), azok nem szeretik az internetes anonimitás* műfaját, de akit a gondolat érdekel és nem a hatalom (pontosabban: a hatalmi visszaélés) az az anonimitásban nemcsak a visszaélések, hanem a véleménynyilvánítás, -formálás és -csere új, termékeny módját is felismeri...
*...Az anonimitás nem csak a konfliktuskerülés vagy a felelőtlen konfliktuskeltés eszköze lehet, hanem a kommunikáció, az ismeret- és véleménycsere egy sajátos minősége is, ahol a másik gondolatainak befogadását nem (vagy csak korlátozott mértékben) befolyásolják személyes/szubjektív járulékos hatások... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/05/16/mi_a_kivonulas_kivonulo_kozeposztaly_xiv#comments)
***
Lásd még (pld.): bbjnick.blog.hu/2013/04/12/_a_nick_-hasznalat_a_szemely_meltosagat_vedi
Apdét vagy kiegészítés, 2014.06.01.: ...ezek a jogalkotási és jogalkalmazási anomáliák az egyre előrehaladottabb dezintegráció egyre súlyosabb jelei...
...(...) Azt nem látjátok, hogy a szabadságért a szabadságotokkal fizettek (klasszikus esete annak, amikor akciósan egy termék drágább, mint az akciót megelőzően). (...) Olyan nincs, hogy mindent lehet --- ahol nem a közösségi értékrend a meghatározó, ott a manipuláció, a visszaélések, a hecc és a balhé az úr, ahol nem a tradíció és a törvények uralkodnak, ott (akár nyíltan, akár rejtve, de) a direktívák fognak uralkodni. (...)... (bbjnick.blog.hu/2011/07/09/olyan_nincs_hogy_mindent_lehet_a_komment_kerdesrol)
Olvasom: „Az Európai Emberi Jogi Bíróság csütörtöki ítélet[e]: (...) ...egy hírportált simán kártérítésre lehet kötelezni az általa deklaráltan nem szerkesztett tartalmak miatt... (...)” (mandiner.blog.hu/2013/10/12/strasbourg_felszamolja_a_kommentbunozest)
Olvasom: „(...) ...az Alkotmánybíróság szerdai határozatában kimondta: a portál akkor is felel az oldalon megjelent személyiségi jogot sértő hozzászólásokért, ha azokat nem moderálta, és tartalmukról nem is volt tudomása. (...)” (mandiner.blog.hu/2014/05/29/kommentben_anyazott_ne_fajjon_a_feje_a_hazigazdae_a_felelosseg)
Olvasom: „Az Európai Unió Bíróságának május 13-ai ítélete szerint a Google-nak a jövőben módosítania kell bizonyos keresési eredményeket az érintettek kérésére. A határozat szövege szerint az „irreleváns” és elavult adatokhoz mutató linkeket törölni kell, ha az érintett ezt kéri. Az ítélet szerint a Google-nak még akkor is meg kell hajolnia az Európai Unió adatvédelmi direktívái előtt, ha az adatfeldolgozás az Európai Unión kívül történik. (...)” (www.origo.hu/techbazis/20140519-hogyan-fog-felejteni-nekunk-a-google.html)
1. ...(...) Ha valaki valóban gátak közé szeretné szorítani a Világhálón megállíthatatlanul terjeszkedő f*stengert, erkölcstelenséget és bűnözést, az vállalná annak ódiumát, hogy értékelvű-értékalapú döntéseket hoz, azaz világos, egyértelmű törvényekben szabályozná, mit lehet és hogyan lehet és mit nem lehet és hogyan nem lehet megfogalmazni és közzétenni a Világhálón (végeredményében: tartalmi korlátozásokat vezetne be). De ha így tenne, akkor azzal is számolnia kellene, hogy értékválasztásait nyíltan vállalnia kellene és az általa hozott korlátozások őrá, magára is vonatkoznának. Az ilyen magatartás azonban a liberális demokráciában nemhogy nem comme il faut, de egyenes bűn, úgyhogy a liberális demokraták folytatják tovább a h*lyeszabály-gyártást és a bűnözés hizlalását. (...)...
2. ...A különféle tartalmakat, így a kommenteket is, csak az tudja eltávolítani egy adott internetes felületről, aki az adott felületet üzemelteti, szerkeszti, így a törvénysértő tartalmak eltávolítására is csak ő kötelezhető (...). A probléma tehát (...) nem az, hogy ki távolítsa el a törvénysértő tartalmat, hanem, hogy mi a törvénysértő tartalom?! S ma ott tartunk, hogy az EEJB vagy az AB felelősöket keres, de megoldásokat nem: úgy mutat rá felelősökre, hogy nem teszi egyértelművé a vétség mibenlétét, ad absurdum, nem adja meg a módját/lehetőségét a felelősnek, hogy elkerülhesse a vétséget...
3. ...(...) A sztálinizmus idejében kapták a könyvtárosok rendszeresen a központi utasításokat, hogy mely könyvekből mely oldalakat kell eltávolítani, mert tartalmuk (már) nem egyezik a párt aktuális álláspontjával. Tele voltak a könyvtárak oldalhiányos könyvekkel, amelyekből a könyvtárosok zsilettpengével metszették ki az oldalakat. (...) Azidőtájt egy közkönyvtár nagyjából-egészében azt a funkciót látta el, mint ma a gugli...
3.+1. ...Félelmetes, hogy abba az irányba indult el a világ, amit már egyszer rettenetesen megszenvedett. Az ad hoc problémakezelés nem vezethet máshová, csak önkényhez (hiszen tkp. maga is önkényeskedés). S mindez azért történik, hogy ne kelljen értékalapú-értékelvű állásfoglalásokat hozniuk a törvényhozóknak és -alkalmazóknak... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/05/29/kommentben_anyazott_ne_fajjon_a_feje_a_hazigazdae_a_felelosseg?fullcommentlist=1#comments & bbjnick.blog.hu/2014/05/25/egy_kep_spanyolozott_mangorlo-lapicka#comments)
Apdét vagy kiegészítés, 2018.08.18.: Censored by Google
Idézek egy „párbeszédet” egy hír alatti kommentfolyamból (innét: http://mandiner.hu/cikk/20180215_europai_bizottsag_a_facebook_nem_felel_meg_az_unios_fogyasztovedelmi_szabalyoknak):
- Engem a Twitter vagy a Facebook manipulációi kevésbé zavarnak, mivel egyiket sem vagyok kénytelen használni (így nem is használom), annál inkább a Google aljas és sunyi cenzúrája és tartalommanipulációi. A világból ma már csak az látható, amiről a Google úgy dönt, hogy látnod szabad és ezzel kegyetlenül vissza is él.
- Ez csak bullshit. Mindent meg lehet találni, ha tudod, hogy hol keresd. Ehhez csupán annyit kell megtanulni, hogy hogyan tedd fel a kérdést.
- Ha tudod, hol keresd, akkor nincs szükséged keresőprogramra. :-) Egyébként pedig, bármit megtanulhatsz, ha egy tartalmat blokkolnak, akkor az nem érhető el.
- Ezzel az erővel térképre sincs szükség, mert tudod, hogy a cím, ahová indultál, Magyarországon van. Blokkolni csak az elől lehet bármit, aki nem ismeri és érti az internet működését. Ha nem tudsz pár kattintással megkerülni egy blokkolást, az nem baj, mert megtanulható a megoldás. A baj a sommás megállapításaiddal van.
- Ha, mint te magad állítod, a blokkolásokat kerülgetni kell az interneten, akkor az éppen hogy igazolja sommás megállapításaimat.
https://marketingland.com/wp-content/ml-loads/2014/08/rtbf-right-forgotten-erase-ss-800.jpg)
Szólj hozzá!
2011.07.04. 17:21
„Meg kell a búzának érni, meg kell a búzának érni, / ha minden nap meleg éri, ha mindennap meleg éri. / Meg kell szívemnek hasadni, meg kell szívemnek hasadni, / ha mindennap bánot éri, ha mindennap bánot éri.” (Zolnay Pál Fotográfiája megjelent DVD-n)
Címkék: jövő film magyarország valóság magyarság múlt hagyomány ideológia jelen ragályi elemér magyar film modernizáció fotográfia 1972 tradíció szociográfia iglódi istván sebő ferenc zolnay pál kizáródási pont zala márk jankura péter köllő miklós székely orsolya zsugán istván
Fotográfia
fekete-fehér, magyar játékfilm, 1972
rendezte: Zolnay Pál
Képarány: 4:3
Hang: magyar, 2.0
Hossz: 74 perc
Felirat: angol
Extrák:
Kelj fel és járj! (1969) dokumentumfilm, r: Zolnay Pál
Fotográfia (1971) dokumentumfilm, r: Zolnay Pál
Szilveszter (1974) kísérleti film, r: Ragályi Elemér
Filmsámán - Zolnay Pál portréfilm (1995), r: ifj. Nádasdy László - részlet
Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2010
(www.filmarchive.hu/kiadvanyok/dvd/index.php)
Fotográfia (a)vagy a „kizáródási pont” (Egy fontos kulcs az életünkhöz 3.) 1.:
magyarido.blog.hu/2009/10/14/fotografia_a_vagy_a_kizarodasi_pont_egy_fontos_kulcs_az_eletunkhoz_3_1
Fotográfia (a)vagy a „kizáródási pont” (Egy fontos kulcs az életünkhöz 3.) 2.:
magyarido.blog.hu/2009/10/20/fotografia_a_vagy_a_kizarodasi_pont_egy_fontos_kulcs_az_eletunkhoz_3_2
Szólj hozzá!
2011.07.02. 00:03
„...Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak, / kik benne otthonosan mozognak, ezerféle nyelvet beszélnek, / s az sem elég, hogy száját s kezét ellopják, / maguk kedvére akarják alakítani végzetét...”
Címkék: irodalom miłosz czesław lengyel irodalom
Száz éve, 1911. június 30-án, született Czesław Miłosz (1911–2004)...
II. János Pál pápa és Czesław Miłosz
Czesław Miłosz:
ARS POETICA?
Mindig tágas, laza formákra vágytam,
ne legyen túl költészet, se túl próza,
a megértést szolgálja, senkit se téve ki,
se szerzőt, se olvasót, fennköltebb gyötrelemnek.
A költészet mélyén ott a szégyen:
fakad valami belőlünk, s nem tudtuk, hogy bennünk honol,
pislogunk, mintha tigris ugrott volna ki jobbkezünkből
s megállna fényben, farkával csapkodva oldalát.
Joggal mondják ezért, hogy a verset démon diktálja,
túlzás, hogy égi angyal.
Bajos megérteni, honnét a költők gőgje,
ha szégyellik, hogy démonuk kilátszik.
Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak,
kik benne otthonosan mozognak, ezerféle nyelvet beszélnek,
s az sem elég, hogy száját s kezét ellopják,
maguk kedvére akarják alakítani végzetét.
Mivel korunkban a betegeset értékelik,
valaki azt hiheti, tréfálok csupán,
kitaláltam mégegy módot,
hogy a művészeten ironizáljak.
Hajdan a bölcs könyveket szerették,
ezek segítettek elviselni a kínt, a kudarcot.
Merőben más, mint belémerülni
a bolondházból származó megannyi műalkotásba.
De a világ más, mint amilyennek mutatkozik,
és mink is mások vagyunk, mint lázálmainkban.
Az emberek megőrzik hallgatag tisztességüket,
rokonság-szomszédság megbecsülését.
A költészet haszna, hogy eszünkbe hozza,
míly nehéz megmaradnunk ugyanazon személynek,
mert házunk nyitva, nincs kulcs,
láthatatlan vendégek járnak be-ki.
Amit itt dadogok, nem költészet.
Verset írni csak ritkán s kelletlen szabad,
elbírhatatlan kényszer alatt, abban a reményben,
hogy jó és nem rossz szellemek eszközei vagyunk.
(Weöres Sándor ford.)
Mindig tágas, laza formákra vágytam,
ne legyen túl költészet, se túl próza,
a megértést szolgálja, senkit se téve ki,
se szerzőt, se olvasót, fennköltebb gyötrelemnek.
A költészet mélyén ott a szégyen:
fakad valami belőlünk, s nem tudtuk, hogy bennünk honol,
pislogunk, mintha tigris ugrott volna ki jobbkezünkből
s megállna fényben, farkával csapkodva oldalát.
Joggal mondják ezért, hogy a verset démon diktálja,
túlzás, hogy égi angyal.
Bajos megérteni, honnét a költők gőgje,
ha szégyellik, hogy démonuk kilátszik.
Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak,
kik benne otthonosan mozognak, ezerféle nyelvet beszélnek,
s az sem elég, hogy száját s kezét ellopják,
maguk kedvére akarják alakítani végzetét.
Mivel korunkban a betegeset értékelik,
valaki azt hiheti, tréfálok csupán,
kitaláltam mégegy módot,
hogy a művészeten ironizáljak.
Hajdan a bölcs könyveket szerették,
ezek segítettek elviselni a kínt, a kudarcot.
Merőben más, mint belémerülni
a bolondházból származó megannyi műalkotásba.
De a világ más, mint amilyennek mutatkozik,
és mink is mások vagyunk, mint lázálmainkban.
Az emberek megőrzik hallgatag tisztességüket,
rokonság-szomszédság megbecsülését.
A költészet haszna, hogy eszünkbe hozza,
míly nehéz megmaradnunk ugyanazon személynek,
mert házunk nyitva, nincs kulcs,
láthatatlan vendégek járnak be-ki.
Amit itt dadogok, nem költészet.
Verset írni csak ritkán s kelletlen szabad,
elbírhatatlan kényszer alatt, abban a reményben,
hogy jó és nem rossz szellemek eszközei vagyunk.
(Weöres Sándor ford.)