A Rekettyés zenekar játszik a kilencvenes évek közepén egy légópincében...
„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”
2010.06.30. 05:02
Csángó (1.)
Címkék: magyar magyarság mélymagyar csángó magyar népzene csángómagyar népzene táncházi muzsika
4 komment
2010.06.22. 22:07
A Hard Rain’s a-Gonna Fall és/vagy nem vagyok européer és nem vagyok demokrata
Címkék: közösség film nemzet magyarország demokrácia forradalom valóság magyarság kereszténység groteszk nagyboldogasszony 2010 bűnbánat méltóság valóság nagybátyánk mélymagyar valóságérzékelés valóságigény européer
Anya gyermekével kilakoltatásra várva (1)
„Az 1956-os magyar forradalom eszmei hátterét, mértékadó, felelős, realista politikai közszereplőinek álláspontját, valamint a népfelkelés napjaiban észlelhető fő törekvéseket nem lehet megérteni az 1943-as szárszói konferencia ismerete nélkül.”
(Valóság nagybátyánk válasza Mancikának, a pultosnőnek, miután (az) figyelmeztette, hogy: „Zárunk, ideje szedelőzködni!”)
– Elb*szták! Nem kellett nekik két hónap, hogy elb*sszák! – így Z.
– Ugyan, Z.! – jegyeztem meg mosolyogva.
– Tudom, hogy mit beszélek!
– Tudod, hogy mit beszélsz?
– Jó, nem tudom, de azt tudom, hogy ő sem! Kinyomtattam.
Elém dobott a kocsmaasztalra egy négyrét hajtott fehér lapot. Tényleg kinyomtatta! A lapon egészen apró betűkkel (Z. nem pazarolja fisre-f*sra feleslegesen a nyomtatófestéket) ezt olvastam:
4 komment
2010.06.14. 23:04
Bizonyos Satov adaléka a "Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez"
Címkék: élet nemzet halál tudomány vallás isten jó hit rossz nép értelem ördögök jelenések könyve dosztojevszkij f m istenkeresés az élet lelke az élet vizének folyói az egyetlen igaz istenben való hit
"Az értelem és a tudomány a népek életében az idők kezdete óta mindig, most is csak másodrendű és kisegítő szerepet játszott, és fog is játszani az idők végezetéig. A népeket más erő alakítja ki és mozgatja /.../ Az élet lelke, ahogy az Írás mondja, "az élet vizének folyói", amelynek kiapadásával annyira fenyeget a Jelenések Könyve. Esztétikai őselv, ahogy a filozófusok mondják, erkölcsi őselv, ahogy ugyancsak ők azonosítják. "Istenkeresés" - ahogy én a legeslegegyszerűbben nevezem. Egy-egy nép egész tevékenységének célja - minden népnél és létének minden időszakában - csakis az Istennek, a saját, okvetlenül az ő saját Istenének a keresése, és az őbenne mint az egyetlen igaz Istenben való hit. Az Isten az egész nép összetett személyisége - elejétől a végéig véve. /.../ A nemzeti jelleg megsemmisülésének a jele az, ha az istenek kezdenek közössé válni. Amikor az istenek közössé válnak, akkor fokozatosan elhalnak az istenek meg a beléjük vetett hit is, magukkal a népekkel együtt. Minél erősebb egy nép, annál sajátabb az istene. Sohase volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és a jóról alkotott fogalom nélkül. /.../ Amikor sok népnél kezdenek közössé válni a rosszról és a jóról alkotott fogalmak, akkor fokozatosan kihalnak a népek, és akkor kezd elmosódni és eltűnni maga a rossz és a jó közti különbség is. Az értelem sohase volt képes meghatározni a rosszat és a jót, vagy akár elválasztani a rosszat a jótól, ha csak hozzávetőleg is; ellenkezőleg: szégyenletesen és szánalmasan mindig összekeverte őket; a tudomány pedig erőszakos megoldásokat adott."
F.M.Dosztojevszkij: Ördögök (45 előtti fordításban: Megmételyezettek)
Dosztojevszkij Ördögökje a Világhálón is megtalálható, olvasható, letölthető. Itt: www.mek.oszk.hu/05200/05281/index.phtml
2 komment
2010.06.13. 05:44
Prohászka Lajos adaléka a „Nemzeti Együttműködés Rendszeré”-hez
Címkék: közösség politika nemzet kultúra magyarország egyház valóság magyarság állam morál erkölcs kereszténység hatalom hagyomány prohászka lajos mélymagyar tradíció civil társadalom a vándor és a bujdosó
„(...) ...ami a kultúrának magyar földön egészen tipikus bélyeget ad, az kiváltképpen ennek a kultúrának, általában a magyar szellemi életnek hatalmi, vagy tágabb értelemben: politikai meghatározottsága. A magyar szellemi glóbusz (...) jellemzően hatalmi ígérkezésre alakult. (...) ...nálunk egyedül a politika az önmagáért való, autonóm kultúrterület és a kultúrának minden más ága tőle függ és a benne való részesedés arányában érvényesül. A kereszténység felvételétől napjainkig úgyszólván minden mozgás hatalmi szóra történt; az egyéni kezdemény is csupán a hatalom attribútumaival tud gyökeret fogni, mint ahogy a közösségi összetartásnak is, egyszerű és bonyolult formáiban is egyaránt a szervezet, a vezetés, az alkalmazkodás, vagy akár a dekoratív megjelenés önelégültsége nem csak az előfeltevése, hanem éppenséggel a végső lényege. Tét és ellentét - hagyomány és megújulás - egyképp hatalmi indítékokra vezethető vissza. Van ebben kétségkívül valami védekező vonás: azzal, hogy mindennemű alkotótevékenység nálunk általában hatalomhoz kötött, az egész kultúra mintegy az állam- és nemzetfenntartás szolgálatába szegődik. (…)”
(Az idézet forrása: Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó. Universum K., Szeged, 1990., 146. p.)
Szólj hozzá!
2010.06.11. 19:05
Képzeld el (folytatás) Cipő talpán birkaszar
Címkék: pokol ördög lélekvándorlás ateizmus lennon karácsony gergely lmp karamazov verhovenszkij
E bejegyzés közvetlen előzménye itt olvasható: magyarido.blog.hu/2010/05/26/kepzeld_el_18
Ottan benne a flasztergőzben, kicsiny rőzsedalként, jelentéktelen apró harmóniát gyújt az utazó lélek ennek az aktuális testnek a fejében:
(hogyasszondihogyittenebbenagőzben) "Tírüp-tírüp-tírüp tüdedipp, tírüp-tírüp-tírüp tüdedipp, (saztánmeginthogy) tírüp-tírüp-tírüp tüdedipp..."
Csak klimpírozott monoton módon az aktuális agyvelő. Ebben a zsongásban aztán életre keltek, mondhatni e testben létet kértek, majd ott benn egymással harcra keltek, fura figurák, fura figurák.
"Pjotr Sztyepanovics Verhovenszkij vagyok, a benned háborúzók szóvivője." Mutatkozott be egy megnyúlt fejű szőke fiatalember. "Én téged nem ismerlek." Így az elszenvedő alany. "Ha te engem nem ismersz, hívom a barátaimat!" S örült a szőke. "A te barátaid az én barátaim is." "Haha! Az én barátaim a te ellenségeid... viszont a te barátaid barátaim nekem is." "Tehát az én barátaim azért ellenségeim, mert barátaid ők neked is?" "Mit kiabáltok itt?" Kérdezte, s egy pillanatra megállt mellettük ef. Zámbó Öcsi a Bizottság nevű zenekarból. "Tényleg, mit kiabálunk? Egyáltalán, ki ez az idetestesült patkányfejű, mikor én nem is ismerem az orosz realistákat..." "És a nemzetközi ateizmussal hogy állunk?" Sunyi kérdés volt ez, valahonnan hátulról érkezett. Az agy megpördült tengelye körül és - mivel egyszerű konstrukció volt, amiből hiányzott a pörgettyűs stabilizátor, úgy is, mint giroszkóp - megszédült. Pjotr Sztyepanovics, kihasználva ezt a bizonytalanságot, távozott. (Lehet, hogy a barátaiért indult?) "Ha érdekel, én egy tanyán nevelkedett blogger vagyok, a cipőm talpán birkaszar." Ily módon határozta meg magát segítőkészen, és az intenzív szemkontaktust, mint stabilizációs lehetőséget kínálta fel, a hang. "Blogger lábán birkaszar? Nem kérek ebből, visszautasítom, visszautasítom a segítséget, visszautasítom, hogy engem emberségbe helyezzenek, hogy talajba gyökereztessenek...Hogy e módon mobilitásom odavesszen, odavesszen, odavesszen!" Háborgott a háborodott. Egy újabb jelenés, Richard Brautigan az úttest túloldaláról integetett: "Gondold át, gondold át!" Ezt kiabálta: "A domboldalról lefutó falépcső nem gyermekkori álmod pisztrángot rejtő vízesése! Valaki átkúrja a fejed!"
Aztán csönd, csak a pörgő agy surrog a fejben, meg az autók zúgnak az Andrássy úton.
Csak a pörgő agy surrog és az autók zúgnak.
Csak surrog, meg zúg.
Csak az agy.
Ágya a gondolatnak.
Iván K. megérkezett. Zdrasztvújtye, Iván Karamazov!
9 komment
2010.06.05. 01:31
„Történelmi tett volt a forradalmi hangulatot becsatornázni a demokráciába” (Kötcse n+/-1.)
Címkék: nemzet kötcse magyarország jobboldal demokrácia bizonytalanság elit valóság magyarság morál erkölcs hatalom hagyomány bizalom modernitás bizalmatlanság tradíció
„...Seneca nem elég nehéz, Plautus nem elég könnyű nekik...”
„(…)
POLONIUS
Fönséges úr, újságot mondok.
HAMLET
De uram, én mondok újságot önnek.
»Hogy Roscius volt Rómában szinész« -
POLONIUS
Színészek jöttek, fenséges úr.
HAMLET
Terefere!
POLONIUS
Becsületemre...
HAMLET
»Minden szinész szamáron járt« -
POLONIUS
A legjobb játékosok a világon; mindegy nekik, tragédia, komédia, történeti, pásztori, vígpásztori, historico-pásztori, tragico-historiai, tragico-comico-historico-pásztori mű; helyegység vagy korlátlan színváltozás. Seneca nem elég nehéz, Plautus nem elég könnyű nekik. Szereptudásra vagy rögtönzésre páratlanok.
(…)”
(mek.oszk.hu/00400/00486/)
POLONIUS
Fönséges úr, újságot mondok.
HAMLET
De uram, én mondok újságot önnek.
»Hogy Roscius volt Rómában szinész« -
POLONIUS
Színészek jöttek, fenséges úr.
HAMLET
Terefere!
POLONIUS
Becsületemre...
HAMLET
»Minden szinész szamáron járt« -
POLONIUS
A legjobb játékosok a világon; mindegy nekik, tragédia, komédia, történeti, pásztori, vígpásztori, historico-pásztori, tragico-historiai, tragico-comico-historico-pásztori mű; helyegység vagy korlátlan színváltozás. Seneca nem elég nehéz, Plautus nem elég könnyű nekik. Szereptudásra vagy rögtönzésre páratlanok.
(…)”
(mek.oszk.hu/00400/00486/)
A napokban újabb „kötcsei beszédet” tartott a „Fidesz-holdudvar” előtt Orbán Viktor. Bár erősen kerestem, a beszéd teljes/hivatalos szövegét a Világhálón sehol sem találtam. Mindössze egy, a Fidesz által kiadott, kivonat jellegű sajtóközlemény-félére akadtam, amiből (körülbelül) a következőket hámozhattam ki:
Orbán Viktor szerint:
1. Kimondható-e, hogy történelmi időket élünk?
Párhuzam vonható az 50-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia. Nem csak a nyolc éves kormányzással szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy rendszerellenes akaratnyilvánítás is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani. Nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni.
2. Használhatjuk-e a forradalom szót?
A tavasszal történteket nevezhetjük kétharmados forradalomnak, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Történelmi tett volt a forradalmi hangulatot becsatornázni a demokráciába.
3. Mit ért el a forradalom?
Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, ezért került be a kormányprogramba a Fidesz választási programja, ezért szavazott róla az Országgyűlés.
4. Mi a társadalmi szerződés fogalma?
A társadalmi szerződés alapján kialakuló új rendszer neve: a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, aminek erősítése egyénileg is mindenki érdeke.
5. Mi a modern jobboldal feladata?
A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, ami 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából. A régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség.
(www.orbanviktor.hu/cikk/uj_kezdet)
Orbán Viktor szerint:
1. Kimondható-e, hogy történelmi időket élünk?
Párhuzam vonható az 50-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia. Nem csak a nyolc éves kormányzással szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy rendszerellenes akaratnyilvánítás is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani. Nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni.
2. Használhatjuk-e a forradalom szót?
A tavasszal történteket nevezhetjük kétharmados forradalomnak, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Történelmi tett volt a forradalmi hangulatot becsatornázni a demokráciába.
3. Mit ért el a forradalom?
Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, ezért került be a kormányprogramba a Fidesz választási programja, ezért szavazott róla az Országgyűlés.
4. Mi a társadalmi szerződés fogalma?
A társadalmi szerződés alapján kialakuló új rendszer neve: a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, aminek erősítése egyénileg is mindenki érdeke.
5. Mi a modern jobboldal feladata?
A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, ami 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából. A régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség.
(www.orbanviktor.hu/cikk/uj_kezdet)
Mivel „kötcséről” már több bejegyzésben írtam (magyarido.blog.hu/tags/k%C3%B6tcse), ezért most csak röviden, mintegy összefoglaló jelleggel, rögzítem néhány észrevételemet.
Számomra mára (már) teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy „kötcse” nem más, mint egy „kommunikációs és legitimációs trükk”, egy vidéki amatőr színjátszócsoport szegényesen és igénytelenül díszletezett, rozoga színpada (néhány vacak, „többfunkciós” kellékkel: „forradalom a szavazófülkékben”, „a választásokkal megkötött társadalmi szerződés”, a megfoghatatlan, ezért utolérhetetlen „nemzeti együttműködés rendszere” és a többi). Orbán (Viktor) a legkevésbé nem úgy viselkedik és beszél (játszik), mint egy szuverén nemzet szuverén vezetője, sokkal inkább, mint egy hégemón (vagy kormányzó). A Kötcsén meghirdetett célok is amilyen bizonytalanok, valójában olyan szerények (is): a kétfenekű retorika pufogása, az üresen koppanó nagy szavak közé olyan fordulatok is keverednek, mint „nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk” vagy „új, modern jobboldali kultúrára van szükség”, s ezekből nem nehéz megérteni, hogy legfeljebb a „köznyugalom” („közcsöndesség”) és nem a „közbizalom” elérésére hajt az új hatalom.
Amit az új hatalom tesz, nyilván okkal teszi (bizonyára vannak olyan szempontok, amelyek alapján igazolhatóan cselekszenek). Számomra ezek az okok (át)láthatatlanok, tkp. ismeretlenek. Ugyanakkor nem vonom kétségbe (ha nem látom a célokat, hogyan is vonhatnám), hogy „kötcsének” értelme van. Hogy ez (a rejtett értelem) számomra nem nyílhat meg, sajnálattal tudomásul veszem (életem felét diktatúrában éltem le, nem ejt kétségbe egy kis manipuláció). Mindezekkel együtt sem tudom megállni, hogy le ne írjam, hogy: a „kötcséknek” nagyon nagy ára van.
Ez: „Olvasom az újságban, hogy (…) Kopp Mária professzorasszony és (…) magatartáskutatói beletúrtak a nagy magyar bizalmi tőkébe és azt kotorták elő, hogy: a magyarok 70%-a szerint senkiben sem szabad/lehet megbízni.
(…)
A bizalom hiányáról panaszkodni és a bizalom valós hiányában élni persze két meglehetősen különböző káposzta. A magyarok (mi, magyarok!), mint (…) a vizsgálatok mutatják, többségünkben máig családközpontú emberek (vagyunk!). Aki pedig »családban gondolkozik« az nyilvánvalóan nem bizalmatlan. S ha mégis ilyen »senkiben nem lehet/szabad bízni« válaszokat kapnak a magatartáskutatók, annak csak a végletes elbizonytalanodás, szorongás, kétségbeesés, nemritkán pedig a mélyfélelem lehet az oka. Aki bizalmatlan, az nem feltétlenül kiszolgáltatott (sőt: egzisztenciák épülhetnek, mint ahogyan épülnek is, a paradigmatikus bizalmatlanságra), aki bizonytalan, az azonban mindenképp.” (neonepiprimitiv.blog.hu/2008/02/27/ha_nem_vesz_reszt_ugy_marad_szubjektiv_nepszavi)
Megéri ezzel játszani? (Legföljebb, ha nagyon szorul a gyatyamadzag „a forradalmi hangulatot [ismét] becsatornázzuk a demokráciába?”)
(…)
Számomra mára (már) teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy „kötcse” nem más, mint egy „kommunikációs és legitimációs trükk”, egy vidéki amatőr színjátszócsoport szegényesen és igénytelenül díszletezett, rozoga színpada (néhány vacak, „többfunkciós” kellékkel: „forradalom a szavazófülkékben”, „a választásokkal megkötött társadalmi szerződés”, a megfoghatatlan, ezért utolérhetetlen „nemzeti együttműködés rendszere” és a többi). Orbán (Viktor) a legkevésbé nem úgy viselkedik és beszél (játszik), mint egy szuverén nemzet szuverén vezetője, sokkal inkább, mint egy hégemón (vagy kormányzó). A Kötcsén meghirdetett célok is amilyen bizonytalanok, valójában olyan szerények (is): a kétfenekű retorika pufogása, az üresen koppanó nagy szavak közé olyan fordulatok is keverednek, mint „nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk” vagy „új, modern jobboldali kultúrára van szükség”, s ezekből nem nehéz megérteni, hogy legfeljebb a „köznyugalom” („közcsöndesség”) és nem a „közbizalom” elérésére hajt az új hatalom.
Amit az új hatalom tesz, nyilván okkal teszi (bizonyára vannak olyan szempontok, amelyek alapján igazolhatóan cselekszenek). Számomra ezek az okok (át)láthatatlanok, tkp. ismeretlenek. Ugyanakkor nem vonom kétségbe (ha nem látom a célokat, hogyan is vonhatnám), hogy „kötcsének” értelme van. Hogy ez (a rejtett értelem) számomra nem nyílhat meg, sajnálattal tudomásul veszem (életem felét diktatúrában éltem le, nem ejt kétségbe egy kis manipuláció). Mindezekkel együtt sem tudom megállni, hogy le ne írjam, hogy: a „kötcséknek” nagyon nagy ára van.
Ez: „Olvasom az újságban, hogy (…) Kopp Mária professzorasszony és (…) magatartáskutatói beletúrtak a nagy magyar bizalmi tőkébe és azt kotorták elő, hogy: a magyarok 70%-a szerint senkiben sem szabad/lehet megbízni.
(…)
A bizalom hiányáról panaszkodni és a bizalom valós hiányában élni persze két meglehetősen különböző káposzta. A magyarok (mi, magyarok!), mint (…) a vizsgálatok mutatják, többségünkben máig családközpontú emberek (vagyunk!). Aki pedig »családban gondolkozik« az nyilvánvalóan nem bizalmatlan. S ha mégis ilyen »senkiben nem lehet/szabad bízni« válaszokat kapnak a magatartáskutatók, annak csak a végletes elbizonytalanodás, szorongás, kétségbeesés, nemritkán pedig a mélyfélelem lehet az oka. Aki bizalmatlan, az nem feltétlenül kiszolgáltatott (sőt: egzisztenciák épülhetnek, mint ahogyan épülnek is, a paradigmatikus bizalmatlanságra), aki bizonytalan, az azonban mindenképp.” (neonepiprimitiv.blog.hu/2008/02/27/ha_nem_vesz_reszt_ugy_marad_szubjektiv_nepszavi)
Megéri ezzel játszani? (Legföljebb, ha nagyon szorul a gyatyamadzag „a forradalmi hangulatot [ismét] becsatornázzuk a demokráciába?”)
(…)
***
Apdét vagy kiegészítés, 2010. június 28.:
Egy blogposzt alatti kommentsorban, @d ö m ö t ö r nick hozzászólásában (itt: mandiner.blog.hu/2010/06/27/uj_rendszer_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccxxxiv/fullcommentlist/1#c10293072) futottam bele két hivatkozásba - ezekbe:
www.szazadveg.hu/files/kutatas/5.pdf
www.szazadveg.hu/files/hirek/4.pdf -,
melyek fontos adalékok e bejegyzés témájához.
Nyomban el is olvastam a hivatkozott szövegeket (a hivatkozások G. Fodor Gábor – Fűrész Gábor – Giró-Szász András Az ideológiák vége. A Nemzeti Együttműködés Rendszere és „Forradalom a szavazófülkékben”. A nemzetegyesítés megkezdődött c. munkáira mutatnak) és még abból a lendületből „meg is kommenteltem” azokat. (Itt: mandiner.blog.hu/2010/06/27/uj_rendszer_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccxxxiv/fullcommentlist/1#c10296960) Valahogy így:
EZAZZZ!!! Így már világosabb.
Szóval ebben a kifőzdében készült ez az emészthetetlen kotyvalék? Szóval a Századvég „bűne” ez a mostani „zavar”?
Furcsa mindenesetre. Orb*nt autonómabb személynek gondoltam, minthogy így, egy az egyben, benyelje és kritikátlanul folytonfolyt felböfögje ezt az életképtelen gondolatkonstrukciót (...) Persze, lehet, hogy csak annyi történt, hogy, mivel a célnak megfelel - erős legitimációt és nagy cselekvési szabadságot biztosít -, hát használja, s nem nagyon agyal rajta. A Nemzeti Együttműködés Rendszere ha nem is korlátlan, de majdhogynem korlátlan cselekvési szabadságot biztosít. Mindig lehet a hatalom forrására a népakaratra hivatkozni; mivel forradalmi átalakulás zajlik, a változásokat, átalakításokat nincs mihez mérni, hasonlítani; nincsenek „ideológiai kötöttségek”, a kormányzati cselekvés célja egyedül a közjó (de mihez képest közjó az a közjó?) --- így nincs szükség magyarázatokra, a hatalom lépései gyakorlatilag számonkérhetetlenek; a kormányzati felelősség - mivel nemzeti együttműködés van - megoszlik a hatalomgyakorlók és a nép között.
Rövid távon ez nagyon kényelmesnek tűnhet a hatalom számára, hosszú távon azonban nagyon veszélyes a nemzetre nézve.
A magyar nemzet jelenleg legnagyobb betegsége a mindent átjáró, tragikus méreteket öltő bizonytalanság: ez a politika ezt a bizonytalanságot nem hogy kezelné, orvosolná, hanem mégjobban erősíti. (...)
(A bejegyzés) Innét: bbjnick.blog.hu/2010/06/05/kotcse_n_1_tortenelmi_tett_volt_a_forradalmi_hangulatot_becsatornazni_a_demokraciaba
Szólj hozzá!
2010.06.04. 20:27
Trianonjaim (1.)
Címkék: élet trianon magyarország halál gyász éjszaka szerelem reggel erdő párt békesség kamasz veszteség méltányosság állhatatosság kádárvilág vadon az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepe analógia
Trianon kilencvenedik évfordulója felidézett bennem egy régi emléket (amit két évvel ezelőtt már le/bejegyeztem egy másik blogon).
Itt olvasható: neonepiprimitiv.blog.hu/2008/06/06/jo_reggelt_trianon_itt_jovunk_falovon