
„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”
2011.02.06. 15:51
Jegyzetek A zemberek és a zalapításhoz (2011. február 6.)
Címkék: közösség magyarország szabadság demokrácia valóság magyarság kereszténység igazság szolidaritás személy alapítás perspektíva szuverenitás katolikus egyház méltóság szocialitás ii jános pál pápa újraalapítás wojtyła karol józef centesimus annus enciklika

S ha már nálunk jó hatvan éve ez a „véleményformáló értelmiségi” rutin, akkor legalább mi forduljunk valós, hiteles forráshoz és nézzük meg, hogy mit is mond/ír II. János Pál pápa 1991-es keltezésű CENTESIMUS ANNUS kezdetű enciklikájában az Egyház és demokrácia viszonyáról:
„(…) Az Egyház nagyra értékeli a demokratikus rendszert, mint olyan rendszert, amely biztosítja polgárai számára a politikai döntésekben való részvételt és garantálja a kormányzottaknak, hogy maguk válasszák meg és ellenőrizzék vezetőiket, vagy békés formában leváltsák őket, ha szükségesnek látszik. (…) Ezért az Egyház nem helyeselheti az olyan zártkörű vezető-csoportok létrejöttét, amelyek az államhatalmat saját hasznukra vagy ideológiai céljaik megvalósítására bitorolják.
Szólj hozzá!
2011.01.30. 16:32
Jegyzetek A zemberek és a zalapításhoz (2011. január 30.)
Címkék: közösség nemzet magyarország magyarság önismeret kisebbség gödöllő csoóri sándor alapítás cigányság perspektíva valóság nagybátyánk pátka németh györgy valóságérzékelés szociográfia újraalapítás valóságigény szász lászló szikra jános
„Rajzold le, hogy megértsd!”
(Valóság nagybátyánk válasza Tibor
„Mijaf***omvanmá’itten?!”-kérdésére)
.jpg)
A szociográfia, a szociografikus szemlélet segítségével, a magyar kultúra, az elmúlt száz évben, már kétszer húzta ki önüstökénél fogva magát az „önmagáról gondolkodni képtelenség”-mocsarából. Először a történelmi Magyarország felbomlását követően, a „csonkamagyarország” önismeretének és önképének kialakításához járultak hozzá felbecsülhetetlen mértékben a „szociográfusok”, majd a hatvanas években, a sztálinizmus által felőrölt-felmorzsolt, gyakorlatilag megsemmisített kultúra regenerálódását indította el az újraéledő szociografikus látás- és ábrázolásmód. Vajon megtörténik-e, megtörténhet-e ez harmadszor is?
„A szociográfia magatartása - a szociográfus magatartása. Milyen elemekből áll össze ez az attitűd? Emberekről - egyes emberekről, életutakról, élethelyzetekről, kisebb vagy nagyobb embercsoportok, társadalmi rétegek életviszonyairól tudósítanak a szociográfiák. Mi teszi különössé ezt a műfajt (...)? A szociográfus magatartása. Az odafordulás és az őszinte érdeklődés szándéka. A meghallgatás ünnepe. A »megalázottak és megszomorítottak« iránti részvét. Igen, sokszor érezhetően részvéttel telítve, de sohasem érzelgősen! A megismerés és a megértés igénye. A föltáró magatartás. A társadalomkritikai él. A szembesítés kellemetlensége. A társadalom szembesítése: Nézzétek! Ez van, ilyenek vagyunk! Szembesülés a társadalommal, és végső soron önmagunkkal. A »mindenkori« hivatalosság kockafejű apparatcsikjainak, továbbá bizonyos olvasói csoportoknak az értetlensége, sőt értetlenkedése. A »fehéret is feketére festés«, a »sötéten látás és láttatás« vádja. A vád botránya.” (bfl.archivportal.hu/id-489-nemeth_gy_rgy_szociografia.html)
4 komment
2011.01.22. 23:15
Dialógus a magyar állam rasszista voltáról
Címkék: közösség nemzet kálmán olga magyarország demokrácia tamás gáspár miklós tükör állam bevándorlók rasszizmus önismeret kisebbség alkalmazkodás befogadás együttélés önbecsülés balsors mértékvesztés befogadók magyar állam
Három bejegyzés e bejegyzés előzményei közül: magyarido.blog.hu/2010/05/13/asszimilacio_a_vagy_a_befogadok_sorszonai_bevezetes & magyarido.blog.hu/2010/09/22/befogadas_a_vagy_tul_a_tolerancian & bbjnick.blog.hu/2010/10/17/szabo_dezso_adaleka_a_politikai_nemzet_kerdesehez
„(...)
Tamás Gáspár Miklós: Magyarország egy rasszista állam.
Kálmán Olga: Magyarország egy rasszista állam?! M’ér’???
Tamás Gáspár Miklós: M’ér’ ne!
(...)”
Az idézet forrása: atv.hu/cikk/video-20110121_tamas_gaspar_miklos
11 komment
2011.01.20. 03:06
„...én özvegy Orehóczki Miklós vagyok...” 3. rész
Címkék: magyar magyarság magyar nóta mélymagyar magyar népzene katonadal magyar népdal orehóczki miklós anyám anyám kedves édesanyám de szomorú vasárnap délután nincs is annál betyárosabb élet magasan repül a daru
Anyám, anyám, kedves édesanyám (de szomorú vasárnap délután).../Nincs is annál betyárosabb élet...; Magasan repül a daru...
Szólj hozzá!
2011.01.17. 06:45
Jegyzetek A zemberek és a zalapításhoz (2011. január 17.)
Címkék: közösség nemzet magyarország emberek valóság magyarság hitelesség hagyomány értelmiség személy alapítás perspektíva szuverenitás méltóság csengey dénes mélymagyar magyar hang újraalapítás nemszemély nemzeti elkötelezettségű magyar értelmiség
A bejegyzés közvetlen előzménye: magyarido.blog.hu/2011/01/12/jegyzetek_a_zemberek_es_a_zalapitashoz_2011_januar_12
Ismerjük a parodista vagy a színész esetét, aki mindenkit képes utánozni, mindenki hangján képes megszólalni, csak a sajátján nem. Igazodik a szerephez, igazodik a vélt vagy valós közönségigényhez, ismeri, begyakorolta a karaktereket, minden szituációhoz megvan a hangmintája, de ha neki (önmaga nevében, önmaga hangján) kellene megszólalnia, akkor zavarba esik.
Ha nem tévedek, efféle zavarral küzd ma a (többé vagy kevésbé) nemzeti elkötelezettségű magyar „értelmiség” is. Szerephangjai ugyan vannak (már a padlás is tele, az egykor kedvtelve felszedett vagy nyűggel, kényszerből felvett szerepekkel), ám ezekről, szépen sorban, mindről kiderül, hogy vagy hamisan csengnek vagy üresen kongnak; még egy botfülű, félsüket és félh*lye magyar tucatértemiségi számára is kínos így visszahallania magát. Segítséget pedig hiába vár, mert a hatalom „nem ér (…) most arra”, hogy artikulációs gyakorlatokhoz asszisztáljon az övéinek, önszorgalmú, félénk, kósza (önhangú) kísérleteire pedig nemhogy jóindulatú elnézéssel vagy jóllakott közönnyel, de egyenesen agresszív, fenyegető vonítással reagál a nemzetközi és honi kozmopolitán közeg.
Pedig, bár paradoxnak tűnik, mégiscsak így van: amíg nincs hangunk, ami vállalhatóan a miénk és alkalmas arra, hogy elmondjuk vele magunkat, addig (épkézláb) gondolataink sem igen lesznek, amiknek hangot adhatunk, hisz mindenki a saját hangján gondolkodik. Ebből a slamasztikából a nemzeti elkötelezettségű magyar „értelmiség” csak egyféleképpen szabadulhat: süllyedő hagyományunk hiteles nagyjainak hangján kezd el beszélni, s addig utánozza, gyakorolja azt, míg föl nem ismeri benne önmagát.
Tehát…
Szólj hozzá! · 1 trackback
2011.01.17. 04:05
Emőd és a posztmodern (a)vagy három élet, három halál
Címkék: budapest élet halál posztmodern 2011 emőd nyugat balkán
Szólj hozzá!
2011.01.14. 16:21
„...én özvegy Orehóczki Miklós vagyok...” 2. rész
Címkék: magyar magyarság magyar nóta mélymagyar magyar népzene katonadal magyar népdal orehóczki miklós fecskemadár szállott a vasútra megöltek egy huszárt hatvan forintjáért
Megöltek egy huszárt hatvan forintjáért...; Fecskemadár szállott a vasútra...