A kép (csak) illusztráció
„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”
2010.11.01. 06:56
Napi elkeserítő és… (és nincs és), 1-ső Nov. 2010.
Címkék: közösség nemzet magyarország demokrácia válság valóság magyarság morál erkölcs felelősség hatalom nyugalom demagógia tisztesség méltóság képmutatás uszítás igazságtétel valóságérzékelés valóságigény
Szólj hozzá!
2010.10.23. 21:29
Ötvenhat értelme
Címkék: élet nemzet magyarország 1956 szabadság lét forradalom hit magyarság függetlenség etikus logikus tett ezerkilencszázötvenhat méltóság szabadságharc mélymagyar függetlenítés sinka istván esztétikus
„...Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyt adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?...”
így, hogy aranyt adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?...”
Szólj hozzá!
2010.10.22. 23:44
Z. mesélte a kocsmában a rendszervált/oz/tat/ás demiurgoszairól
Címkék: magyarország emlékezet hazugság éjszaka álom bizonytalanság rendszerváltás rendszerváltozás valóság magyarság bűn rendszerváltoztatás megtévesztés emlékezetkiesés tarkovszkij a a valóságérzékelés ideológiai terror enyészpont valóságigény
Szólj hozzá!
2010.10.20. 01:25
„Azért tették tehát politikai nemzetté a magyar nemzetet, hogy magyarsága szervesebb, egyetemesebb, erősebb legyen...” (Szabó Dezső adaléka a „politikai nemzet” kérdéséhez)
Címkék: közösség nemzet magyar nemzet magyarország széchenyi istván magyarság állam alkotmány kisebbség állampolgár államiság szabó dezső méltóság magyar nép magyar nyelv deák ferenc mélymagyar eötvös józsef magyar politikai tradíció politikai nemzet
6 komment
2010.10.15. 17:25
„Ez a nacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik” (a)vagy Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 2.
Címkék: trianon nemzet történelem magyarország magyarság nacionalizmus függetlenség öntudat 1920 konszolidáció 1919 1928 horthy korszak klebelsberg kuno neonacionalizmus művelt és jómódú nemzet bethlen korszak fajsúlyos nemzet kultúrfölény
E bejegyzés közvetlen előzménye: magyarido.blog.hu/2010/02/10/az_erkolcs_es_a_tudas_hatalmaval_meg_akarjuk_hatvanyozni_a_magyar_munka_termekenyseget_a_vagy_klebel_1
1. A klebelsbergi kultúrpolitika (ami tulajdonképpen nem más, mint nemzetpolitika) ismerete nélkül értelmezhetetlen a Horthy-rendszer. A Horthy-rendszer ismerete nélkül pedig értelmezhetetlenek jelen viszonyaink. A mai napig zajlik a különféle ideológiai alapú mítoszgyártás a korról (a két háború közötti Magyarország politikai és kulturális viszonyairól), s ami ezekben a mítoszokban általában közös: mellőzik vagy csak igen szelektíven alkalmazzák a forráshivatkozást. A szocializmus és (nagyon úgy tűnik) a liberalizmus nem szeret olvasni, a múlt világában túlontúl elmerülni; számukra a múlt már csak megmagyarázandó tévedések sora, „önálló életértéke nincs”, ismerete másodlagos, s csak annyiban érdekes, amennyiben igazol bennünket. Talán ez az érdektelenség lehet az oka, hogy számos alapvető forrás igencsak hiányosan (vagy éppen sehogyan sem) érhető el a „magyar Világhálón”.
2. Nemrégiben − mint egy Szabó Dezsőről és Tormay Ceciléről szóló bejegyzés alatti kommentsorban folytatott beszélgetésben @Leskelődő nick szíves közléséből megtudtam (bbjnick.blog.hu/2010/09/28/vagy_szabo_dezso_es_te_nacik_vagytok/fullcommentlist/1#c11171285) − A magyar társadalomtudományok digitális archívuma c. internetes oldal, fájdalmas hiányt pótolva, lehetővé tette Klebelsberg Kunó jónéhány munkájának elérhetőségét. Így hát olvashatóak és letölthetőek lettek Klebelsberg politikai beszédei és cikkei (mert Klebelsberg így, beszédekben és hírlapi cikkekben hagyta ránk kultúrpolitikai − tkp. nemzetpolitikai − alapvetéseit), néhány kivétellel — kissé meglepő módon, talán a legjellemzőbbek, a legfontosabbak is e kivételek közé kerültek, amelyek annak idején a Neonacionalizmus c. kötetben jelentek meg (ez a kötet még ma sem érhető el a Világhálón).(*) De ez a hiány, reméljük, csak időleges, s rövidesen mindenki számára hozzáférhető lesz a teljes Klebelsberg-mű. (A magyar társadalomtudományok digitális archívumáról innét olvashatók, tölhetők le a Klebelsberg-szövegek: mtdaportal.extra.hu/mng.html#Klebelsberg)
Horthy, Klebelsberg és Gömbös Szegeden 1930-ban
3. A húszas évek második felére, a kultuszminiszterként − s, a magyar történelemben egyedülálló módon, a kultusztárcának rendkívüli súlyt, jelentőséget adva, Bethlen közvetlen helyetteseként is − tevékenykedő Klebelsberg az addigi politikai gyakorlatot már, mint „nagykoncepciót” is megfogalmazza: ez a neonacionalizmus koncepciója (nem volna helyes ideológiáról beszélnünk, mivel Klebelsberg maga elutasította az ideológiákat, s általában a „negatív politikai elveket”). 1928. január 8-án, a Pesti Naplóban megjelent Reálpolitika és neonacionalizmus c. cikkében így magyarázza a „széles nagyközönségnek/közvéleménynek” koncepcióját (néhány bekezdést, bekezdésrészletet idézek csak a cikkből):
2 komment
2010.10.15. 17:18
„...és ha más csinálja ezt, éppen olyan könyörtelen öklökre talál bennünk...” („vagy szabó dezső és te nácik vagytok?”)
Címkék: közösség magyar nemzet történelem irodalom valóság magyarság szabó dezső méltóság magyar irodalom mélymagyar valóságérzékelés tormay cécile valóságigény
Szólj hozzá!
2010.10.06. 07:54
Varsó, 1849. augusztus 4/16.
Címkék: jövő történelem magyarország valóság magyarság múlt kegyelem hatalom önérzet jelen méltóság vértanúság találjuk ki magyarországot valóságérzékelés az aradi vértanúk valóságigény halhatatlanságtudat
I. MIKLÓS CÁR LEVELE FERENC JÓZSEFNEK
Varsó, 1849. augusztus 4/16.
Kedves barátom!
Elküldöm hozzád magam helyett fiamat, Sándort, hogy egy olyan hírt vigyen meg neked, ami – remélem – örömet fog okozni. Görgey, akit diktátornak neveztek ki, hadseregével letette a fegyvert, és kegyelemre megadta magát neked. Adjunk hálát Istennek, kedves barátom, ezért a kedvező eredményért, adjunk hálát neki, hogy megelégelte alattvalóink drága vérének hullását, és alkalmat ad neked, hogy uralkodói jogaink legszebbikét, a helyesen értelmezett kegyelmet gyakorolhasd. Ismerem szívedet, kedves barátom, tudom, hogy nem tagadod meg magadtól ezt az örömet. Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra; és érdemük szerint kell bánni a felbujtókkal, az országot nyomasztó bajok okozóival.
Megbíztam fiamat, hogy különböző komoly kérdésekről beszéljen veled – felhívom rájuk a figyelmedet, és fogadd meg, amit mond.
Szívvel-lélekkel maradok örökre, kedves barátom
hűséges és ragaszkodó
Miklósod
