MAGYAR IDŐ

2010.01.20. 04:17 bbjnick

„Azt mondd meg, mit jelent az, hogy: történelem!?” (a)vagy a „gajdec”

Címkék: történelem magyarország szabadság demokrácia valóság magyarság diktatúra 2010 emlékezetkiesés emlékezetvesztés mélymagyar 1919 megismerhetőség elbeszélhetőség valóságérzékelés ideológiai terror identitásvesztés valóságigény gajdec

Idézetek egy kommentfolyamból (e bejegyzés alól:

mandiner.blog.hu/2010/01/14/szaniszloi_mediaviagra)

kackia 2010.01.14. 19:31:00

(…)

A 1919-es cionisták,tudod mi volt a jelszava a gajdesz , melyet az orosz zsidó terroristák hoztak Magyarországra , Oroszországba viszont a kommunizmus alatt Amerikából visszavándorolt cionista zsidók vitték. A szó félig héber, félig angol: goj-death = keresztényhalál.Nem értem honnan ez a sok gyűlölet bennetek.Szerintem jobb fejek lennétek, ha tudnátok örülni,szeretni, el tudnátok lazulni és nem csak a zsigeri egzisztenciális félelem gyötörne titeket.

Jobb híján MDF-es 2010.01.15. 07:55:31

"A 1919-es cionisták,tudod mi volt a jelszava: a gajdesz , melyet az orosz zsidó terroristák hoztak Magyarországra , Oroszországba viszont a kommunizmus alatt Amerikából visszavándorolt cionista zsidók vitték. A szó félig héber, félig angol: goj-death = keresztényhalál."

Figyelemre méltó, de nem életszerű.

[ 1 ] Gajdesz

a kommunisták részéről használt kifejezés a túlvilág megjelölésére (a Hades ó-görög szó eloroszosított formája). A G. szót először az orosz Potemkin hadihajó lázadó matrózai használták ebben az értelemben....

[ 2 ] gajdeszba küld

megöl

www.netlexikon.hu/cimszo/gajdesz

Gajdesz

Nyelv: ered. ism.

halál, pusztulás gajdeszbe küld halálra ítél gajdeszre megy teljesen elpusztul, tönkremegy (autó, gép, ruha stb.)

www.kislexikon.hu/gajdesz.html

bbjnick · bbjnick.blog.hu/ 2010.01.15. 08:36:06

@Jobb híján MDF-es:

"gajdesz: a Hades ó-görög szó eloroszosodott formája, a kommunisták részéről használt kifejezés"

Hát, ez sem hangzik sokkal jobban:-(

Adalék: én egy alföldi tanyán nőttem fel a(z ezerkilencszáz)hetvenes években, nagyanyám rendszeresen használta a "gajdec", "az már a gajdecba' van" kifejezést, szófordulatot. Máshonnét nem kerülhetett a gajdec szó a magyar paraszti szókészletbe, mint 1919-ből. És hogy bekerült, az sokat elárul 1919-ről:-(

bbjnick

***

Schmidt hadnagy ajánlja:

magyarido.blog.hu/2008/08/02/levelezolap_a_nyolcvanas_evekbol

magyarido.blog.hu/2008/07/30/szabadsag_szabadsag_nelkul_bevezetes

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

4 komment

2010.01.17. 02:51 bbjnick

Elhunyt Fekete Gyula

Címkék: közösség nemzet magyarország valóság magyarság fekete fehér szolidaritás méltóság szocialitás magyar irodalom mélymagyar fekete gyula valóságérzékelés valóságigény sorsélmény megmarad e a magyarság?

„...Teljes felelősséggel merem mondani: kellő tudományos színvonalra emelve, a népesedéspolitika javítását szolgáló javaslatok szelektálásával, kidolgozásával, végrehajtásával a pusztító fogyás, elvénülés 6–8 év alatt megállítható, 12–15 év alatt annyira meg is fordítható, hogy a korszerkezet torzulásaiból valamennyit helyre is hozhat.

Új hazánk, nagyhazánk, Európa sorsa hasonló: elvénülés, pusztulás. Egy brüsszeli konferencia, amely felmérte Európa jövőjét, a népesség további vészes elvénülését, fogyását, felmérése ezzel a következtetéssel zárul: <<Európa lassan, de elkerülhetetlenül eltűnik a történelemből>>. Ha szakítanánk végre a népesedési csődpolitikával, s elszánnánk végre magunkat a megmaradásra, a menekülésre az elkerülhetetlen végpusztulástól, példát adhatnánk Európának is.

Az elvénülő társadalomban is, az elvénülést eredményező életellenes politikában is, a pusztulás, a népirtás szolgálatába szegődött sajtóban, kultúrában is az elmúlt negyvenöt–nyenvennyolc évben igen sokszor megnyilatkoztak és akcióba léptek olyan erők, amelyek a magyarság létezésének-fennmaradásának elszánt ellenségei, s ezeknek a jelenlétét legvilágosabban épp a népesedés gondjaival kapcsolatos állásfoglalások, tevékenységek igazolják.

Amíg ezeknek a politikai, gazdasági, sajtóbeli meghatározó szerepétől nem szabadulunk, semmi esélyünk a megmaradásra...” (Fekete Gyula: Öninterjú, Hitel folyóirat, 2004. május; a Világhálón itt olvasható: www.hitelfolyoirat.hu/arch/0405/elsooldal.html)

***

„Vinnyítik a feketegyula, hogy fogyikamagyar! fogyikamagyar!”: magyarido.blog.hu/2009/12/08/vinnyitik_a_feketegyula_hogy_fogyikamagyar_fogyikamagyar

***

Apdét vagy kiegészítés, 2010. január 26.:

„Azért nem szerencsés az ezzel a kérdéssel indítás, mert azt sugalmazza, mintha a remény volna a cselekvéshez a kapaszkodó. Holott a reménynek itt legfeljebb is mellékszerep juthat: cselekvéseinket, felelősségérzetünket, kötelességtudásunkat ne a remény motiválja, hanem a tisztesség, a lelkiismeret. Ha szikrányi remény sem volna már, az sem mentesítene a cselekvés felelőssége, kötelessége alól.”

Csurka István megemlékezése Fekete Gyuláról. Itt: www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2997:fekete-gyula-1922-2010&catid=41:hirek&Itemid=63

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

2 komment

2010.01.13. 19:36 bbjnick

Választás 2010. (1.)

Címkék: közösség választás magyarország magyarság személy szűz mária 2010 katolikus egyház szűzanya chesterton g k szocialitás a katolikus egyház katekizmusa szent istván király aba novák vilmos közösségi ember politikus ember

Aba-Novák Vilmos: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (A városmajori templom freskóterve, 1938), 127,5x72 cm, Tempera, falemez

„Shaw úrnak igaza van, amikor azt mondta, hogy tulajdonképpen igazán nem is vitatkoztunk. Tökéletesen igaz. De miért? Mert lényegében semmi sem vitatható meg a mi világunkban addig, amíg nem jutunk megegyezésre a lét legutolsó elveit illetőleg. Érvelni? Hogy képzelik Önök, hogy Lady Rhondda és én például valósággal megvitathassuk a szabadidő és a tétlenség kérdését, addig, amíg meg nem állapodtunk abban, hogy mi a meggyőződésünk az életről és hallhatatlanságról, az emberről, a nőről és istenről?...” (A dologtalan nő és a mai társadalom. Bernard Shaw, G. K. Chesterton és Lady Rhondda nyilvános vitája. Itt olvasható: www.korunk.org/?q=node/8&ev=1927&honap=6&cikk=4330)

2010-ben (előreláthatólag) országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon.

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

10 komment

2010.01.11. 03:21 bbjnick

Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza (1-ső levonás)

Címkék: nemzet magyarország világ széchenyi istván magyarság erkölcs kereszténység karakter 2010 jellem méltóság 1860 mélymagyar 1831 széchenyi év

2010-ben, április 8-án, lesz (ha jól számoltam) százötven éve, hogy Széchenyi István meghalt.

„…azon embert köszöntöm erős tiszteletre méltó characterünek, ki egyszer Á-val, s másszor B-vel tart, a mint t. i., — mert soha nem változik, — néha A s néha B van vele egy vélekedésen; s igy az, ki a character hirét nem akarja csak bitorlani, s olyasok által, kik csak a vak fejességet tartják characternek, ilyesmit magárul kikiáltatni, — hanem öntudatban érezni a férfiúi állandóság s egyvéleményüség melegét, mindent elkövetend, hogy a kormányt, mely tán a törvényes s józan utbul kibicczent, abba visszasegítse megint, — midőn viszont a kormány törvényes s józan eszközlésit tehetségi szerint előmozdítandja; s eképp, valamint semmi tekintet őt nem hátráltatja, a nemzet jussaiért élni s halni: úgy kész lesz törvényes ura ellenségei ellen, s ha a féketlen nép lenne is az, még hazafitársai ellen is, kardot rántani, s igazságos királyáért önteni vérét.

(…)

S ha én a characterkörülti zavart ideák helyrehozása végett az erkölcsi tudomány mezeire vezetlek, barátom; s azt <<a mirül csak könnyeden s felszinleg szokott ítélni a többség, mélyebb fontolgatás tárgyává törekedem tenni, kárhoztathatsz-e azért? S valjon nem szükséges-e világosságra hozni s józanra intézni egy oly zavart ideát, melynél fogva sokszor az nyer bizodalmat, ki nem érdemli, s igy nem ritkán a bitorlott reputatio emeli legbüszkébben nagy, de üres fejét?...>>

(…)

…nekem legalább úgy látszik, világos, hogy azon kevesek ––––––––; s azon számtalanok, kik megint másokat emelnek a popularitás legmagasb polczára, nemcsak nem tudják, sőt arrul legtávulabb ideájok sincs, valjon mi a character, s az emberekrül szinte úgy ítélnek, mint ahogy a szép almát, szép szilvát is, ha fán függ, nagyra magasztalják, habár féreg eszi is szivöket. S ily színpadon, ily auditórium előtt tapsra vágyni, s azt az élet, egy lelkes élet legfőbb jutalmává választni, — s kis taps végett a nagy színjáték szinte minden rolláit átvenni! Nagy Isten, szánakozásra vagy kikaczagásra méltó-e teremtésidnek oly nagy száma!”

(Széchenyi István: Világ, 1831)

2010. – Széchenyi-év. Vajon Széchenyi éve lesz-e?

tovább »

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

2 komment

2010.01.07. 23:45 bbjnick

Egy kis egészségügyi séta és Schmidt hadnagy egy adaléka

Címkék: közösség magyarország liberalizmus valóság magyarság konzervativizmus hatalom hagyomány jókai mór sorskérdések magyar irodalom tradíció konzervatívok valóságérzékelés progresszió valóságigény magyar politikai tradíció értékközpontúság szabadelvűek

Egészségügyi séta, 4-dik Jan. 2010.

A napokban olvastam egy kétrészes bejegyzést a blogszférában (itt: konzervatorium.blog.hu/2009/12/30/ifju_konzervativok_i ) & (itt: konzervatorium.blog.hu/2009/12/31/ifju_konzervativok_ii). A bejegyzés elgondolkodtatott. Gondolkodtam, gondolkodtam, majd írtam a bejegyzés alá egy kommentet. Ezt:

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2010.01.04. 13:15:37

Kicsit csalódott vagyok, hogy nem alakult ki parázs vita a témában:-D Úgyhogy, jobb híján, magam vitatkozom magammal:-)

Itt van ez a gondolatsor (a cikk első részéből idézem), nem nehéz fölfedezni, hogy ebben koncentrálódik a cikk első részének „üzenete”:

„Liberalizmusellenes, anélkül, hogy beleesne az uszítók és nívótlan bírálók hangnemébe; a diadalmasan és fölényesen felvonuló világnézetet próbáltja alapjaiban újjáértékelni, visszanyúlva rég meghalt eszmékre, és előlegezve néhány jelenben feltámadtat. Konzervatív a szó nálunk népszerűtlen értelmében, valaki, aki bizalmatlanul áll szemben az uralkodó frázisokkal, és csak becsületesen végiggondolt eszméknek hajlandó hitelt adni, nem a ragyogó látszatigazságoknak. A Dessewffy Aurélok fajtájából való, akik önmagukból építik ki világnézetüket, és nem hajlandóak befolyásoltatni magukat a tömegtől; persze a tömeg nem hajlandó tudomást venni róluk. Valójában moralisták, gondolatviláguk szigorú belső rendjét és fegyelmét szeretnék mindenütt viszontlátni, saját becsületességüket emelnék általános normává. Az elmélet emberei, de semmi sem áll tőlük távolabb, mint az üres teoretizálás; buzgalmuk az életnek szól, bár látszólag kerülik a zűrzavarát, javítani, segíteni szeretnének, bár megvetik a népapostolokat. Rangrejtett humanisták, szemérmes küzdők; természetes, hogy sorsuk a meg-nem-értés és csalódás.” (Halász Gábor: Magyar századvég)

És itt van ez a másik gondolatsor (a cikk második részéből idézem), nem nehéz fölfedezni, hogy ebben koncentrálódik a cikk második részének „üzenete”:

„Ahhoz, hogy egy politikai oldal megtalálja saját helyét, előbb rendet kell tennie gondolatai között. A magyar jobboldalt – most nem mint pártot, hanem mint szellemiséget, politikai oldalt, pozíciót – nagyrészt három fő csoport dominálja, nem egyenlő mértékben. A legrégebbi jelenlétet a népiek harmadik generációjától tanulók csoportja tudhatja magáénak, akik egykor az MDF népi-nemzeti szárnyát alkották, s a reformszocialistákkal való 1988–89-es megegyezés híveként ma sem a piaci nyitás, vagy a nyugati (végképp nem angolszász/atlanti) konzervativizmus barátai, hanem sok esetben érnek össze az ún. <<alternatív közgazdászokkal>>, akik a kapitalizmus (már-már) lecserélésig menő <<reformjában>> gondolkodnak. Az antalli konzervatív kísérlet emléke és a polgári kormányzás hagyománya mozgatja azt a másik – e két politikai szocializációból összeolvadt – csoportot, amely egy ennél összehasonlíthatatlanul korszerűbb, a magyar, európai és globális realitásokra érzékeny megoldásban hisz, s erejét politikai tapasztalatából származó gyakorlatiassága adja. A harmadik frakció az előbbiektől eltérően elméleti-filozófiai kiindulóponttal rendelkezik, s politológiai módszere, a nyugati eszmeáramlatokkal való gyakori érintkezése szellemileg a legfelkészültebb csoporttá teszi; ami miatt a konzervatív elvek pontos megfogalmazását a magyar valóság figyelembe vételének praktikumával párosítja. Kis túlzással az irodalom, a politika és a filozófia az a három terület, amelyből az említett csoportok orientációja, módszere, nyelvezete, logikája fakad, és ez sokat el is mond róluk. A XXI. század új elvárásainak, a magyar konzervativizmus megújításának és a jobbközép pozíció megerősítésének kérdéseire ma – úgy hisszük – gyakorlati politikai és releváns elméleti válaszokat kell adni.”

No, most én, egy imaginárius aktussal, összeengedtem ezt a két gondolatsort (éppúgy, mint két parkban sétáltatott házikedvencet) a fejemben és figyeltem, mire jutnak egymással. Kezdetben úgy tűnt, játszanak (egymással). Majd mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a második gondolatsornak „komolyabb szándékai” vannak, méghozzá olyanok, amik az első gondolatsor épségét is veszélyeztethetik, felülkerekedett bennem a kíváncsiságon a felelősségérzet és szétválasztottam őket.

Így jártunk.

bbjnick

Schmidt hadnagy adaléka az Egészségügyi séta, 4-dik Jan. 2010. c. bejegyzéshez

„Méltóságos Tarnaváry úr egyike a legindulatosabb, legszenvedélyesebb pártvezéreknek.

Az a csekély körülmény, hogy a méltóságos úr X. megyében a konzervatív párt legerősebb pajzsa, Y. megyében pedig a szabadelvűek leghathatósabb malleusa (így híják diákul a kalapácsot), senkit se hozzon zavarba az igen tisztelt hazafi jelleme felől; ő és még egy másik ember, meg egy harmadik, meg egy századik és ezredik, valódi szenvedélyből űzi a zöldasztali politikát, éppen úgy, ahogy az ember szokott szenvedélyes vadász, szenvedélyes dinnyész, szenvedélyes tengerész stb. lenni, minélfogva egy kínálkozó alkalmat sem mulaszthat el, hol valami hatalmas küzdelemre van kilátás.

Úgy állván azonban a dolog, hogy az igen tisztelt státusférfi vagyonainak egy része fekszik X., a másik Y. megyében, ezáltal ő tökéletesen két különböző hemiszfériumra van osztva.

X. megyében derék, tekintélyes, becsületben próbált hazafiakból, tősgyökeres ősnemesekből, tudományos írástudó férfiakból, előrelátó, meggondolt, megfontoló úriemberekből állt a konzervatív tábor, melyet viszont holmi Kutyfalvi-féle fráterek ostromolnak, kiknek az ellenzékcsinálás nem egyéb viszkető véralkatnál, s kiktől, ha az ember komolyan megkérdezné, hogy mit akarnak, tán magok sem tudnák.

Hogyne volna tehát X. megyében Tarnaváry septemvir úr a konzervatívek erős vára és őriző pásztora!

Y. megyében viszont megfordítva áll a dolog: itt a tartózkodó tábor feje először is Kőcserepy, akit a Zoltánnali per óta szívéből, véréből gyűlöl Tarnaváry; mellette egy csomó külföldieskedő félvér, negyedvér magyar lord, veszekedő renommisták, rabiátus kortesvezérek, szolgálatkész inaslelkek, kiknek a homlokára van írva az aspiráns név, kik esküsznek mesterök szavára, s kiket Tarnaváry úr még csak lenézni is restell. Viszont ellenökben a septemvir legkedveltebb egyéniségei állanak: Szentirmay Rudolf, akit tisztel, becsül, és Kárpáthy Zoltán, kit a közvélemény kegyencei közé számít, s kiről büszkén szokta a hétszemélynök úr elmondani: <<Nem hiába, én neveltem a kölyket>>!

Hogyne volna tehát Tarnaváry úr Y. megyében az ellenzék pörölye és láncos buzogánya!

Ez, úgy hiszem, oly világos és oly megnyugtató magyarázat, hogy ez után senki sem fog olyasmit szememre vetni, hogy én hasonló meséket most gondolok ki, s csupa malíciából ráfogok becsületes emberekre.

Ilyenformán akárhányszor megtörténik az, hogy egy és ugyanazon országos jelszót a méltóságos úr éppolyan erősen nekivetett vállal segít X. megyében megdönteni, mint amilyen erősen nekiveti aztán a másik vállát ugyanannak a közkérdésnek Y. megyében, hogy felemelni segítse. Ott Kutyfalviékat üti, itt Kőcserepyéket, s biz ő nemigen szokta nézni, hogy mivel üt az emberre. Üt, ami a kezébe akad.”

www.mek.oszk.hu/00800/00828/html/jokai18.htm

(A bejegyzés) Innét: bbjnick.blog.hu/2010/01/04/egeszsegugyi_seta_4_dik_jan_2010

És innét: bbjnick.blog.hu/2010/01/05/schmidt_hadnagy_adaleka_az_egeszsegugyi_seta_4_dik_jan_2010_c_bejegyzeshez

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

4 komment

2010.01.07. 02:11 bbjnick

Köztársasági elnök úr, ha meg nem sértem, inna velünk egy pohárkával ebből a félszáraz vörösből?!

Címkék: közösség nemzet magyarország európa magyarság kereszténység sólyom lászló balassi bálint 2010 méltóság zrínyi miklós magyar európai európai magyar

Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) Az elmúlt években hallottunk-láttunk már tőle ezt-azt: inkább kevesebb, mint több sikerrel futotta – „elmonománozgatva”, eltaktikázgatva, elmoralizálgatva az őt körülvevő értetlen és alapvetően ellenséges politikai közegben – középszerű kűrjeit a dobostorta tetején , miközben folyamatosan és módszeresen hátrált és hátrált (el tudom képzelni, hogy minden egyes sikeresen lenyelt „ezt kikérem magamnak”-ot erkölcsi győzelemként megélve, elkönyvelve – mert, ugyan, hogyan lehetett volna másként…?).

Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) És nem jól van ez így. Kilencven óta várja a feladat az alkalmas embert, aki úgy tud magyarként európai lenni, hogy Európában magyar. Aki világosan és magátólértetődően képviseli hovatartozását és elkötelezettségét nemzetéhez, aki érti és érzi a „közösséget” és aki „emberségről példát, vitézségről formát” adhat a méltóságát húsz éve kereső magyarságnak. Mielőtt még bárki ellenvetné, hogy ahhoz, hogy az a méltóság megtaláltassék, „ahhoz nem egy ember kellene”, megelőzöm és válaszolok: nyilván, nem egy ember kellene, de egy ember (mindenképp) kellene. És ha az épp egy közjogi méltóságunk volna, az bizonyára nem ártana az ügynek.

Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) Ez évi újévi beszédével azonban újraértelmezte önnön helyét és szerepét. Néhány napig vártam, mielőtt ezt a bejegyzést kipakoltam volna, kíváncsi voltam a reakciókra. Valamennyien láthattuk, ezek a reakciók elmaradtak; s ez számomra csak megerősíti azt a tényt, ami a beszéd elhangzásának pillanatától nyilvánvaló volt: Sólyom László átlépett önmaga korlátain s már nem mint egy, Magyarország köztársasági elnöki pozícióját betöltő, gyáva európai értelmiségi szólt „Magyarország minden lakosához és a magyar nemzet minden tagjához”, hanem mint egy keresztény magyar gyáva európai értelmiségi, aki Magyarország köztársasági elnöke.

Milyen érzés, Elnök úr?

„Karácsonykor a gyermek születése tölt el bennünket reménnyel. De a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször is családok kellenek, összetartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok. Továbbá a családok és az iskolák együttműködése. Az iskolaügy, amely nemzetünk jövőjének kulcsa, csakis akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik. Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel, s minden gyereket a maga legjobb képességei szerint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre.

A gyermekekben nemzetünk jövőjét látjuk. A magyar nemzetért a magyar állam is felelős, de leginkább a nemzet tagjai. Hiszen a nemzet lényege a közös vágy, közös elhatározás és akarat arra, hogy együtt kívánjuk folytatni gazdag örökségünket. Ez az örökség – a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk – közös kincse minden magyarnak határoktól és állampolgárságtól függetlenül. S a szükséges megújulás alapja itt nem más, mint közösségünk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete.” (www.keh.hu/beszedek20100101_ujevi_beszed.html)

Köztársasági elnök úr, ha meg nem sértem, inna velünk egy pohárkával ebből a félszáraz vörösből?!

***

Apdét vagy kiegészítés, 2010. január 10.:

STRATÉGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY

t e l : (+36-1) 224-5070
fax: (+36-1) 224-5031

www.keh.hu

bbjnick blogger úr részére
magyarido.blog.hu

NEM!

***

Apdét vagy kiegészítés, 2010. március 10.:

„Az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában”

(mandiner.hu/cikk/buntetheto_a_holokauszttagadas)

***

Apdét vagy kiegészítés, 2010. március 13.:

Gondolj! Gondolj! Gondolj!

bbjnick.blog.hu/2010/03/11/gondolj_gondolj_gondolj_solyom_laszlo_koztarsasagi_elnok_alairta_a_holokauszttagadast_bunteto_btk_mo

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

23 komment

2009.12.30. 17:21 bbjnick

Óév, újév, köszönöm

Címkék: élet halál ünnep hit magyarság újév ady endre méltóság óév

Napok óta ez jár a fejemben: „Napsugarak zúgása, amit hallok, / Számban nevednek jó ize van”. Talán az ünnep, talán ez a téli tavasz, talán az elfogyasztott borok, talán mindezek együtt és még számos más motívum is közrejátszott abban, hogy fölidéződtek és folyamatosan velem vannak ezek a sorok. Nagyon úgy néz ki, hogy én már ezekkel a sorokkal megyek át az új évbe. (Bár, igaz, az óévből még van hátra szűk másfél nap…) Ma elővettem az Ady-kötetet és újraolvastam az e sorokkal kezdődő verset. Hát, igen.

KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM

Napsugarak zúgása, amit hallok,

Számban nevednek jó ize van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, istenem, istenem,

Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:

Te voltál mindig mindenben minden,

Boldog szimatolásaimban,

Gyöngéd simogatásaimban

S éles, szomoru nézéseimben.

Ma köszönöm, hogy te voltál ott,

Hol éreztem az életemet

S hol dőltek, épültek az oltárok.,

Köszönöm az énértem vetett ágyat,

Köszönöm neked az első sirást,

Köszönöm tört szivü édes anyámat,

Fiatalságomat és bűneimet,

Köszönöm a kétséget, a hitet,

A csókot és a betegséget.

Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek

Másnak, csupán néked, mindenért néked.

Napsugarak zúgása, amit hallok,

Számban nevednek jó ize van,

Szent mennydörgést néz a két szemem,

Istenem, istenem, istenem,

Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,

Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm

S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Óév, újév, köszönöm, igen.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

...ami valóban van...

...az emberek szeretik ugyan az igazságot, de...

Egyébként javaslom...

MAGYAR IDŐ

Keresés

Szerzők (mozgók)

Személyzeti bejáró

A legolvasottabb bejegyzések

Schmidt hadnagy harminc fia és négy leánya ajánlja

A legutóbbi bejegyzések

Korábbi bejegyzéseink...

Ez egy olyan blog,...

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Magyar szöveg(ek)

Keresztény-blogok

Címkék

Archívum

A BLOG TARALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS)

Feedek

„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”

2010.01.20. 04:17 bbjnick

Címkék: történelem magyarország szabadság demokrácia valóság magyarság diktatúra 2010 emlékezetkiesés emlékezetvesztés mélymagyar 1919 megismerhetőség elbeszélhetőség valóságérzékelés ideológiai terror identitásvesztés valóságigény gajdec

2010.01.17. 02:51 bbjnick

Címkék: közösség nemzet magyarország valóság magyarság fekete fehér szolidaritás méltóság szocialitás magyar irodalom mélymagyar fekete gyula valóságérzékelés valóságigény sorsélmény megmarad e a magyarság?

2010.01.13. 19:36 bbjnick

Címkék: közösség választás magyarország magyarság személy szűz mária 2010 katolikus egyház szűzanya chesterton g k szocialitás a katolikus egyház katekizmusa szent istván király aba novák vilmos közösségi ember politikus ember

2010.01.11. 03:21 bbjnick

Címkék: nemzet magyarország világ széchenyi istván magyarság erkölcs kereszténység karakter 2010 jellem méltóság 1860 mélymagyar 1831 széchenyi év

2010.01.07. 23:45 bbjnick

Címkék: közösség magyarország liberalizmus valóság magyarság konzervativizmus hatalom hagyomány jókai mór sorskérdések magyar irodalom tradíció konzervatívok valóságérzékelés progresszió valóságigény magyar politikai tradíció értékközpontúság szabadelvűek

2010.01.07. 02:11 bbjnick

Címkék: közösség nemzet magyarország európa magyarság kereszténység sólyom lászló balassi bálint 2010 méltóság zrínyi miklós magyar európai európai magyar

2009.12.30. 17:21 bbjnick

Címkék: élet halál ünnep hit magyarság újév ady endre méltóság óév