„keserűek vagyunk, amikor / nem akarunk példák lenni...”
2010.07.19. 23:50
Egy kis egészségügyi séta, 19-dik Júl. 2010.
Címkék: magyarság mérték magyar festészet bogdány jakab
8 komment
2010.07.11. 04:57
„Magyar testvérek! Miénk az igazság! Győzni fogunk!” (Z. emilje)
Címkék: munka biztonság nemzet együttműködés kötcse történelem magyarország 1956 szabadság demokrácia forradalom béke magyarság rend függetlenség haza nyugalom becsület ellenforradalom szuverenitás
„A nép és hazánk érdeke az, hogy erős kormánya legyen, olyan kormánya, amely alkalmas arra, hogy kivezesse az országot súlyos helyzetéből.”
Az imént találtam a freemailes postaládámban a következő emilt (Z. barátom írta):
Feladó: *** <***@***.hu>
Címzett: ***@***.hu <***@***.hu>
Elküldve: 2010. július 10. 19:56
Tárgy: Magyar testvérek! Miénk az igazság! Győzni fogunk!
Mostanában nagyon sokszor jut eszembe ez. Szerinted neked mi erről a véleményed?
7 komment
2010.07.03. 13:13
Az „eredeti bűn” (a)vagy Kötcse
Címkék: közösség választás együttműködés kötcse magyarország jobboldal szabadság demokrácia elit forradalom magyarság rendszer morál erkölcs felelősség bűn érték 2010 szuverenitás
„LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS.”
A bejegyzés itt olvasható:
Szólj hozzá!
2010.07.01. 05:47
Rövid széljegyzet(ek) a Széchenyi-évhez (2010. július 1.)
Címkék: nemzet magyarország európa széchenyi istván magyarság hunnia 2010 németh lászló 1860 mélymagyar garay jános széchenyi év egy pillantás a névtelen visszapillantásra blick
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha a jelennek halványúl sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!”
Garay János: AZ ÁRPÁDOK. VEZÉRHANG (részlet)
1. Németh László 1942-es nagy Széchenyi-tanulmányát (a Széchenyiről valaha írt, gyanítom, legtisztességesebb és legihletettebb dolgozatot) kerestem a Világhálón. Tudtam, hol keressem. A Németh-életműsorozat (a „rózsaszín sorozat”) Az én katedrám című kötetének harmadik, 1983-as kiadása tartalmazza a munkát (annak idején itt olvastam én is), tehát ennek a tanulmánygyűjteménynek a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain megtalálható digitalizált változatát „nyitottam meg” (itt: dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1006&secId=96998). Meglepetten tapasztaltam, hogy a Széchenyi-tanulmánynak se híre, se hamva. Az én katedrám digitális változatának forrásaként az 1983-as kiadást jelölik meg, de arra, hogy a szöveg nem volna teljes (mint ahogyan nem az, több fontos tanulmány is hiányzik belőle), az oldalszélen található hiányos eredeti oldalszámozáson kívül, semmi sem utal.
Ezután vadászatra indultam a Széchenyi-tanulmány után: azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
2. A Hunnia Széchenyi egyik legfontosabb műve. 1834-ben kezdte el írni, majd 1858-ban (a Bach-rendszer németesítő törekvései elleni tiltakozásként) újra elővette és kiadatta. E kiadás köteteit a korabeli kormányzat nyomban le is foglalta. Azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
3. Széchenyi 1844. október 1-én felszólalt a főrendiházban a magyarországi zsidóság emancipációjának témájában. A beszéd szövege gyakran hivatkozások tárgya. Ma a Világhálón teljes terjedelmében egyetlen helyen olvasható: az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékének oldalán, Komoróczy Géza Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon (Szöveggyűjtemény) című munkájának (MTA Judaisztikai Kutatóközpont, Bp. 2005.) „netes” változatában (itt: www.hebraisztika.hu/szovgyujt/KG_chrest_105.pdf). Tekintve, hogy Széchenyi István sem asszír, sem zsidó nem volt, hanem…
4. Idén 150 éve, hogy elhunyt a „legnagyobb magyar”. A jelentős évfordulóhoz, természetesen, Emlékbizottság is dukál (www.szechenyiemlekbizottsag.hu). A Bizottság honlapján egy „oldaldobozból” megtudhatjuk, hogy, aki Széchenyi műveit szeretné olvasni, az egy bizonyos Logod Bt. nevű kiadó által megjelentetett CD-ROM-ról megteheti (megrendelhető postai utánvéttel 11000 HUF+postaköltség). (Ehhez nem tudok szalonképes kommentárt fűzni.)
***
Két rövid részlet két, a Világhálón nem olvasható műből:
Részlet a Hunniából, Széchenyi Magyarország nemzetiségeihez intézett szózatából: „Mi magyarok férfiúi határozottsággal elszántuk magunkat arra, hogy nemzetünket zsibbasztó bilincsei közül mindenáron vagy kiszabadítjuk, vagy virágtalan létünket csatatéren vagy akárhol veszni hagyjuk. És akkor jaj nektek és a Hazának! Habár győztesek lesztek is – mit soha nem hiszünk – még estünkben is halálos fogással ragaszkodván hozzátok, velünk együtt fogtok dűlni a számunkra Tiáltalatok nyitott sírgödörbe. S akkor kénye szerint dúlhatja majd a hont a soha nem látott kaján irigység.”
Részlet Németh László Széchenyi-tanulmányából: „Széchenyi életében nincs semmi, amiért annyira kellene szeretnünk, mint a Blick*. Hogy védi táblabírástól, betyárostól azt az emberséges (nagyképű szervezetek nélküli szervezett), forradalom előtti Magyarországot, amelynek nem volt őnála nagyobb korholója! Vele is az történt, ami sokakkal, a méltatlan Európa züllése tanította meg fajtáját becsülni.”
Szólj hozzá!
2010.06.30. 05:02
Csángó (1.)
Címkék: magyar magyarság mélymagyar csángó magyar népzene csángómagyar népzene táncházi muzsika
A Rekettyés zenekar játszik a kilencvenes évek közepén egy légópincében...
4 komment
2010.06.22. 22:07
A Hard Rain’s a-Gonna Fall és/vagy nem vagyok européer és nem vagyok demokrata
Címkék: közösség film nemzet magyarország demokrácia forradalom valóság magyarság kereszténység groteszk nagyboldogasszony 2010 bűnbánat méltóság valóság nagybátyánk mélymagyar valóságérzékelés valóságigény européer
Anya gyermekével kilakoltatásra várva (1)
„Az 1956-os magyar forradalom eszmei hátterét, mértékadó, felelős, realista politikai közszereplőinek álláspontját, valamint a népfelkelés napjaiban észlelhető fő törekvéseket nem lehet megérteni az 1943-as szárszói konferencia ismerete nélkül.”
(Valóság nagybátyánk válasza Mancikának, a pultosnőnek, miután (az) figyelmeztette, hogy: „Zárunk, ideje szedelőzködni!”)
– Elb*szták! Nem kellett nekik két hónap, hogy elb*sszák! – így Z.
– Ugyan, Z.! – jegyeztem meg mosolyogva.
– Tudom, hogy mit beszélek!
– Tudod, hogy mit beszélsz?
– Jó, nem tudom, de azt tudom, hogy ő sem! Kinyomtattam.
Elém dobott a kocsmaasztalra egy négyrét hajtott fehér lapot. Tényleg kinyomtatta! A lapon egészen apró betűkkel (Z. nem pazarolja fisre-f*sra feleslegesen a nyomtatófestéket) ezt olvastam:
4 komment
2010.06.14. 23:04
Bizonyos Satov adaléka a "Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez"
Címkék: élet nemzet halál tudomány vallás isten jó hit rossz nép értelem ördögök jelenések könyve dosztojevszkij f m istenkeresés az élet lelke az élet vizének folyói az egyetlen igaz istenben való hit
"Az értelem és a tudomány a népek életében az idők kezdete óta mindig, most is csak másodrendű és kisegítő szerepet játszott, és fog is játszani az idők végezetéig. A népeket más erő alakítja ki és mozgatja /.../ Az élet lelke, ahogy az Írás mondja, "az élet vizének folyói", amelynek kiapadásával annyira fenyeget a Jelenések Könyve. Esztétikai őselv, ahogy a filozófusok mondják, erkölcsi őselv, ahogy ugyancsak ők azonosítják. "Istenkeresés" - ahogy én a legeslegegyszerűbben nevezem. Egy-egy nép egész tevékenységének célja - minden népnél és létének minden időszakában - csakis az Istennek, a saját, okvetlenül az ő saját Istenének a keresése, és az őbenne mint az egyetlen igaz Istenben való hit. Az Isten az egész nép összetett személyisége - elejétől a végéig véve. /.../ A nemzeti jelleg megsemmisülésének a jele az, ha az istenek kezdenek közössé válni. Amikor az istenek közössé válnak, akkor fokozatosan elhalnak az istenek meg a beléjük vetett hit is, magukkal a népekkel együtt. Minél erősebb egy nép, annál sajátabb az istene. Sohase volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és a jóról alkotott fogalom nélkül. /.../ Amikor sok népnél kezdenek közössé válni a rosszról és a jóról alkotott fogalmak, akkor fokozatosan kihalnak a népek, és akkor kezd elmosódni és eltűnni maga a rossz és a jó közti különbség is. Az értelem sohase volt képes meghatározni a rosszat és a jót, vagy akár elválasztani a rosszat a jótól, ha csak hozzávetőleg is; ellenkezőleg: szégyenletesen és szánalmasan mindig összekeverte őket; a tudomány pedig erőszakos megoldásokat adott."
F.M.Dosztojevszkij: Ördögök (45 előtti fordításban: Megmételyezettek)
Dosztojevszkij Ördögökje a Világhálón is megtalálható, olvasható, letölthető. Itt: www.mek.oszk.hu/05200/05281/index.phtml