Hóman Bálint, a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar történésze és kultúrpolitikusa, halála után több, mint hatvan évvel sem foglalhatja el méltó helyét a nemzeti emlékezetben? Van abban valami szimbolikus, hogy a 
jelent és a jövőt a múltban megnyerni igyekvő (notórius történelemhamisító) progresszió épp egy történész szobrában találja meg aktuális ellenfelét. A magyar progresszió (jelen állapotában: szoclib-ballib-liberálbolsevizmus) fő ellensége ugyanis maga a történelem; progresszívjaink ideológia-koholmányai, hatalombitorlási kísérletei rendre megbuknak vizsgáin.
Huszonöt évvel a létező szocializmus, a kommunista totalitarizmus gyakorlati megvalósulásának csődje után veszélyt látni egy, a két világháború közötti időszakban alkotó-tevékenykedő tudós-politikus szobrában (és farkast kiáltani amiatt) igen látványos bizonyítéka, hogy a totalitárius gondolkodás máig velünk él. Ugyan, miféle effektív veszélyt jelenthet számunkra egy két rendszerrel korábban élő, annak a világnak a valóságába beágyazott jeles magyar emlékezete, hacsak nem tekintünk mindent, ami nem a mi aktuális doktrínáink szerint való, megsemmisítendőnek? S mi ez, ha nem totalitarizmus?
Saját korunk értékrendjét, erkölcseit számon kérni megelőző korokon, aszerint mérni azokat, nem csak szánalmasan ostoba, de ugyanakkor ön- és közveszélyes is. A legkevesebb, hogy múltunkat veszítjük általa, de 
egyúttal önreflektív képességünk is súlyosan sérül (s ez, ha lehet, a kollektívum szintjén még veszélyesebb, mint a személy esetében). A történelemmel nem árt jóban lennünk, s ha erre törekszünk, nem árt tudnunk: nem mi állítunk ki bizonyítványokat a múltról, hanem a múlt állít ki rólunk, nem mi mérjük, minősítjük a múltat, hanem az mér, minősít minket, mennyire vagyunk képesek kilátni saját időnkből és saját kereteinkből, s így, mennyire vagyunk képesek túllátni azokon.
Kérdezzük meg progresszívjainkat! Ha Hóman szobra számukra nem a személy és kora máig ható pozitív teljesítményeit idézi, hanem a negatívumokat, akkor mikor állnak neki – a helyzet komolyságához illő következetességgel – a magyar múlt valamennyi nagyja valamennyi szobrának megsemmisítéséhez; „a múltat végképp eltörölni”?
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2015/12/11/homan_szobra_284
Apdét vagy kiegészítés, 2016. január 10.: Érzékenység(ekrűl)
„Szégyen a szó, ha nem vigasz,
szégyen a vers, ha nem igaz;
igaz vagyok s szégyentelen,
akárcsak a történelem.”
(mek.oszk.hu/02900/02916/)
Olvasom: „A Jobbik mélységesen felháborítónak tartja, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap 309 millió forint közpénzzel támogatta a Hajnali láz című filmet. (...) A százmilliókkal kitömött »posztholokauszt szerelmi történet« Gárdos Miklós és felesége megismerkedését dolgozza fel. Gárdos a Rákosi Mátyás által kézivezérelt Szabad Nép újságírója volt, gyűlölködő hangvételű cikkeivel a Rákosi-féle rémuralmat, majd annak bukása után ugyanilyen lelkesedéssel a megtorló Kádár-rezsimet szolgálta ki. Gárdos Miklós írásaiban a forradalom résztvevőit bűnözőkként és prostituáltakként aposztrofálta, lelkendezve helyeselte az ’56-ot követő kegyetlen megtorlást, a letartóztatásokat, a kivégzéseket. (...)” (fesztival.mandiner.hu/cikk/20160104_duro_dora_verlazito_a_hajnali_laz_tamogatasa)
...Nem az a kérdés, hogy Gárdos Miklós tisztességes ember volt-e és nem is az, hogy a fia készíthet-e filmet az apja és az anyja szerelmi életéről, hanem az, hogy (ha Gárdos Miklósról készülhet játékfilm, akkor) Hóman Bálintnak miért nem állhat szobra?... (Innét: fesztival.mandiner.hu/cikk/20160104_duro_dora_verlazito_a_hajnali_laz_tamogatasa#comment306229)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/01/04/erzekenyseg_ekrul
Apdét vagy kiegészítés, 2016. január 10.: ...ha nagyon karakteresen akarnám megfogalmazni...
Olvasom a miniszterelnök felszólalását az Országgyűlés jegyzőkönyvében:
„(...) ...nem támogatok olyan szoborállítást, ezért nem fogok támogatni személy szerint egyébként Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem, aki egyébként a magyar alkotmány szerint egy olyan időszakban volt politikai vezető, amit a magyar alkotmány világosan úgy határoz meg, hogy Magyarország elvesztette a nemzeti szuverenitását. 1944. március 19-én elvesztettük a szuverenitásunkat, 1990. május 2-án pedig visszanyertük. A két időszak között megszállt ország voltunk; persze a megszállt hatalmakkal való kollaborálásnak különböző okai, minősége, mélysége és egyebek lehetnek, ezekbe nem kívánok belemenni, csak azt a tényt rögzítem, hogy olyan politikusnak nem támogathatja a kormány a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt, és kollaborált Magyarország elnyomóival, akármilyen egyéb érdemei is vannak. (...) Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (...)” (www.parlament.hu/ulesnap-felszolalasai?p_auth=VNmAkSfo&p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_naplo.naplo_fadat_aktus%3Fp_ckl%3D40%26p_uln%3D126%26p_felsz%3D185%26p_felszig%3D192%26p_aktus%3D89)
Majd rövidesen a következő hírekre leszek figyelmes:
„(...) A Tett és Védelem Alapítvány az ügyészséghez és a kormányhivatalhoz fordul a Hóman Bálint Alapítvány és a váci Hóman Bálint út törvénysértő megnevezése miatt. A hatályos törvények miatt Magyarországon nem viselheti olyasvaki nevét sem alapítvány, sem közterület, aki maga is tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében, vagy fenntartásában. Ennek ellenére ma bejegyzett alapítvány is büntetlenül használhatja a Hóman Bálint elnevezést, ahogy egy váci közterület is minden további nélkül megtarthatta a nyilas parlamentben való részvételéről ismert politikus nevét. Ezért a Tett és Védelem Alapítvány az ügyészséghez és a kormányhivatalhoz fordul a törvénysértő helyzet megváltoztatása érdekében. (...) ...nem férhet kétség ahhoz, hogy a váci Hóman Bálint út elnevezése is törvénysértő. Bár a váci önkormányzatnak lett volna ideje a jogsértő állapot megszüntetésére, az út azonban továbbra is Hóman nevét viseli. Ezért a Tett és Védelem Alapítvány az önkormányzat törvényességi felügyeletét gyakorló Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordul a törvénysértő állapot megszűntetése érdekében. (...)” (zsido.com/nem-viselheti-homan-balint-nevet-sem-bejegyzett-alapitvany-sem-kozterulet-magyarorszagon/)
„(...) A Tett és Védelem Alapítvány beadványa nyomán a Fejér Megyei Főügyészség kezdeményezte, hogy a Székesfehérvári Törvényszék kérje a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását a Hóman Bálint Alapítvány elnevezése ügyében. (...) Amennyiben állásfoglalásában az MTA is aggályosnak ítéli a névválasztást, az belátható időn belül a Hóman Bálint Alapítvány megszűnését eredményezheti. (...)” (tev.hu/megszunhet-a-homan-balint-alapitvany/)
És ekkor fölmerül bennem a kérdés, hogy, mégis, valójában mi történik itt?
...Orbán tudja, hogy nincs vége a történelemnek és szélhámoskodik vele. És ez a szélhámoskodás fogja a bukását okozni. (...) Orbán bűne, hogy a történelem védelmére hivatkozva hamisítja a történelmet --- ha nagyon karakteresen akarnám megfogalmazni: ez kútmérgezés... (Innét: mandiner.blog.hu/2016/01/08/hello_ujra_tortenelem_mandiner2015_iv#comments)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/01/09/_ha_nagyon_karakteresen_akarnam_megfogalmazni
Apdét vagy kiegészítés, 2016. február 5.: Adalék(ok) Hóman Bálint nácifasiszta és nyilasterrorista arcéléhez
Köztudott, hogy Hóman Bálint nácifasiszta és nyilasterrorista volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a német megszállást követően semmiféle kormányzati szerepet nem vállalt/fogadott el az azt neki felajánló németektől és személyesen tiltakozott, majd levélben is érvelt a megszállás ellen Edmund Veesenmayernél, a Német Harmadik Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottjánál(1); továbbá országgyűlési képviselői státuszáról sem mondott le a német megszállást, sőt, Szálasi hatalomátvételét követően sem; az országgyűlési naplók és a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének naplói szerint a megszállást, majd a nyilas hatalomátvételt követően Hóman négyszer(!) is felszólalt a képviselőházban(2):
– egyszer kezdeményezte, hogy a honvédelmi miniszter a képviselőknek is adjon tájékoztatást a hadihelyzetről;
– egyszer felvetette, hogy gyorsabb és praktikusabb volna, ha a képviselők a képviselőház (a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének) elnökén keresztül szereznék be németországi beutazási engedélyeiket és nem egyénileg;
– egyszer azt ajánlotta, hogy a képviselőknek osztandó segélyeket (képviselői pótlékot) azok családjának létszáma alapján határozzák meg;
– és egyszer felemelte szavát Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és paptársai letartóztatása ellen (Shvoy püspököt a nyilasok 1945 februárjában tartóztatták le és Sopronban, majd Sopronkőhidán tartották fogva), azzal érvelt, hogy az efféle lépések amilyen törvénytelenek, épp oly károsak is.
Nácifasizmusának és nyilasterrorizmusának azonban legundorítóbb bizonyítéka az, hogy mint azt az őt (a Szovjetunióval a hadiállapot fennállásának kimondását 1941-ben megszavazó Bárdossy-kormányban való kormánytagságáért) 1946-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélő népbírósági ítélet is megemlíti: „nagyon sok embernek segítségére sietett, a hozzá közel állóknak, akik többek között az üldözöttekhez tartoztak, továbbá, akik a baloldali gondolat képviselői voltak, semmi tekintetben nem ártott, sőt még maga körül ezeket az embereket meghagyta és rajtuk minden vonatkozásban segíteni akart”.(3)
(1) napitortenelmiforras.blog.hu/2015/12/18/homan_balint_levelezese_veesenmayerrel_1944_tavaszan
(2) library.hungaricana.hu/hu/collection/orszaggyulesi_dokumentumok/
(3) u. o. mint (1)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/02/04/adalek_ok_homan_balint_nacifasiszta_es_nyilasterrorista_arcelehez
Apdét vagy kiegészítés, 2016. február 25.: Ávós tüntetés Budapesten
„Donáth György, Dálnoki Veress Lajos, Szent-Miklósy István, András Sándor, Szent-Iványi Domokos, Arany Bálint, Kiss Károly, Héder János, Berkó István, Sóvári Tihamér, Fülöp József… terhelteket az 1946/VII. törvény, a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntettével vádolom. 1945 áprilisától 1946 decemberéig Budapesten, mint az elmúlt Horthy-rendszer hívei, a jelenlegi rendszer megdöntésére irányuló törekvéseik céljára felélesztették a múlt rendszer egyik fajvédő, fasiszta szellemű titkos szervezetét: a Magyar Testvéri Közösség (MK) mozgalmat. A felélesztett MK élén az úgynevezett Hetes Bizottság állott, amely a mozgalom politikai vezetője volt. E mozgalom politikai célkitűzését a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntése, az elmúlt uralmi rendszernek jogfolytonossági alapon való visszaállítása, s a hatalomnak fegyveres erőszak útján való átvétele képezte. E célkitűzések megvalósítása végett a politikai szervezkedést országosan megindították, a MK tagjait a főbb állami hivatalokban mind nagyobb mértékben elhelyezték, a hatalom átvételéhez szükséges fegyveres erők szervezését megindították, annak nemcsak kereteit állították fel, hanem részletes beosztását és működését is szabályozták. A politikai és katonai hatalom tényleges átvételének időpontját 1947 tavaszára vagy kora nyári hónapjaira tűzték ki.” (Részlet a Magyar Közösség-per, az – 1947-ben lezajló – első kommunista koncepciós per vádiratából (1))
„Nem akarom azt mondani, hogy mártírok vagyunk, bár azt sem kívánom senkinek, hogy végigszenvedje azokat a fizikai és lelki élményeket, amelyeket letartóztatásom óta én is elviseltem. Azt mondta az ügyész úr, hogy a jogfolytonosság alapján, ha netán halálos ítélet hangzik el, remélhetőleg nem Tildy Zoltántól, hanem Horthy Miklóstól fogjuk a kegyelmet kérni. Ki kell jelentenem, hogy teljes nyugalommal nézvén a bírói döntés elé, ha ez az ítélet valóban olyan súlyos lenne, mint ahogy azt az ügyész úr indítványozta, én semmiféle földi igazságszolgáltatási fórumhoz nem fogok kegyelemért folyamodni, de még csak fellebbezni sem fogok!” (Részlet Donáth Györgynek, a Magyar Közösség-per halálra ítélt (fő)vádlottjának, az utolsó szó jogán elmondott beszédéből (2))
„Donáth György földi maradványait a családnak még sikerült tisztességesen eltemetni a Farkasréti temetőben. A forradalom leverése után azonban eltávolították hamvait a fővárosi sírkertből. Ekkor a budafoki temető egyik kriptájában találtak helyet számára. A konstrukciós per ítéletének megsemmisítése után rabtársai, barátai és tisztelői 2002 júliusában a Farkasréti temető főváros adta díszsírhelyére hozták hamvait, s az Andrássy Kurta János alkotta fehér márvány síremlék alatt helyezték örök nyugalomra.
[Donáth György] Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. 1932 - 1938 között a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője, legutóbb, mint miniszteri fogalmazó. 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője, 1939 - 1944-ben kormánypárti, országgyűlési képviselő (Országgyűlési Almanach 1939-1944). 1943-44-ben a Magyar Élet Pártjának alelnöke volt. 1945 után részt vett a Magyar Közösség tevékenységében. 1945-ben rövid időre rendőri felügyelet alá helyezték. A Honvédelmi Minisztérium kommunista irányítás alatt álló katonapolitikai osztálya rövidesen felfigyelt a Magyar Közösség tagjainak ismétlődő találkozásaira. 1946 decemberében köztársaság-ellenes összeesküvés címén – többekkel együtt – letartóztatták. A vizsgálat hamarosan a BM ÁVO hatáskörébe került, és a politikai rendőrség koncepciós ügyet kreált a Független Kisgazdapárt gyengítése céljából. A tárgyalás során, hogy társait mentse, mindent magára vállalt. A népbíróság 1947. április 16-án első fokon halálra ítélte, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa július 2-án másodfokon jóváhagyott; a persorozatban őt sújtották a legsúlyosabb ítélettel.1947. október 23-án kivégezték. Perében a bíró Olty Vilmos, a főügyész ifj. Alapi Gyula volt. 1991. április 15-én ítéletét semmissé nyilvánították.” (3)
Olvasom: „Nem avatták fel Donáth György egykori országgyűlési képviselő szobrát Budapesten. Valkony Károlyné, a Magyar Politikai Elítéltek Közösségének főtitkára azt mondta: a szervezők a méltatlan körülményekre hivatkozva mondták le az ünnepséget. A Rákosi-diktatúra egyik első kivégzett áldozatának szobrát a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Szabadságharcosok Közalapítvány és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége avatta volna fel Donáth György egykori IX. kerületi lakóhelye előtt. Az ünnepségen jelentős számú tiltakozó jelent meg, akik »nem kérünk a fajgyűlöletből« feliratú táblákat feltartva, folyamatos fütyüléssel és kiabálásokkal fejezték ki, hogy ellenzik a szoborállítást. (...)” (www.hirado.hu/2016/02/24/nem-avattak-fel-donath-gyorgy-szobrat/)
...Ávós tüntetés Budapesten! Magyargyűlölők és zsidók gyalázták meg a magyarok, a kommunizmus magyar áldozatainak méltóságát és emlékét!... (Innét: tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160224_faludy_gyorgy_pokolbeli_vig_napjaim#comment356582)
Egy „antifasiszta” tüntető fekete szemeteszsákot húz Donáth György szobrára
(1) valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=191&lap=0
(2) webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:OWe4Va0XZpwJ:beszelo.c3.hu/cikkek/az-elso-magyar-kirakatper+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
(3) familysearch.org/photos/stories/16942241
***
Kapcsolódó bejegyzés: bbjnick.blog.hu/2014/07/21/egy_kep_ala_a_nemet_megszallas_aldozatainak_emlekmuve_elleni_tuntetes_budapest_2014_julius
***
Apdét vagy kiegészítés, 2016. február 26.:
Idézek két párbeszéd(részlet)et egy kommentsorból (innét mandiner.hu/cikk/20160225_devenyi_istvan_megvan_magyarorszag_uj_allamformaja#comment4638779 és innét mandiner.hu/cikk/20160225_devenyi_istvan_megvan_magyarorszag_uj_allamformaja#comment4638837 és innét mandiner.hu/cikk/20160225_devenyi_istvan_megvan_magyarorszag_uj_allamformaja#comment4638847 és innét mandiner.hu/cikk/20160225_devenyi_istvan_megvan_magyarorszag_uj_allamformaja#comment4638933):
@Senye Péter: „Ami Donáth Györgyöt illeti, a (nácizmussal igazán nem vádolható) Sófárban (regi.sofar.hu/hu/node/95810) szép cikk jelent meg róla, kivégzésének hatvanadik évfordulójára, és azt szobrának avatásán akár valamelyik tisztelője is elmondhatta volna. Antiszemitizmusáról megemlíti a cikk, hogy nem vett részt a zsidótörvények megszavazásában és a nyilas uralom alatt nem folytatta képviselői tevékenységét. Nem volt jelentős személyisége a Horthy rendszernek, csak őt találták a legmegfelelőbb főbűnösnek a Magyar Közösség perében. Az utolsó szó jogán hatórás beszédet mondott, nem kért kegyelmet és nem fellebbezett. Nem kell mocskolódni, ő és mások is alkotó részei a magyar történelemnek, akiket a terrorállam megsemmisített és most emléküket törölnék ki emlékezetünkből.”
@Counter: „Hazudsz.”
@bbjnick: „Az semmi! Azt nézze majd meg, amikor zsidó közösségi eseményeket zavar meg és fekete szemeteszsákokat húzgál a holokausztemlékművekre!”
@Senye Péter: „Az első zsidótörvényt 1938-ban hozták, Donáth csak 1939-ben lett képviselő. A második zsidótörvényt 1939. május 5-én fogadta el a parlament, választásokra május végén került sor. Tehát?”
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/02/25/avos_tuntetes_budapesten
Apdét vagy kiegészítés, 2016. február 26.: ...ha jól meggondoljuk...
A napitortenelmiforras.blog.hu posztot közöl Donáth György, egy antiszemita politikus országgyűlési portréja címmel (napitortenelmiforras.blog.hu/2016/02/26/donath_gyorgy_egy_antiszemita_politikus_orszaggyulesi_portreja), amely számos utalást és hivatkozást hoz Donáth antiszemitizmusának alátámasztására. A poszt elolvasását mindenkinek ajánlom, elsősorban a benne található, történelmi forrás-értékű, Donáth-idézetek miatt. Valamint halkan, de határozottan megjegyezném:
...Nincs ezekben a Donáth-idézetekben sem semmi meglepő, sem semmi nóvum. Az a kor egy olyan kor volt, olyan gondolkodásmóddal, olyan fogalomhasználattal. A faji (származási) alapú diszkrimináció a kor USÁ-jában ugyanolyan evidenciának számított, mint a kor Magyarországán.
Nálunk 1945 után a faji diszkriminációt felváltotta az osztályalapú diszkrimináció (ami, ha jól meggondoljuk, ugyanolyan származási alapú diszkrimináció, mint a faji alapú) és akkor az vált a gondolkodás és fogalomhasználat evidens elemévé. Olvassunk bele politikusaink, tudósaink, művészeink 1945 utáni megnyilvánulásaiba, nehezen fogunk olyan szöveget találni, amely ne evidenciaként kezelné az osztályalapú diszkriminációt. De azért még, ugye, nem fogjuk holnap ledönteni mindenki szobrát és leverni mindenki emléktábláját, nem fogjuk vastag fekete filctollal kihúzni a történelemből és a kultúrából mindenki nevét, aki 1945 után közéleti szerepet vállalt?
Ma szörnyülködünk a zsidók két háború közötti diszkriminációján, valami elképzelhetetlen és értelmezhetetlen abszurditást és feneketlenül mély gonoszságot látunk benne: nekem az egyik sógornőm az 1980-as években kétszer is származása miatt nem nyer(hetet)t felvételt az egyetemre (szülei értelmiségiek --- azaz, nem munkások és nem parasztok, hanem adminisztratív munkát végző irodai dolgozók --- voltak, így, bár a felvételhez szükséges pontszámot kétszer is elérte, de mivel az értelmiségi származásúak felvételi kvótájába egyik évben sem fért bele, ezért helyhiány miatt elutasították); egyik általános iskolai osztálytársam, ugyancsak a nyolcvanas években, származása miatt nem jelentkezhetett gimnáziumba (osztályfőnökünk behívatta az édesanyját és közölte vele, hogy ő jóindulatúlag jelzi, esélyük sincs gimnáziumi felvételre, mivel az anya egy nagyon ismert nevű nemesi származású nagytőkés család leszármazottja, próbálkozzanak szakközép- vagy szakmunkásképző iskolával)... (Innét: napitortenelmiforras.blog.hu/2016/02/26/donath_gyorgy_egy_antiszemita_politikus_orszaggyulesi_portreja#comments)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/02/26/_ha_jol_meggondoljuk
Apdét vagy kiegészítés, 2016. október 10.: Csúfak és gonoszak
Olvasom: „A demokrata és republikánus amerikai képviselők alkotta antiszemitizmus elleni harcért felelős munkacsoport levelet írt Orbán Viktornak, melyben tiltakoznak Hóman Bálint tervezett szobra ellen. Az amerikai politikusok egyben sürgetik Orbánt, hogy nyilvánosan ítélje el Hóman szerepét a magyarok üldöztetésében és deportálásában, és vonja vissza a szobornak nyújtott kormányzati támogatást. (...) Az amerikai képviselők tiltakozó leveléről beszámoló JTA-jelentés (...) azt állította, hogy Hóman a holokauszt idején mintegy 500 ezer zsidó halálát »rendelte el«. (...)” (mandiner.hu/cikk/20151207_orbannak_irt_levelben_tiltakoznak_a_homan_szobor_ellen_amerikai_kepviselok)
Olvasom: „(...) Az USA képviselőházának kétpárti, antiszemitizmus elleni harcért felelős munkacsoportja az európai antiszemitizmus elleni törvényjavaslatukban egyedül Bayer Zsolt kitüntetését említik fenyegető példaként – írta meg az Index. Samantha Powel ENSZ-nagykövet arról is beszélt, hogy az antiszemitizmus gyakran a menekültellenességgel is párosul. »Antiszemita hangokat és üzeneteket felerősítő kormányok, mint például azok a magyar vezetők, akik egy tekintélyes állami díjat adtak az antiszemita írónak, Bayer Zsoltnak...« – idézi a lap az amerikai honatyákat. A képviselők munkacsoportja korábban a székesfehérvári Hóman-szoborral kapcsolatosan emelt szót, azt kifogásolva, hogy a magyar állam támogatja az antiszemita hangokat, ahogyan most is ez történt szerintük Bayer Zsolt lovagkereszttel való kitüntetésével.” (digit.mandiner.hu/cikk/20161008_bayer_zsolttal_kampanyolnak_az_amerikai_kongresszusban_az_europai_antiszemitizmus_ellen)
...Bayer Zsolt kb. úgy antiszemita író, mint ahogyan Hóman Bálint ötszázezer zsidó halálát rendelte el. S vádaskodnak mindezzel azok a képviselők és szenátorok, akik a terrorizmus elleni harc nevében olyan hadműveletekhez adták jóváhagyásukat, melyeknek az Orvosok Határok Nélkül szervezet szerint (eddig) minimum kétmillió polgári áldozata van... (digit.mandiner.hu/cikk/20161008_bayer_zsolttal_kampanyolnak_az_amerikai_kongresszusban_az_europai_antiszemitizmus_ellen#comment515845)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/10/09/csufak_es_gonoszak_758
Apdét vagy kiegészítés, 2016. november 16.: Tragikusan hasonlít arra
Olvasom: „(...) Ahogy az elmúlt bő egy évben számos alkalommal, most újra előkerült Hóman Bálint ügye. Ezúttal nem a szobráról esett szó, hanem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása és a Tett és Védelem Alapítvány beadványa nyomán a bíróság arról határozott, hogy alapítvány sem viselheti a nevét. (...)” (horthykorszak.blog.hu/2016/10/29/a_lonak_az_a_bizonyos_masik_oldala_es_a_kettos_merce)
...Ami ma Magyarországon történik a kultúrában, oktatásban, igazságszolgáltatásban stb., az tragikusan hasonlít arra, ahogyan 1945 és 1948 között a kommunisták megbénították, majd áthangolták az intézmények működését a saját elképzeléseik és igényeik szerintire. És a politika akkor is csak bambán nézte vagy (hogy „demokratikus jópontokat” szerezzen) még hülyén asszisztált is hozzá. A végeredményt valamennyien ismerjük! Ebben a gyalázatos MTA-állásfoglalásban és bírósági ítéletben is, sajnos, vastagon benne van a kormányzat minden értéket és becsületet aprópénzre váltó opportunizmusa és konformizmusa. A Fidesz és elsősorban Orbán Viktor olyan politikai klímát teremtett, amely gyakorlatilag lehetetlenné tett bármely más tartalmú állásfoglalást vagy ítéletet. Nem volt olyan rég, hogy ne emlékeznénk arra, hogy...: bbjnick.blog.hu/2016/01/09/_ha_nagyon_karakteresen_akarnam_megfogalmazni... (Innét: horthykorszak.blog.hu/2016/10/29/a_lonak_az_a_bizonyos_masik_oldala_es_a_kettos_merce/full_commentlist/1#c31729673)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/11/15/tragikusan_hasonlit_arra_545
Apdét vagy kiegészítés, 2016. november 17.: Ön(kény)uralom
1.
...A purifikáció nem rossz dolog, nem árt néha purifikálni (sem)... Csakhogy, ha Nyírőt, mint országgyűlési képviselőt, (ki)purifikáljuk a magyar kulturális pant(h)eonból, akkor a tisztesség és az egyenlő bánásmód elve úgy kívánja, hogy minden művészt (ki)purifikáljunk onnét, aki 1944 ősze (vagy tavasza?) és 1990 tavasza között (valamely idegen megszállás alatt, ill. diktatúrában) bármiféle állami vagy közéleti szerepet vállalt. A napokban kíváncsiságból felütöttem az Új Irodalmi Lexikont (az első kötetet): hosszas keresgélés után sem találtam olyan (a kérdéses időszakban aktív) szerzőt benne, aki (a kérdéses időszakban) ne töltött volna be állami hivatalt vagy a hatalom által „osztott” és/vagy ellenőrzött pozíciót, ill. ne végzett volna „közéleti tevékenységet”. No, most akkor mi legyen, hogy legyen?!... (bbjnick.blog.hu/2012/07/02/nyiro-ugy)
2.
...„(...) A hatályos törvények miatt Magyarországon nem viselheti olyasvalaki nevét sem alapítvány, sem közterület, aki maga is tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában. (...)” (zsido.com/nem-viselheti-homan-balint-nevet-sem-bejegyzett-alapitvany-sem-kozterulet-magyarorszagon/) Ha ezt következetesen betartanák, ma Magyarországon a szervezetek, intézmények, közterületek legalább felének, ha nem kétharmadának, nevet kellene változtatnia, a szobrok nagyobb részét el kellene bontani... Szándékosan olyan példát mondok, akit az egyik legjelentősebb XX. századi magyarnak tartok és nagyon tisztelek: Kodály Zoltán. Kodály nemcsak „tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában”, de egyenesen a szocialista kultúra egyik (ma divatos kifejezéssel élve) ikonja volt. Háromszor kapott Kossuth-díjat a szovjet megszállás alatt (1948, 1952, 1957), az MTA elnöke és országgyűlési képviselő volt stb. Ettől ő még Kodály Zoltán, akinek a magyarok annyit köszönhetnek, mint nagyon kevés nagyunknak történelmünkben. Bontsuk el a Kodály-szobrokat, kötelezzük névváltoztatásra a Kodály nevét viselő intézményeket, szervezeteket, közterületeket, csak hogy alájátszunk némelyek vérgőzös tébolyának vagy politikai manipulációs szándékainak? Nem gondolnám... (bbjnick.blog.hu/2016/01/09/_ha_nagyon_karakteresen_akarnam_megfogalmazni/full_commentlist/1#c29034974)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2016/11/16/on_keny_uralom_784
Apdét vagy kiegészítés, 2017. április 23.: És ki az „olyan feddhetetlen”?
Idézek néhány hozzászólást egy kommentsorból (http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170421_szent_ivanyi_domokos_grof_teleki_pal_miniszterelnok_halala_1941_aprilis_3):
– Nekem mindig nagy talány volt, hogy a magyar mérsékelt jobboldal vajon miért nem a Telekihez [Teleki Pál, 1879 - 1941] hasonló feddhetetlen politikusokhoz nyúl vissza a magyar történelemben, ha az identitását akarja meghatározni? Ahelyett, hogy olyan történelmileg erősen vitatható személyeket választanak, mint pl. Horthy. Lehet, hogy mert nincs is mérsékelt magyar jobboldal?
– Helyes! Kezdeményezd, hogy Teleki Pálnak állítsanak szobrot! No, majd megtudod te akkor, hogy hol lakik az Antiszemiták Istene! :-D
– Azért, mert Teleki sem olyan feddhetetlen. Az ugyan tiszteletreméltó, hogy az élete feláldozásával ismerte be a politikája kudarcát (másra sajnos nemigen volt jó az öngyilkossága), de arra tudtommal nem mutat semmi jel, hogy bármikor is megbánta volna az antiszemita megnyilvánulásait és az antiszemita törvényeket, amikhez a nevét adta.
– És ki az „olyan feddhetetlen”?
– Nekem nincs kifogásom senki ellen, akinek nem voltak nyilvános rasszista megnyilvánulásai, vagy nem támogatott totalitárius erőket. Nem vagyok történész, de azért voltak ilyenek Teleki korában még a konzervatív vagy keresztény politikusok között is. Bethlen István? Bánffy Miklós. Schlachta Margit. Esterházy János. Például... Idősebb Antall József. Nagybaconi Nagy Vilmos. Hozzáteszem, lehetett valaki tisztességes és tiszteletreméltó konzervatív keresztény magyar úgy is, hogy nem volt politikus. Apor Vilmos. Márton Áron. Király Béla. Szent-Györgyi Albert. Bay Zoltán. Salkaházi Sára. Például.
– Le vagy maradva néhány brosúrával! Lásd pld.: www.szombat.org/politika/4359-szlovakiai-zsidok-tiltakoznak-esterhazy-janos-kituntetese-miatt & https://zsidotarsadalom.wordpress.com/2015/08/18/mozgo-vilag-kovacs-m-maria-bethlen-istvan-es-a-zsidokerdes/ Egyébként elhiszem, hogy nem vagy történész, mert ha az volnál, akkor tisztában volnál azzal, hogy a retrospektív múltszemlélet abszolút történelmietlen. Nem ítélhetjük meg a múlt eseményeit és személyeit az alapján, ahogyan mi ma nézzük a világot, nem kérhetjük rajtuk számon a mi értékeinket vagy előítéleteinket, mert más koroknak mások voltak az értékei és előítéletei, sőt, ugyanazok a fogalmak egészen eltérő tartalmakat is hordozhatnak különböző korokban. Persze kialakíthatunk a múltról önkényesen, a szánk izének épp megfelelő víziókat és ítéleteket, de azoknak semmihez semmi köze nem lesz, a múlt valóságához a legkevesebb. Az itt közöttünk felmerülő személyek is csak úgy ismerhetők és érthetők meg, ha saját korukba beágyazottan nézzük őket. A totalitárius ideológiák sajátja, hogy aktuális doktrínáik alapján folyamatosan újra- és újraírják a múltat, annak függvényében, hogy mit diktál pillanatnyi vélt vagy valós érdekük. Így működött a szocializmus idején a marxizmus-leninizmus és, mint fenti példám is mutatja, sajnos, így működik a holokauszt-kultusz is. Mindenkinek mindig megvannak a „szempontjai”. Te azt mondod, hogy rasszista, totalitárius erőket támogató (már ezen kritériumoknak egyértelmű definiálásába is beletörne a bicskád, így csak ad hoc módon tudod használni azokat), más, gondol egyet és azt mondja, hogy nem addig a', nemi diszkrimináló és homofób. Melyikőtök ítéli meg helyesen a múlt egy adott eseményét vagy személyét? Mondd meg te!
– Két példámat megkérdőjelezted, de maradt még elég. A többit, amit írsz („történelmietlen”, „a múlt valósága”, „saját korukba beágyazottan”, „újraírják a múltat”, stb.), sajnos nem tudom értelmezni.
– Rendben van. Fentebb már tisztáztuk, hogy halovány fingod sincs a történelemről.
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2017/04/23/es_ki_az_olyan_feddhetetlen
Apdét vagy kiegészítés, 2017. november 27.: Hóman szobra és Donáth szobra
Olvasom: „Az Újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című rendezvényen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, valamint Bayer Zsolt publicista beszélgetett átpolitizált történelmi témákról. Hóman Bálint és Donáth György személye kapcsán mindannyian úgy vélekedtek: szobrot érdemelnének. Schmidt szerint le kell számolni azzal a narratívával, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt, és csak a győzteseknek ad legitimációt.” (http://mandiner.hu/cikk/20171124_schmidt_maria_ujra_felallittatna_donath_gyorgy_szobrat)
1. ...Ma Magyarországon több szobra is van például Bajcsy-Zsilinszky Endrének, aki „címzetes” antiszemita volt (ami, jegyezzük meg, egyáltalán nem volt büntetendő vagy akár csak társadalmilag elfogadhatatlan is B.-Zs. korában), zsellérverő dzsentri (nevéhez köthető Áchim András agrárszocialista politikus halálos megsebesítése), a magyar nemzeti radikalizmus „atyamestere”, nemzeti radikális és kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő a Horthy-korszakban, a német megszállás után pedig a (megszállást követően nyomban formálódni kezdő) németellenes ellenállás egyik jelentős személyisége vagy éppen Erdei Ferencnek, aki formátumos falukutató szociológus-szociográfusból, parasztpárti politikusból a negyvenes évek második felére Rákosi „cipőpucolója”, a Rákosi-rendszer földművelésügyi és igazságügyi minisztere lett, majd a Kádár-korszakban az Agrártudományi Kutatóintézet vezetőjeként az erőszakos téeszesítés főideológusa és szakmai vezetője. Ha nekik több szobra is lehet ma Magyarországon, akkor Hómannak vagy Donáthnak miért is nem lehet szobra? Mennyivel kevésbé ellentmondásos Bajcsy-Zsilinszky vagy Erdei közéleti pályája, mint Hómané vagy Donáthé?... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20171124_schmidt_maria_ujra_felallittatna_donath_gyorgy_szobrat#commentanch6258737)
2. ...Miért is nem lehet Hómannak vagy Donáthnak szobra? A kommunista gyilkosságok-tömeggyilkosságok áldozataira azért nem szabad (azért nem comme il faut, nem „demokrata” magatartás, sőt, nem ritkán gúny tárgya is bizonyos körökben) emlékezni, mert e gyilkosságok-tömeggyilkosságok elkövetői (vagy közvetlen leszármazottaik) ma is közöttünk élnek (mit élnek, élik világukat!). Ezért nem lehet szobra Hómannak (akit a váci ávósbörtönben kínoztak halálra) vagy Donáthnak (akit koncepciós perben ítéltek el és akasztottak fel), mivel őket is a kommunisták gyilkolták meg, tehát emlékezetük a kommunista bűnök mementói is... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20171124_a_szovjetunioba_hurcolt_szazezrekre_emlekeznek_szombaton#commentanch6259180)
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2017/11/27/homan_szobra_es_donath_szobra
Apdét vagy kiegészítés, 2018. augusztus 10.: Nagy ember volt-e Nagy Imre?
Olvasom: „Nagy ember volt Nagy Imre? Áthelyezik Nagy Imre szobrát a Kossuth térről a Jászai Mari térre. De mit gondol erről és Nagy Imre történelmi szerepéről az utca embere? Megkérdeztük őket. (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20180809_nagy_imre_szobor_video_)
1. ...Nem az a kérdés, hogy nagy ember volt-e Nagy Imre és nem is az, hogy a szobra a Kossuth téren (Vértanúk terén) vagy a Jászi Mari téren álljon-e, hanem az, hogy (ha Nagy Imrének szobra állhat, akár a Kossuth téren (Vértanúk terén), akár a Jászai Mari téren, akkor) Hóman Bálintnak miért nem állhat szobra?... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20180809_nagy_imre_szobor_video_#commentanch6936328)
2. ...Nem az az érdekes, hogy nagy ember volt-e Nagy Imre, hanem az, hogy ki volt és mit csinált. A történelmet (mindenek előtt) nem megítélni kell, hanem megismerni. Ha ismerjük, akkor aztán már lehet akár oda-vissza is elmélkedni rajta (s minél jobban ismerjük, annál jobban lehet), de az elsődleges a múlt ismerete és az események és cselekedetek a maguk kontextusában való értelmezése, ad absurdum, megértése... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20180809_nagy_imre_szobor_video_#commentanch6936046)
(http://mozgasterblog.hu/files/img/articles/6a678c5cac2a37dae775e1eadcb5d6ad/gyurcsany_nagy_imre_hiller.jpg)
÷ ÷ ÷
Néhány kapcsolódó bejegyzés: https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=t%C3%B6rt%C3%A9ne&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s
A bejegyzés innét: bbjnick.blog.hu/2018/08/10/nagy_ember_volt-e_nagy_imre
Minél többször újra- és újranézem Gaál István (1933-2007) (
Földes László és Bódy Gábor Magyar Dezső Agitátorok c. filmjében, 1969-ben
Szirmok, virágok, koszorúk (Lugossy László, 1984) 
Amerikai anzix (Bódy Gábor, 1975)